Mi vár ránk 2014-ben. Projektmenedzsment Szakmai teadélután 2013

Az előadások a következő témára: "Mi vár ránk 2014-ben. Projektmenedzsment Szakmai teadélután 2013"— Előadás másolata:

1 Mi vár ránk 2014-ben. Projektmenedzsment Szakmai teadélután 2013
Mi vár ránk 2014-ben? Projektmenedzsment Szakmai teadélután december Tardos Gergely Igazgató Elemzési Központ OTP Bank

2 Régiós környezet: végre gyorsulhat a régió gazdasági növekedése
Összességében: az alappálya gyorsabb növekedést mutat, immár fogyasztásbővülést, alacsony inflációt, rendben lévő egyensúlyi mutatókat és bővülő vállalati hitelezést. Külső környezet: lendületet nyerhet a növekedés a nagygazdaságokban. Az USA-ban elindulhat a „pénzpumpa” lassítása, miközben az Eurózónában újabb likviditásbővítés várható. Régiós környezet: végre gyorsulhat a régió gazdasági növekedése Magyarország: teljesen megváltozott a kockázati profil , erősen csökkent a sebezhetőség, de a következő 6-12 hónap rázós lehet Középtávú kilátások : a régiótól érdemben elmaradó növekedés várható Ingatlanpiac: mélyen az egyensúly alatt a szektor, ami már elért mélypont után elindult felfelé. De a tartós és gyors felívelés feltételei még hiányoznak. Energiaszektor: nem várható új projekt 2

3 2014, GDP: +1,7%-os bővülés az NHP nélkül is, amit a program átmenetileg gyorsíthat.
2013: 0,7%-os növekedés A 2012-es egyszeri hatások korrekciója Meglepetés dezinfláció és reálbér-növekedés Emelkedő állami beruházás és EU-s források A 2. félévtől erősödő külső kereslet 2014: 1.7%, változatlan hajtóerők Magasabb európai növekedés Rezsicsökkentés Lazább fiskális politika + az NHP átmenetileg felpörgetheti a gazdaságot Év / év és évesített negyedév/negyedéves GDP növekedés (%) NHP??? Sources: CSO, NBH, Focus Economics, European Commission, OTP Research 3

4 2014, infláció: 1,7% Az infláció a rezsicsökkentéstől és az egyéb hatósági intézkedésekétől tisztítva is mélyponton van és jövőre sem emelkedik 2013: 2% 2013 okt.: 0,9%, mag: 3,4%. sokak szerint csak rezsicsökkentés, de: A maginflációt felfelé tolta: Tranzakciós adó: +1 %p, Jövedéki adó: +0,6%p, Dohánymarzs: +0,6%p A tisztított maginfláció csak 1.2% lenne!!! 2014: 1.7% Rezsicsökkentés Negatív output gap Infláció (%) Forrás: MNB; Eurostat; Bizottság; NGM; OTP Bank 4

5 Költségvetés egyensúly
Egyensúly: a költségvetés és a külső egyensúlyi pálya is fenntarthatóvá vált, noha az előbbiben vannak kockázatok Egyensúly Költségvetés egyensúly Külső egyensúly Külső adósság Adósság Államadósság 80%-on stagnál 3% Gyorsan csökken Többlet Forrás: MNB; Eurostat; Bizottság; NGM; OTP Bank 5

6 2014: ismét bővül a vállalati hitelállomány
A nem pénzügyi vállalatok hiteleinek növekedése (év/év, %, árfolyamhatástól tisztítva) Forrás: MNB; Eurostat; Bizottság; NGM; OTP Bank 6

7 Régiós környezet: végre gyorsulhat a régió gazdasági növekedése
Az alappálya gyorsabb növekedést mutat, immár fogyasztásbővülést, alacsony inflációt, rendben lévő egyensúlyi mutatókat és bővülő vállalati hitelezést. Külső környezet: lendületet nyerhet a növekedés a nagygazdaságokban. Az USA-ban elindulhat a „pénzpumpa” lassítása, miközben az Eurózónában újabb likviditásbővítés várható. Régiós környezet: végre gyorsulhat a régió gazdasági növekedése Magyarország: Teljesen megváltozott a kockázati profil , erősen csökkent a sebezhetőség, de a következő 6-12 hónap rázós lehet Középtávú kilátások : a régiótól érdemben elmaradó növekedés várható Ingatlanpiac: mélyen az egyensúly alatt a szektor, ami már elért mélypont után elindult felfelé. De a tartós és gyors felívelés feltételei még hiányoznak Energiaszektor: nem várható új projekt 7

