Kutatásmódszertan Dr. Obádovics Csilla egyetemi docens

Az előadások a következő témára: "Kutatásmódszertan Dr. Obádovics Csilla egyetemi docens"— Előadás másolata:

1 Kutatásmódszertan Dr. Obádovics Csilla egyetemi docens
SZIE GTK Gazdaságelemzési Módszertani Intézet

2 Kétféle valóság létezik
Tapasztalati valóság (a jég hideg, a tűz meleg) Konszenzuális valóság (a Föld kerek – nem lapos?)

3 Emlékezet: „Emlékszem, hogy …” (pl. mert tapasztaltam)
Tapasztalat: „látom, hogy…”, „hallom, hogy…”, stb. érzékszerveim folyamatosan ismereteket szolgáltatnak: süt a nap Emlékezet: „Emlékszem, hogy …” (pl. mert tapasztaltam) Következtetés: „mivel tudom, hogy …, és azt is tudom, hogy …, akkor azt is tudom, hogy …” nem látom a napot, mert egy létrán állok a szobámban, de azt látom, hogy lent az utca nagyon fényes, az árnyékok élesek, és az emberek napszemüvegben járkálnak – mindebből arra következtetek, hogy süt a nap

4 4. Közlés: „X mondta, hogy …”, „Y-ban olvastam, hogy …”
elhiszünk dolgokat, melyeket mondanak nekünk: tudom, hogy süt a nap, mert bár egy ablaktalan helyiségben vagyok, de a belépő hallgatók azt mondják, hogy kint süt a nap. E tudásszerző mechanizmusokat nem egyforma mértékben tartjuk megbízhatónak Mivel aki mondta, megbízhatatlan, ha az emlékezetem már nem a régi….

5 A közlés mint elsődleges forrás
Tudáskészletünk túlnyomó többsége közlésből származik történelmi tudás: nyilván nem voltam ott rengeteg tudás sosem látott tájakról, emberekről természettudományos tudás: szinte semmit sem tapasztaltam saját szememmel, csak elhiszem, mert mondták (elektronok, dinoszauruszok, fekete lyukak) Rengeteg dolgot nem tapasztalhatok, sőt nem is következtethetek ki, mégis tudom Ha kivonom a tudásomból mindazt, amire közlés útján tettem szert, akkor szánalmasan kevés marad

6 Mikor fogadunk el egy közlést?
Ha konzisztens meglevő tudásunkkal Pl. azt, hogy a brazil csapat megverte a magyart, sokkal könnyebben hiszem el, mint fordítva…  Ez attól függ, miket tapasztaltam korábban, illetve miket mondtak: milyen kultúrában élek. Tudomány: a mi kultúránkban alapvető, eddig is elfogadtuk, így könnyen hiszünk neki Ha megbízható a forrás: Pl. xy gyakran füllent, megviccel, figyelmetlen… Xy-t nem érdekli a foci, de Z.G-t igen  szakértőiség kérdése: ki a szakértő? A forrás mint intézmény bizalmat élvez: a sportújságnak könnyebben hiszek, mint xy-nak

7 Közösségileg ellenőrzött tudás
Miért megbízható a tudomány? alapkérdés: miért bízunk a tudomány szavában? Nem attól lesz valami megbízható, hogy „jó módszerrel” nyertük: jó módszerrel is lehet rossz eredményre jutni, és rossz módszerrel is jóra Nem is attól, hogy a tudós okos: okos emberek sokszor butaságot beszélnek, a buták meg okosat Hanem hogy sokan és módszeresen ellenőrizték: a tévedés lehetőségének szisztematikus kizárása A megbízhatóság záloga a közösségi jelleg: a tudományos tudásgyárban a minőségellenőrzés legalább olyan fontos, mint az ismeretgyártás Közösségileg ellenőrzött tudás

