dr. Vereczkey Zoltán PKIK elnök

Az előadások a következő témára: "dr. Vereczkey Zoltán PKIK elnök"— Előadás másolata:

1 dr. Vereczkey Zoltán PKIK elnök
Az európai uniós fejlesztési források rendeltetése, gazdasági célja és jogi szabályozása 2017. november 20. Dunaújváros dr. Vereczkey Zoltán PKIK elnök

2 De mi is folyik valójában a világban?
Háború a nemzet ellen! 1. Globalizmus → az ellenfél 2. Integráció → a szükségszerű „kistestvér” 3. Regionalizmus → a pozitív „bűnsegéd”

3 A globalitás erőszak formái
A XX. század közepéig a közvetlen, vagy közvetett katonai kényszer nélkül nem lehetett a tőke kivitel feltételeit biztosítani. Az erőszak az óta egyre inkább „visszavonul” a rejtett szimbolikus terekbe. Három alapvető intézménye: Kényszerítő erőszak Fegyelmező erőszak Értelmező erőszak

4 A globális kényszerítő hatalom
A multinacionális vállalatok világméretű hálózata jelenti a kényszerítő hatalmi erőszakot. A kényszer itt már nem katonai erőszakra épül, hanem arra a fölényre, amit a techno-evolúciós vívmányok kisajátításában, illetve az új dimenziót jelentő méretekben van. A világ legnagyobb cégének mérete a közepesnél nagyobb nemzet-gazdaságokéval vetekszik.

5 A globális fegyelmező hatalom
Hitelminősítők – önbeteljesítő jóslat IMF – gazdaságpolitikai irányítás átvétele Világbank – multinacionális érdekek szolgálata

6 A globális értelmező hatalom
A harmadik hatalmi intézmény-együttest az informatika, telekommunikáció és média összeolvadásából keletkező új „mega-komplexum” jelenti, amely értelmező és tematizációs erőszakra épülő „vélemény-hatalom”. Ennek feladata, hogy engedelmes munkaerő és fogyasztó-erő „állatokká” alakítsa át a lokalitások népét. Az általa terjesztett értelmezési keretek és fogalom-készletek kijelölik a „politicaly correct” diskurzus-teret, és, aki kívül marad, az nevetség, vagy megbélyegzés tárgyává válik.

7 Az EU története 1951 Párizsi Szerződés- Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Nyugat-Németország és Olaszország 1957 Európai Gazdasági Közösséget (EGK)- Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Nyugat-Németország és Olaszország 1973 Dánia, Írország Egyesült Királyság 1979 megtartották az első közvetlen, demokratikus választásokat az Európai Parlamentbe. 1981 Görögország 1985 Schengeni egyezmény 1986 Spanyolország és Portugália csaklakozott- Elkezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként, és ebben az évben írták alá az Egységes Európai Okmányt is 1990 A vasfüggöny lebontása után a korábbi Kelet-Németország a Közösségek tagja lett az újjáegyesített Németország részeként 1993 Az Európai Unió hivatalosan a maastrichti szerződés november 1-jei hatályba lépésével jött létre 1995 Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozása

8 Az EU története 2002 12 tagállamban a nemzeti fizetőeszközöket felváltotta az euró, és azóta az eurózóna18 országra bővült, 2004  Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia belépett az unióba, 2007 Románia és Bulgária csatlakozása Aláírták a lisszaboni szerződést, amely a francia és holland választók szavazatain elbukott Európai Alkotmányt volt hivatott felváltani 2013 Horvátország csatlakozása 2016 Brexit Eurozona -legutóbb Szlovénia 2007-ben, Szlovákia 2009 január 1, Lettország, 2014. január1,

9 Az EU története Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Dánia, Írország Egyesült Királyság , Görögország , Spanyolország , Portugália , Ausztria, Svédország, Finnország 1995 után 2004,j_Ciprus,  Csehország,  Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia, Románia, Bulgária, Horvátország

10

11 Csatlakoztunk – hogyan tovább?
Az egyenlő elbánás elve még több fontos területen csorbát szenved. A strukturális és a kohéziós alapokból való részesedésnél 2006 végéig még nem az általános szabályokat alkalmazzák − várhatóan a “nekünk járónak” nem egészen a felét kapjuk meg. 2004 és 2006 között összesen milliárd Ft A kétszerese járt volna!

12 Csatlakoztunk – hogyan tovább?
Az új tagállamokkal szemben az Európai Bizottság bírósági eljárás nélkül alkalmazhat védintézkedéseket, ha megsértenék az egységes piacra, valamint a bel- és igazságügyi együttműködésre vonatkozó kötelezettségeiket. Az EU-15 tagjaival szemben csak az Európai Bíróság döntése alapján lehet intézkedést tenni.