8 A várakozások szerint erősebb növekedés várható a nagygazdaságokban…
458 A várakozások szerint erősebb növekedés várható a nagygazdaságokban… Várt növekedés 2013-ra és 2014-re (Elemzői konszenzus, év/év, %) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: Bloomberg 8

9 458 ... és alacsonyan marad a kulcsvaluták esetében a rövid kamatok szintje Várt alapkamat alakulás USA, Eurózóna (Elemzői konszenzus, év/év, %) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: Bloomberg 9

10 458 USA: robusztus növekedés, rendben lévő egyensúly, mérsékelt infláció. Nincsen szükség az extrém laza monetáris politikára GDP és szerkezete (SAAR, %) Infláció alakulás Nem agrár munkahely-teremtés és a Fed’s célja (MoM, ths) Munkanélküliségi ráta és a FED céljai (%) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: KSH 10

11 458 Eurózóna: nyögvenyelősen induló növekedés, törékeny munkaerőpiac, deflációs nyomás. Itt viszont kellene a pénzpumpa GDP (SA, QoQ, %) Munkanélküliségi ráta (SA, %) CPI (YoY, %) Vállalati hitelflow (SA, a GDP %-ban) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: KSH Forrás: OTP Elemzési Központ 11

12 458 Eurózóna: a problémás országokban a deficithelyzet még messze nem megoldott, amiből még lehet kellemetlen meglepetés Egyszeri tételektől tisztított költségvetési hiány (SA, a GDP %-ban) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: Eurostat, OTP Elemzési Központ 12

13 Régiós környezet: végre gyorsulhat a régió gazdasági növekedése
Az alappálya gyorsabb növekedést mutat, immár fogyasztásbővülést, alacsony inflációt, rendben lévő egyensúlyi mutatókat és bővülő vállalati hitelezést. Külső környezet: lendületet nyerhet a növekedés a nagygazdaságokban. Az USA-ban elindulhat a „pénzpumpa” lassítása, miközben az Eurózónában újabb likviditásbővítés várható. Régiós környezet: végre gyorsulhat a régió gazdasági növekedése Magyarország: Teljesen megváltozott a kockázati profil , erősen csökkent a sebezhetőség, de a következő 6-12 hónap rázós lehet Középtávú kilátások : a régiótól érdemben elmaradó növekedés várható Ingatlanpiac: mélyen az egyensúly alatt a szektor, ami már elért mélypont után elindult felfelé. De a tartós és gyors felívelés feltételei még hiányoznak Energiaszektor: nem várható új projekt 13

14 A régió növekedését meghatározó tényezők: Európai növekedés, saját egyensúlyi mutatók
Exportkereslet: a régiós export erősen ciklus-érzékeny (autó, tartós fogyasztási cikkek, beruházási javak, túrizmus) Tőkeáramlások: a régió tőkeszegény, a megtakarítási ráta alacsony. Akkor gyors a növekedés ha jön FDI, ami akkor jön, ha Európában nincs válság. Belső kereslet: Költségvetés: lesz-e további keresletet visszafogó megszorítás? Külső egyensúly: szükség van-e további alkalmazkodásra a fenntarthatósághoz? * Forecasts by OTP Research

15 GDP: 2013-ban mintegy 1%-kal, jövőre 2%-kal nőhet a régiós GDP
GDP: 2013-ban mintegy 1%-kal, jövőre 2%-kal nőhet a régiós GDP. A fordulatot jelzi, hogy az elmúlt két negyedévben már élénkült a növekedés Várt GDP növekedés (év/év, a Focus Economics novemberi felmérése) Sources: Focus Economics CEE: Bulgaria , Czech Republic, Hungary, Poland, Romania, Slovakia 15

16 FDI beáramlás: a trend csökkenő, a szint alig haladja meg a zérust
Nettó FDI beáramlás (a GDP %-ban) Source: ECB CEE: Bulgaria , Czech Republic, Hungary, Poland, Romania, Slovakia 16