8 Elmélet + Kutatási módszer + Statisztika
Kutatás lépései: Kutatástervezés: elméletalkotás, elméleti hipotézisek levezetése, a fogalmak operacionalizálása, Mintavétel Megfigyelés: empirikus adatok gyűjtése Adatfeldolgozás, a hipotézisek empirikus ellenőrzése Statisztikák

9 Kutatási indítékok Formális elméletek ellenőrzése
Strukturálatlan érdeklődés Alkalmazott kutatás Kényszer szülte kutatás

10 Kutatási célok Felderítés: viszonylag új kutatási terület
Kielégítse a kutató kíváncsiságát, jobb megértést biztosítson Lenne-e értelme egy alaposabb vizsgálatnak Alkalmazandó eljárások kidolgozása Leírás: a megfigyelt dolgok pontos leírása – milyen? Népszámlálás Gazdasági adatlap Magyarázat: kapcsolatok feltárása, összefüggések keresése – miért?

11 Idődimenzió Keresztmetszeti vizsgálat: adott időpontban végzett felderítő és leíró kutatás Longitudinális vizsgálat: hosszabb időn át folyó vizsgálat Trendvizsgálat: időbeli folyamatok, változások Kohorszvizsgálat: speciális alpopulációk Panelvizsgálat: minden alkalommal ugyanazokat az embereket vizsgálják

12 Kutatási terv A kutatás célja Hipotézisek megfogalmazása
Konceptualizálás: A vizsgálandó fogalmak meghatározása Kutatási módszer kiválasztása: kísérlet, kérdőíves felvétel, terepmunka, tartalomelemzés, másodelemzés, történeti kutatás, összehasonlító vizsgálat, hatásvizsgálat Operacionalizálás: ténylegesen miképpen mérjük majd a vizsgált fogalmat? Populáció és mintavétel: kikről vagy mikről akarunk következtetést levonni? Kiket vagy miket figyelünk meg és milyen céllal?

13 Megfigyelés: adatok gyűjtése az elemzéshez és értelmezéshez
Adatfeldolgozás: a gyűjtött adatok további feldolgozása és elemzés céljára alkalmas formára hozás Elemzés: adatok elemzése, következtetések levonása

14 Alkalmazás Az eredmények ismertetése
Következmények felbecsülése, döntéselőkészítés

15 A hipotézisek A mérhető fogalmaink közötti viszonyokra tett megállapítások A kutatás hipotézisei – a valóságra vonatkozó meghatározott feltételezések Miért van rá szükség? Segít átgondolni a kutatási problémakört Rendszert épít be a kutatásba Segít a mérhető tapasztalatok és a kérdések megfogalmazásában Az eredmények átgondolt értelmezéséhez ad segítséget Milyen a jó hipotézis? Nem tartalmaz magától értetődéseket (pl. a nők és a férfiak ajakrúzs használata között jelentős eltérések lesznek: a nők nagyobb arányban használnak ajakrúzst) Nem túláltalánosított (pl. összefüggés várható az emberek kora és életmódja között) Nem túlságosan konkrét (pl. a jeles tanulók általában 5 perccel hamarabb érkeznek az iskolába mint a rossz tanulók)

16 Konceptualizálás A konceptualizálás
Fogalmaink a valóságban nem léteznek, közvetlenül nem tudjuk mérni. Mérhetők azok a dolgok, amelyeket a fogalmaink összefoglalnak. A konceptualizálás Specifikáljuk a fogalmainkhoz kapcsolódó gondolati képeket. Kiválasztjuk, milyen megfigyelések és mérések felelnek meg a kutatásunk céljára.

17 A kutatás indikátorai és változói
Ha meghatároztuk a szükséges fogalmakat és a hipotéziseken is túl vagyunk – jöhetnek az indikátorok Az indikátorok arra adnak választ, hogy mivel és hogyan tesszük mérhetővé a fogalmainkat és hipotéziseinket Ha azt feltételezzük, hogy a vallásosság összefügg a házastársi hűséggel, hogyan ellenőrizhetjük ezt az összefüggést, ha nem tudjuk mit értünk vallásosság alatt és milyen emberi viselkedéssel, hogyan mérhetjük a vallásosságot Pl. Vallásosság indikátorai: templomba járás, imádkozás Ha azt feltételezzük, hogy a nők könyörületesebbek a férfiaknál, hogyan mérjük, milyen indikátorokkal a könyörületességet?