13 Csatlakoztunk – hogyan tovább?
Az euró bevezetéséig Magyarország és a többi új tagország egyelőre úgynevezett “eltéréssel rendelkező tagállamként" vesz részt a Gazdasági és Pénzügyi Unióban. A vízumkényszerek sem szűntek meg teljes mértékben a világ sok országával, ahova az EU-15 állampolgárai szabadon utazhattak

14 Schengeni csatlakozás 2007.12.21
2004. május 1-e és december 21-e között még nem tartoztunk a Schengen-i megállapodás hatálya alá a személyek és áruk mozgására vonatkozó vívmány, csak december 21-e óta illeti meg a magyar állampolgárokat és vállalkozásokat

15 Csatlakoztunk – hogyan tovább?
Az átmeneti intézkedések (a munkaerő szabad áramlásának korlátozása) következtében az egységes munkaerőpiac csak 2011-ben jöhet létre. Ez a körülmény az új tagállamok mellett az egész uniós gazdaság versenyképességét is hátrányosan érinti és veszélyezteti a lisszaboni célkitűzés elérését

16 A munkaerő szabad áramlásának kezdő időpontja Magyarország EU-s belépését követően
2004 2006 2007 2008 2009 2011 Svédország Görögország Hollandia Franciaország Belgium Németország Írország Spanyolország Luxemburg Dánia Ausztria Egyesült Királyság Portugália Románia Észtország Finnország Bulgária Lengyelország Olaszország Málta Szlovákia Csehország Lettország Litvánia Szlovénia Nem EU-s országok 2004 2006 2007 2008 2009 2011 Ciprus Izland Svájc

17 Az Európai Unió gazdasági alapfilozófiája:
a személyek szabad áramlása (szabad munkavállalás és letelepedés) a tőke (vállalkozások szabad mozgása) az áruk (szabad kereskedelem) a szolgáltatások szabad áramlásának elve Az európai unió gazdasági alapfilozófiája: A személyek A tőke Áruk és a szolgáltatások Szabad áramlásának rendszere

18 Az Európai Unió támogatás politikájának alapelvei
ÖSSZEFOGLALÓ CÉLOK E rendelet célja a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése, hogy ezáltal támogassa az Európai Unió (EU) régióinak harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését a 2007-től 2013-ig terjedő időszakban. Az európai kohéziós politika arra törekszik, hogy csökkentse a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségeket, felgyorsítsa a gazdasági átalakulás folyamatát, és megfelelően kezelje a népesség elöregedésével kapcsolatos kihívásokat.

19 Az Európai Unió támogatás politikájának alapelvei
KONVERGENCIA A korábbi 1. célkitűzéshez hasonló Konvergencia – célkitűzés arra irányul, hogy felgyorsítsa a konvergencia folyamatát a legkevésbé fejlett tagállamokban és régiókban a növekedés és a foglalkoztatás feltételeinek javítása útján. Ez a célkitűzés a legkevésbé fejlett tagállamokat és régiókat érinti. Cselekvési területei a fizikai és emberi tőke, az innováció, a tudásalapú társadalom, a változásokhoz való alkalmazkodóképesség, a környezet és a közigazgatás hatékonysága. A célkitűzés finanszírozása az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), az Európai Szociális Alapból (ESZA) és a Kohéziós Alapból történik.

20 A 2000-2020 között Magyarország részére biztosított uniós fejlesztési keretek
Forrás: Állami számvevőszék

21 A 2000-2020 között Magyarország részére biztosított uniós fejlesztési keretek
Milliárd Forint Milliárd Ft Milliárd Ft Milliárd Ft Milliárd Ft Regionális fejlesztési források (ERFA) 78 450 3 529 3 335 Kohéziós Alapok (KA) 139 254 2 411 1 868 Szociális Alap 1 012 1 461 Kohéziós források összesen 218 704 6 953 6 663 Határmenti együttműködés (ETE) 42 96 112 Vidékfejlesztési források (EMVA, HOP) 10 149 1 087 1 083 Agrár piaci-, Földalapú támogatások 489 1 694 2 465 Egyéb támogatások 9 19 16 Uniós források Összesen 227 1 393 9 848 10 339 EUR/HUF árfolyam 253 255 279 310

22 Bevételek ( az Uniós források 100%-os felhasználását feltételezve)
uniós forrásai Összesen milliárd Ft 1 406 milliárd Ft / ciklus 7 év uniós forrásai Összesen milliárd Ft 1 477 milliárd Ft / ciklus 7 év Éves átlag milliárd Ft / év