17 Külső egyensúly: az egyensúlyhiány eltűnt, további alkalmazkodásra várhatóan nem kerül sor
A folyó fizetési mérleg egyenlege (a GDP %-ban) Sources: Eurostat CEE: Bulgaria , Czech Republic, Hungary, Poland, Romania, Slovakia 17

18 Külső egyensúly: A korábban emelkedő külső adósság pályája stagnálóvá vált
A nemzetgazdaság bruttó külső adóssága (a GDP %-ban) AVG Sources: World Bank, Central Banks CEE: Bulgaria , Czech Republic, Hungary, Poland, Romania, Slovakia 18

19 Államháztartás: a válság hatására elszaladó deficitek mára 3%-ra csökkentek
Államháztartási egyenleg (a GDP %-ban) Sources: Eurostat CEE: Bulgaria , Czech Republic, Hungary, Poland, Romania, Slovakia 19

20 Államháztartás: az államadósság / GDP pályák is stagnálnak és nem emelkednek tovább
Államadósság (a GDP %-ban) Sources: Eurostat CEE: Bulgaria , Czech Republic, Hungary, Poland, Romania, Slovakia 20

21 De: a KKE előrejelzések nagymértékben függenek Nyugat Európától
De: a KKE előrejelzések nagymértékben függenek Nyugat Európától. Például 2010-ben mindenki azt várta, hogy 2013-ban már 4%-kal nő a régió. Várt GDP növekedés (év/év, %, március; Focus Economics felmérése) Sources: Focus Economics CEE: Bulgaria , Czech Republic, Hungary, Poland, Romania, Slovakia 21

22 Régiós környezet: végre gyorsulhat a régió gazdasági növekedése
Az alappálya gyorsabb növekedést mutat, immár fogyasztásbővülést, alacsony inflációt, rendben lévő egyensúlyi mutatókat és bővülő vállalati hitelezést. Külső környezet: lendületet nyerhet a növekedés a nagygazdaságokban. Az USA-ban elindulhat a „pénzpumpa” lassítása, miközben az Eurózónában újabb likviditásbővítés várható. Régiós környezet: végre gyorsulhat a régió gazdasági növekedése Magyarország: Teljesen megváltozott a kockázati profil , erősen csökkent a sebezhetőség, de a következő 6-12 hónap rázós lehet Középtávú kilátások : a régiótól érdemben elmaradó növekedés várható Ingatlanpiac: mélyen az egyensúly alatt a szektor, ami már elért mélypont után elindult felfelé. De a tartós és gyors felívelés feltételei még hiányoznak Energiaszektor: nem várható új projekt 22

23 Összefoglaló Átalakult a magyar gazdaság profilja: Várhatóan: 2012-ig:
kockázatos, fenntarthatatlan adósságpálya Magas és növekvő sebezhetőség Magas infláció Lassú tényleges növekedés De magas növekedési potenciál Várhatóan: fenntartható adósságpálya Magas, de csökkenő sebezhetőség Van lehetőség a mérsékelt inflációra Lassú tényleges növekedés Alacsony növekedési potenciál Rövid távon a kormányzat kockáztatni kényszerül Magasabb növekedést akar, de ezt csak átmenetileg érheti el, így a választásokra időzít. Így a növekedés átmenetileg gyorsulhat, de mindez a külső kockázatokkal együtt akár nagyon rosszul is elsülhet 23

24 Egyensúly: A költségvetés és a külső egyensúlyi pálya is fenntarthatóvá vált, noha az előbbiben vannak kockázatok Egyensúlyi mutatók Költségvetési egyensúly (a GDP %-ban) Külső egyensúly (a GDP %-ban) Külső adósság (a GDP %-ban) Költség-vetés Nemzet-gazdaság Adósság Államadósság (a GDP %-ban) Forrás: MNB; Eurostat; Bizottság; NGM; OTP Bank 24

25 Az eddig meghozott intézkedések alapján 3% körül lehet a hiány 2014-ben. Kérdés, lesznek-e további választási intézkedések Költségvetési egyensúly (a GDP %-ban) Forrás: MNB; Eurostat; Bizottság; NGM; OTP Bank 25