18 Az indikátorok felcserélhetősége
Egy fogalmat (pl. vallásosság) számos indikátorral, változóval mérhetünk. Ezek a mutatók egymással felcserélhetők, a hipotézis tesztelésénél azonban ugyanúgy kell viselkedniük. A hipotézisben elvárt összefüggések felcserélhetősége: Ha összefüggés van a vallásosság és a házastársi hűség között vajon egyenértékű–e az alábbi két kijelentés? A vallásos emberek hűségesebbek A hűséges emberek vallásosabbak

19 Operacionalizálás A konceptualizálási folyamat folytatása:
a változók méréséhez vezető konkrét empirikus eljárások meghatározása Mérés terjedelme - Precizitás A mérés minősége Megbízhatóság: megbízható forrásból; ismétléskor is ugyanazt az eredményt adja Érvényesség: a mérés mennyire tükrözi a vizsgált fogalom valódi jelentését Mérési szintek

20 A mérési szintek Nominális (névleges) skála
Ordinális (rendezett) skála Intervallum (különbség) skála Arányskála

21 Nominális mérési szint
A felvehető „értékek” között csak minőségi különbség van Csak azt tudjuk, hogy nem egyenlő, nem egyforma Pl. nem változó: férfi és nő vagy nemzetiség, anyanyelv stb.

22 Ordinális mérési szint
Tudjuk melyik érték kisebb vagy nagyobb Nem tudjuk mennyivel kisebb vagy nagyobb Sorrend egyértelműen meghatározható Pl. futóversenyen a rangsor (és nem az időeredmény) vagy iskolai végzettség

23 Intervallum mérési szint
Értelmezni tudjuk az értékek közötti különbségeket Nem tudjuk, hogy hányszor nagyobb az egyik érték, mint a másik Nincs abszolút nullpontja Pl. Hőmérséklet Celsius fokban mérve, vagy az IQ

24 Aránymérő szint Van abszolút nulla pontja
Tudjuk az értékek közötti különbséget Értelmezhető az értékek hányadosa is (hányszor akkora) Pl. tömeg, távolság, életkor, jövedelem stb.

25 Átjárhatóság a mérési szintek között
Mérési skálák hierarchiájában egy magasabb rendű mérési szintről könnyedén át lehet térni egy alacsonyabb rendű mérési szintre Alacsonyabb rendű mérési szintről nem lehet egyszerűen átlépni egy magasabb rendű skálára (vannak eljárások bizonyos esetekre).

26 Adatfelvételeinket a lehetőségek szerint mindig a legpontosabban végezzük
Hány éves Ön? ……… vagy Hány éves Ön: 18 év alatti 18-25 év közötti 26-35 év közötti

27 kor korkategória Korcsoport X-18 kiskorú 19-25 fiatal 32 26-35 36-45
Stb. idős

28 Példa a változók és attribútumok közötti viszonyra
Attribútum, tulajdonság Nem 1 – férfi, 2 – nő Korcsoport 1 – gyerek (18 év alatt), 2 – fiatal (18-35), 3 – középkorú (36-60), 4 – idős (60 év felett) Iskolai végzettség 1 – alapfokú, 2 – középfokú, 3 – felsőfokú

29 Mintavétel Alapsokaság – vizsgálati alapsokaság
Minta: alapsokaság egy olyan részhalmaza, amelyet megfigyelünk, hogy ennek alapján a teljes sokaság tulajdonságaira következtethessünk Mintavételi hiba Mintavételi keret: a populáció tagjainak listája vagy kvázilistája