26 A régiós összevetésben igen magas szinten tetőző államadósság-ráta a jövőben várhatóan lassan, de csökken majd, ha marad a fegyelmezett költségvetési politika. Államadósság (a GDP %-ban) Forrás: MNB; Eurostat; Bizottság; NGM; OTP Bank 26

27 A költségvetésnél markánsabb javulást tükröz a külső egyensúly : a 10%-os hiányt mára 7% körüli többlet váltotta fel, ami 5% felett maradhat a következő években is. A nemzetgazdaság külső egyensúlya (a GDP %-ban) Forrás: MNB; Eurostat; Bizottság; NGM; OTP Bank 27

28 Ez a többlet elegendő ahhoz, hogy a külső adósságmutatók gyorsan csökkenjenek, a biztonságos 60-70%-os bruttó külső adósság három éven belül elérhető. A nemzetgazdaság külső adóssága (a GDP %-ban) Forrás: MNB; Eurostat; Bizottság; NGM; OTP Bank 28

29 A tartalékok / lejáró adósság*
Tartalékok: A tartalékok elégségest meghaladó szintje elég időt ad az alkalmazkodáshoz a sokkokhoz A tartalékok volumene Költség-vetés Magyar Nemzeti Bank A tartalékok / lejáró adósság* Meddig elég a tartalék? (hónap) Költségvetési tartalék (milliárd forint) Devizatartalék, rövid adósság, 3 havi import (Mrd. €) Forrás: MNB; Eurostat; Bizottság; NGM; OTP Bank * Egy éven belül lejáró adósság és nettó finanszírozási igény, a jellemzően probléma nélkül megújítható kincstárjegyek nélkül. 29

30 A devizatartalék elegendő a befektetők szerint, ha eléri a rövid lejáratú adósság szintjét. Ma a tartalékszint ezt érdemben meghaladja Hány hónapi lejáró adósságot fedeznek a jegybanki tartalékok? Forrás: MNB; Eurostat; Bizottság; NGM; OTP Bank 30

31 A költségvetési tartalékok a válság előtti két hónappal szemben ma közel 6 hónapig teszik lehetővé az állam finanszírozását Hány hónapi hiányt és lejáró államadósságot fedeznek a költségvetési tartalékok? (hónap) Forrás: MNB; Eurostat; Bizottság; NGM; OTP Bank 31

32 Infláció: megtörtént a dezinfláció, gazdaságpolitikai hibák hiányában nagy valószínűséggel a jövőben alacsony maradhat az infláció és kamatszint Bérdinamika (év/év; %) Alapkamat (%) Hosszú kamatok, CDS felár (%) Infláció (%) Forrás: MNB; Eurostat; Bizottság; NGM; OTP Bank * Egy éven belül lejáró adósság és nettó finanszírozási igény, a jellemzően probléma nélkül megújítható kincstárjegyek nélkül. 32

33 Az infláció a rezsicsökkentéstől és az egyéb hatósági intézkedésekétől tisztítva is mélyponton van
Forrás: MNB; Eurostat; Bizottság; NGM; OTP Bank 33

34 Kockázatok: a következő 6-12 hónap nagyon rázós lehet, mind a külső, mind pedig a belső kockázatok miatt Külső kockázatok: Az amerikai pénzpumpa kivezetése 2014-től visszafordíthatja a tőkeáramlásokat és leértékelési nyomás alá helyezheti a feltörekvő országok devizáit Ukrajna pénzügyi fertőzést okozhat a régióban Belső kockázatok: A devizahitelesek segítése tovább csökkentheti a hazai bankok hitelezési hajlandóságát A növekedési hitelprogramnak lehetnek nagyon kedvezőtlen mellékhatásai, különösen ha a program egésze megvalósul Elég lesz-e a 3%-os alapkamat? Választási költségvetés: A költségvetés fenntarthatósága sérülékeny, fegyelmezett gazdálkodásra van szükség A közművek visszavásárlása megtörheti a csökkenő államadósság-pályát 34