30 Mintavételi módok Valószínűségi mintavétel:
„elég jó” ,minta mintavételi hiba becslése mintába kerülés esélye reprezentativitás Nem valószínűségi mintavétel: Egyszerűbb, olcsóbb

31 Valószínűségi mintavétel
Egyszerű véletlen mintavétel (kalap) Szisztematikus mintavétel (minden k-dik) Rétegzett mintavétel (férfi-nő, évfolyamonként stb.) Többlépcsős csoportos mintavétel (nincs teljes lista) Elemszámmal arányos mintavétel (középiskola típusok) Nem arányos mintavétel és súlyozás

32 Mintavételi hiba Minta  Alapsokaság
Megbízhatósági szint (pl. 95%: a helyes döntés valószínűsége 95%, a tévedés valószínűsége 5%) Konfidencia intervallum Ha a konfidencia intervallum nő, növekszik a megbízhatósági szint

33 A mintán alapuló felmérés szerint a biztosan választók 45%-a a FIDESZ-re, 39%-a az MSZP-re szavazna
Mekkora a mintavételi hiba? Mekkora a konfidencia intervallum? Mekkora a megbízhatósági szint? Mitől függ a mintavételi hiba? Alapsokaság nagysága Minta elemszáma Mintavétel módja

34 Nem valószínűségi mintavétel
Szakértői mintavételi Kvótás mintavétel Hólabda Egyszerűen elérhető alanyokra vonatkozó mintavétel

35 Kérdőíves vizsgálatok
Nagy alapsokaságok leíró vizsgálatára – magyarázó célokra Önkitöltős kérdőívek - Postai kérdőív (buzdító levél – válaszarány növelése) Gazdaságos, gyors, nincs kérdezői torzítás, névtelenség, diszkréció Kérdezőbiztossal – instrukciók! Semlegesség, pontosító kérdések Nagyobb válaszarány, kevesebb hiányos kérdőív, kevesebb félreértés Telefonos kérdezés – számítógépes támogatás (CATI)

36 Kérdőíves vizsgálatok előnyei, hátrányai
Gazdaságosság Elérhető nagy adatmennyiség Összegyűjtött adatok standardizáltsága Hátrányai: Felszínes Nem természetes közeg

37 Terepkutatás Elméletalkotás, nem hipotézis ellenőrzése
Attitűdök, magatartások vizsgálata a természetes közegükben A jelenségeket közvetlenül. Mélyebb és teljesebb megértést tesz lehetővé. A kutató vagy részt vesz abban, amit megfigyel, vagy nem. Nem pusztán adatgyűjtés! Terepnapló: részletes, de tömör Kvalitatív kutatási módszer A rögzített megfigyelések néha kvantifikálhatók Érvényessége nagyobb, megbízhatósága kisebb mint a kérdőíves vizsgálat Nem általánosíthatóak a következtetések

38 A megfigyelő lehetséges szerepei
Teljes mértékig megfigyelő Résztvevőként megfigyelő Megfigyelőként résztvevő Teljes mértékig résztvevő

39 Mintavétel: kvótás, hólabda, szakértői Deviáns esetek vizsgálata!
Adatrögzítés: terepnapló – legyen részletes, de tömör Kérdőíves vizsgálathoz képest: érvényessége nagyobb, megbízhatósága kisebb, nem általánosítható!

40 Tartalomelemzés Emberi közlések tanulmányozására alkalmas
Elemzési egység: szó, bekezdés, újságcikk stb. – a közlés egységei Manifeszt tartalom – látens tartalom Feldolgozás: kódolás, kategorizálás, számlálás

41 Másodelemzés Mások által gyűjtött adatok elemzése Előnye: olcsó
Hátránya: máskor, máshol, más kutatási célból gyűjtött adatok

42 Esettanulmány Lezajlott történés, jelenség tanulmányozása
Magyarázatkeresés, oknyomozás Problémamegoldást előkészítő módszer