35 A növekedési hitelprogram egy bizonyos méretig a növekedést gyorsítja, utána pedig csak erősödő leértékelődési nyomást generál Mi is ez? Egy úgynevezett nemkonvencionális jegybanki eszköz, ami 2750 milliárd Ft-ot (9 milliárd eurót; vagy a GDP 10-át tesz ki) juttat a vállalati szektornak, beruházási, készlet, vagy refinanszírozási hitel formájában. A finanszírozási költség 0, a banknak fizetett kamat maximum 2,5% lehet. Milyen hatása lehet, hová mehet a pénz? Vállalati hitelezésbe, ezen keresztül pedig élénkítheti a beruházást, a GDP-t és az importot. Megtakarításba, hiteltörlesztésbe, meglévő ingatlanok vásárlásába Leértékelődés és tőkekiáramlásba (anyabanki források leváltása MNB-s forrásra Lehetséges mellékhatások: A világ minden országában jelentkezett a leértékelődés az ilyen programoknál: USA, Japán, stb. Lényegében költségvetési többletkiadás a magasabb jegybanki veszteségen keresztül Gyengébb árfolyam, alacsonyabb kamat a szükségesnél: Mivel a program magasabb alapkamat mellett sokkal többe kerül, az NHP csökkentheti a jegybank kamatemelési hajlandóságát Rosszabb banki portfolióminőség (a 2,5%-os marzs alacsony lehet kockázati költségnek Mitől függ a végső hatás: Nagyobb a növekedési hatás, ha az NHP ténylegesen új hitelt okoz. De ha a bankrendszer az anya-vállalati helyett hitelezi ki az MNB-s forrást az anyaét pedig kiviszi, akkor a leértékelődés dominál. Vélemény, kérdések: Ekkora összeg aligha helyezhető ki (az összes vállalati hitel 40, a KKV hitel 70%-a !!!), különösen ha figyelembe vesszük a 2,5%-os marzsot: egyszerűen nincs ennyi jó ügyfél Kezdetben a kedvező hatások dominálnak, a telítettségi pont után pedig a negatív mellékhatások gyorsulva erősödnek majd Hol a telítettségi pont? Észreveszi-e majd az MNB, hogy elértük? Ha észreveszi, megáll majd? 35

36 Régiós környezet: végre gyorsulhat a régió gazdasági növekedése
Az alappálya gyorsabb növekedést mutat, immár fogyasztásbővülést, alacsony inflációt, rendben lévő egyensúlyi mutatókat és bővülő vállalati hitelezést. Külső környezet: lendületet nyerhet a növekedés a nagygazdaságokban. Az USA-ban elindulhat a „pénzpumpa” lassítása, miközben az Eurózónában újabb likviditásbővítés várható. Régiós környezet: végre gyorsulhat a régió gazdasági növekedése Magyarország: Teljesen megváltozott a kockázati profil , erősen csökkent a sebezhetőség, de a következő 6-12 hónap rázós lehet Középtávú kilátások : a régiótól érdemben elmaradó növekedés várható Ingatlanpiac: mélyen az egyensúly alatt a szektor, ami már elért mélypont után elindult felfelé. De a tartós és gyors felívelés feltételei még hiányoznak Energiaszektor: nem várható új projekt 36

37 Növekedés: a magyar gazdaságban rejlő középtávú növekedési képesség a régiót jellemző 4% körüli szinttől érdemben elmarad Régiós és magyar GDP növekedési várakozások; március (Focus Economics, éves reálnövekedés, %) Forrás: KSH, Eurostat, OTP Elemzés Előrejelzés 2010: Az régióval foglalkozó makrogazdasági elemzők a régió gazdaságainak átlagos középtávú (3-4 évvel későbbi) növekedését 4%-ra tették, a magyar gazdaságét pedig ezzel megegyezőnek tartották. 2013: Ma a 3-4 évvel későbbi növekedést a régió esetében ugyanúgy 4%-ra teszik, de Magyarország esetében már csak 2-2,5%-ra. Régiós és magyar GDP növekedési várakozások; augusztus (Focus Economics, éves reálnövekedés, %) 37

38 A kirívóan alacsony beruházási hajlandóság: az alacsony tőkevonzó képesség egyik tünete
Beruházások és amortizáció a GDP arányában (%) Forrás: MNB; Eurostat; Bizottság; NGM; OTP Bank 38

39 Alacsony hitelezései hajlandóság: szintén az alacsony tőkevonzó képességre utal
Corporate loan flows (net lending as % of GDP) Sources: ECB CEE: Bulgaria , Czech Republic, Hungary, Poland, Romania, Slovakia 39

40 A tőkevonzó képesség romlása a Német-Magyar Iparkamara felmérései szerint a kiszámíthatósággal és a jogbiztonsággal kapcsolatos elégedetlenségre vezethető vissza Országok tőkevonzó képessége Német-Magyar Iparkamara felmérései szerint (helyezés) 2006 2013 1. Szlovákia Lengyelország 2. Csehország 3. Magyarország Észtország 4. Szlovénia 5. 6. Horvátország 7. Lettország 8. Litvánia 9. Oroszország 10. Románia 11. Bulgária 12. Szerbia 13. Ukrajna 14. 15. - Macedónia 16. Montenegro Fő okok: A gazdaságpolitika kiszámíthatósága: Érdemi elégedetlenség (79%), 1. számú probléma 15. hely a régiós 16-ból Jogbiztonság: Érdemi elégedetlenség (53%) 2. számú megoldandó probléma, 2010 előtt nincs az első 10 problémásban 8. hely a régiós 16-ból Mindez tükröződik a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi kamara éves konjunktúra-jelentésében is. A kamara ugyanis minden év első felében megkérdezi a régiós országokban tevékenykedő német és osztrák cégek vezetőit arról, hogy különböző szempontok szerint miképpen ítélik meg az adott ország befektetői környezetének alakulását. Emiatt a jelentésekből nemcsak arra lehet következtetni, hogy az egyes országokon belül miképpen alakulnak a folyamatok, hanem arra is, hogy mindez országok között milyen elmozdulásokat eredményez. A kamara évi felmérésében 196 különböző ágazatban tevékenykedő, különböző méretű cég vezetőjét kérdezték meg a magyarországi folyamatokról alkotott véleményükkel kapcsolatban. Az eredmények drámai elmozdulást mutatnak, lényegében függetlenül attól, hogy az adott cég melyik ágazatban tevékenykedik: A régiós tőkevonzási rangsorban Magyarország a 10. helyre esett vissza a 4. helyről (a évi jó helyezés a jelentés szerint elsősorban a megelőlegezett bizalomról szólt). A cégvezetők szerint a gazdaságpolitika legsürgősebben orvosolandó kérdésévé 2007 után ismét a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága vált, miközben a kiszámíthatósággal kapcsolatos elégedetlenség új csúcsra emelkedett. A cégvezetők szerint a gazdaságpolitika második legsürgősebben orvosolandó kérdésévé a jogbiztonság vált, ami 2010 előtt Magyarország esetében soha nem volt az első 10 legfontosabb probléma között és drámaian megemelkedett a nagyon elégedetlenek aránya. A befektetők immár 29%-a gondolja úgy, hogy ha ismét döntene, nem Magyarországot választaná befektetései helyszínéül, ami mindenkori csúcs (2008: 27%, 2011: 17%). *nagyon elégedetlen és elégedetlen összevonva Forrás: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, MNB 40

41 A kormány gazdaságpolitikai céljai a helyes irányba mutatnak
A kormány gazdaságpolitikai céljai a helyes irányba mutatnak. Az eszközök esetében felmerülnek kétségek Stratégia célok Kis, hatékony állam kialakítása Adócsökkentés Alacsony hiány és csökkenő adósság Foglalkoztatás és versenyképesség javítása Devizahitelesek problémáinak megoldása Ortodox-e Egyenleghatás ü 1,7% -2,7% -0,4% 1,3% 1,4% 1,8% 1,5% -0,2% û Bevetett eszközök Széll Kálmán és Konvergencia Program Flat tax, adókedvezmény KKV Tánya Szektor adók, rezsicsökkentés Nyugdíjpénztárak* Adójóváírás kivezetése Áfa-emelés Tranzakciós adó Végtörlesztés Árfolyamgát 0,7% *: Az egykori kötelező magánnyugdíj-pénztárakba fizetett járulékok tartós egyenlegjavító hatása Forrás: NGM, OTP Bank, 41

42 Régiós környezet: végre gyorsulhat a régió gazdasági növekedése
Az alappálya gyorsabb növekedést mutat, immár fogyasztásbővülést, alacsony inflációt, rendben lévő egyensúlyi mutatókat és bővülő vállalati hitelezést. Külső környezet: lendületet nyerhet a növekedés a nagygazdaságokban. Az USA-ban elindulhat a „pénzpumpa” lassítása, miközben az Eurózónában újabb likviditásbővítés várható. Régiós környezet: végre gyorsulhat a régió gazdasági növekedése Magyarország: Teljesen megváltozott a kockázati profil , erősen csökkent a sebezhetőség, de a következő 6-12 hónap rázós lehet Középtávú kilátások : a régiótól érdemben elmaradó növekedés várható Ingatlanpiac: mélyen az egyensúly alatt a szektor, ami már elért mélypont után elindult felfelé. De a tartós és gyors felívelés feltételei még hiányoznak Energiaszektor: nem várható új projekt 42

43 458 Amit tudni érdemes: a lakásvásárlás és az egész ingatlanszektor hajtóereje a jövőbe vetett bizalom. Emiatt a GDP leginkább ciklikus része A lakáspiac (és az iroda-, kereskedelmi és ipari ingatlanpiac) jellemzői: A legnagyobb értékű vagyontárgy az átlag háztartás számára is a beruházás mintegy fele az ingatlan Hitelfelvétel kötődik hozzá jellemzően Igen erősen ciklus, hitelkínálat és kiterjedt devizahitelezés esetén árfolyam-érzékeny: erős fellendülésnél beindul az öngerjesztő lakásvásárlás / hitelfelvétel / áremelkedés / kihelyezési hajlandóság-növekedés spirál Mély recesszióban viszont mindez megfordul és egy lefelé mutató ördögi köré válik Ha van a rendszerben devizahitel, akkor minél nagyobb a leértékelődés, annál nagyobbat zuhan a lakáskereslet és annál tovább marad ott A túllövések általában bankválsággal végződnek Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. 43

44 458 Az építőipar GDP arányos súlya az egyik legfontosabb válság-előrejelző indikátor: 10% felett szinte garantált a krízis Építőipar a GDP %-ban ( átlag; %) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: EUROSTAT 44

45 458 Lakásberuházás: jelentős túllövés a periférián a válság előtt, majd jelentős visszaesés. Magyarországnak túllövés nélkül az utolsó helyen Lakásberuházás a GDP %-ban: Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: EUROSTAT 45

46 458 Lakásberuházás: a túlberuházás jellemzően erős eladósodással járt együtt Lakásberuházás és nettó háztartási hitel-felvétel a GDP %-ban: Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: Eurostat 46

47 Ágazati teljesítmény (a válság előtti év = 100)
458 Devizahitelezés esetén a leértékelődés mélyíti és tartóssá teszi az építőipar mélyrepülését Ágazati teljesítmény (a válság előtti év = 100) Svédország Thaiföld Hong Kong (nem volt leértékelődés) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: IMF; ENSZ 47

48 458 Az építőipari termelés közel 50%-os esés után 2013-ban gyorsan emelkedik Építőipari termelés; 2010=100 Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: KSH Forrás: OTP Elemzési Központ 48

49 458 A jellemzően a magánszektor aktivitását mutató épület szegmens is fordult, de itt a dinamika kisebb Épületek építése; 2010=100 Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: KSH 49

50 458 Az inkább állami aktivitást tükröző egyéb építmények szektor kisebb esés után erősebben ível felfelé Egyéb építmények; 2010=100 Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: KSH 50

51 Az irodapiacon csökken a kihasználatlanság
458 Az irodapiacon csökken a kihasználatlanság Az irodapiac főbb adatai Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: KSH Forrás: OTP Elemzési Központ Forrás: OTP Elemzési Központ 51

52 458 A csökkenő kamatok és a támogatott konstrukció a lakáshitelek piacán meghozta a fordulatot Jelzáloghitelek szerződéses összege (Milliárd forint; SA) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: MNB Forrás: OTP Elemzési Központ 52

53 458 Az építési engedélyek és a használatbavétel ha lassan is, de esik tovább Építési engedély és épített lakások (darab; évesített negyedéves adatok, szezonálisan igazítva) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: KSH Forrás: OTP Elemzési Központ 53

54 458 A lakáspiaci forgalom és az értékesítési célú építés még mindig csökkenést mutat Lakáspiaci forgalom és értékesítési célú építés (darab, negyedéves adat; SA) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: KSH 54

55 Folytatódik a lakásárak csökkenése
458 Folytatódik a lakásárak csökkenése Lakásár-indexek Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: KSH; FHB 55

56 A lakáspiacon az első félévben tovább emelkedett az eladatlan állomány
458 A lakáspiacon az első félévben tovább emelkedett az eladatlan állomány A lakásépítések és újlakás vásárlások alakulása Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: KSH Forrás: OTP Elemzési Központ Forrás: OTP Elemzési Központ 56

57 458 Magas munkaerő-piaci bizonytalanság, visszafogott lakásvásárlási kedv: nem nő a magán foglalkoztatottság Nem agrár magánszektorbeli foglalkoztatottság és teljes munkaidős egyenértékese (ezer fő) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: OTP Elemzési Központ 57

58 Magas a megszűnő munkahelyek száma
458 Magas a megszűnő munkahelyek száma Az adott negyedévben munkanélkülivé válók száma (ezer fő, SA) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: EUROSTAT ForrásTP Elemzési Központ Forrás: OTP Elemzési Központ 58

59 Régiós környezet: végre gyorsulhat a régió gazdasági növekedése
Az alappálya gyorsabb növekedést mutat, immár fogyasztásbővülést, alacsony inflációt, rendben lévő egyensúlyi mutatókat és bővülő vállalati hitelezést. Külső környezet: lendületet nyerhet a növekedés a nagygazdaságokban. Az USA-ban elindulhat a „pénzpumpa” lassítása, miközben az Eurózónában újabb likviditásbővítés várható. Régiós környezet: végre gyorsulhat a régió gazdasági növekedése Magyarország: Teljesen megváltozott a kockázati profil , erősen csökkent a sebezhetőség, de a következő 6-12 hónap rázós lehet Középtávú kilátások : a régiótól érdemben elmaradó növekedés várható Ingatlanpiac: mélyen az egyensúly alatt a szektor, ami már elért mélypont után elindult felfelé. De a tartós és gyors felívelés feltételei még hiányoznak Energiaszektor: nem várható új projekt 59

60 A szektort a 2008-as liberalizáció után a szektoradók, a régiós szabályozhatatlan erőművek túlkínálata és a rezsicsökkentés is sújtja 2030-ig a hazai erőműpark fele kiesik, de ide most csak a bolond rak most pénzt. Piaci problémák: 2008-ig agyontámogatva, majd jött a liberalizáció és piacnyitás 2009-től válság, visszaeső kereslet Palagáz, lenyomja a szén árát vs. Fix gázár Oroszországból Régiósan jelentősen túlhúzott kínálat, aminek a jelentős része nem, vagy nehezen szabályozható (megújuló, atom, víz, szén) Itthon az erőműpark jelentős része gázos (kapacitásban 50%+), ami All-In-ben olcsó,de marginálisan drágán termel. ÁLL az összes gázos erőmű!!! Belső problémák: Különadók (Robin Hood, energetikai cégek adója, közműadó) Rezsicsökkentés Nonprofittá tétel Jön Paks? 60

61 2030-ra a jelenlegi kapacitások 55%-a kiesik
458 2030-ra a jelenlegi kapacitások 55%-a kiesik A magyar erőműpark 2030-ig megmaradó bruttó teljesítménye Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: KSH 61

62 Történelmi mélységben a kapacitáskihasználtság
458 Történelmi mélységben a kapacitáskihasználtság Beépített teljesítmény, fogyasztás, termelés és kapacitáskihasználtság (%) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: KSH 62

63 458 Az energiaszektor által előállított hozzáadott érték folyamatosan csökken Energetikai hozzáadott érték (2005-ös változatlan ár, millió forint) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: KSH 63

64 458 Alacsony szinten a szektor jövedelmezősége. Ha ebből az MVM-et is kivonjuk, az eredmény zéró. ROE, nemzetgazdaság és energetika (%) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: KSH 64

65 458 Régiós összevetésben is rendkívül alacsony szintre esett vissza a szektor beruházása Energetikai beruházás (a GDP %-ban) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: KSH és Eurostat 65

66 Köszönöm a figyelmet! Háttéranyag:
458 Köszönöm a figyelmet! Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. 66