23 Hazai költségek + Nyugat európai hasznok
Uniós tagdíj Elmaradt vám bevételek EU támogatások külkereskedelmi mérleget rontó hatása Csatlakozásból eredő egyéb vagyoni hátrányok Kiáramló munkaerő képzési költségei

24 Amit nem számítottunk, de lehetne! :
Kiáramló munkaerő Nyugat Európában az ottani gazdasági össztermék előállításában való hozzájárulása EU támogatásokban részesülő EU-15 tulajdonú vállalkozások értéknövekedése és közvetlen haszna Nyugat Európai nagyvállalatok magyarországi beruházásainak állami támogatása Bürokrácia eltérő költségei

25 I. Uniós tagdíj átlag 263 Milliárd Ft átlag tagdíj 263 Milliárd Forint /év

26 I. Várható Uniós tagdíj 2014-2020
időszakban a felvett trendvonal alapján 335 milliárd Forint / év

27 I. Uniós tagdíj Éves átlag: 300 milliárd Forint / év
átlag tagdíj 263 Milliárd Forint /év tény átlag tagdíj 335 Milliárd Forint /év becslés Éves átlag: 300 milliárd Forint / év

28 II. Uniós csatlakozással elmaradt vámbevételek becslése
Az uniós csatlakozás miatt kimutatható import vámbevétel-veszteség. A csatlakozás előtti hat évben ( között) a vámbevételek közel azonos szinten, átlagosan 134 Mrd forint/év körül mozogtak. A csatlakozás után az uniónak hozzájárulásként befizetett vámtételek között csak a harmadik (nem uniós) országokkal szembeni vámbevételek szerepelnek, ezek 25%-át a szabályok szerint minden tagállam beszedési költségtérítés címen visszakapja. csatlakozás óta teljesített nettó befizetések tíz éves átlaga 28 Mrd forint/év volt.

29 II. Uniós csatlakozással elmaradt vámbevételek becslése
134 milliárd Ft/év veszteség 28 Milliár Ft /év befizetés Összesen 162 Milliárd Forint/év Átlag bevétel 134 Milliárd/év Uniós csatlakozással elmaradt vámbevételek becslése Az uniós csatlakozás miatt kimutatható import vámbevétel-veszteség – az APEH és a VPOP statisztikái alapján készült becsléseink szerint – a korábbi évek ( közötti időszak) vámbevételeinek 32%- a, kb. 42 Mrd forint/év volt. A 12. ábra a hazai vámbevételek 25 éves alakulását mutatja be. Az években a Bokros-csomag +8%-os import vámpótlék miatti kiugrásától eltekintve, a csatlakozás előtti hat évben ( között) a vámbevételek közel azonos szinten, átlagosan 134 Mrd forint/év körül mozogtak. A csatlakozás után az uniónak hozzájárulásként befizetett vámtételek között csak a harmadik (nem uniós) országokkal szembeni vámbevételek szerepelnek, ezek 25%-át a szabályok szerint minden tagállam beszedési költségtérítés címen visszakapja, s így a csatlakozás óta teljesített nettó befizetések tíz éves átlaga 28 Mrd forint/év volt. Becslésünk szerint a 2004-es uniós csatlakozással a hazai költségvetés korábbi vámbevételeinek megközelítőleg 48%-a jövedéki bevételként továbbra is bekerült a költségvetési bevételek közé. (2006-tól a jövedéki adómértékek emelésével tovább nőttek ezen a címen a beszedett költségvetési bevételek). 2004 Átlag befizetés -28 Milliárd/év

30 II. Uniós csatlakozással elmaradt vámbevételek becslése
162 Milliárd Forint/év Amiből mínuszolni kell az Uniós tagdíj számításakor már érvényre juttatott vám, cukor hozzájárulás éves mértékét, amely átlagosan 35 milliárd Ft / év Összesen vámkiesés = 127 milliárd Ft/év Uniós csatlakozással elmaradt vámbevételek becslése Az uniós csatlakozás miatt kimutatható import vámbevétel-veszteség – az APEH és a VPOP statisztikái alapján készült becsléseink szerint – a korábbi évek ( közötti időszak) vámbevételeinek 32%- a, kb. 42 Mrd forint/év volt. A 12. ábra a hazai vámbevételek 25 éves alakulását mutatja be. Az években a Bokros-csomag +8%-os import vámpótlék miatti kiugrásától eltekintve, a csatlakozás előtti hat évben ( között) a vámbevételek közel azonos szinten, átlagosan 134 Mrd forint/év körül mozogtak. A csatlakozás után az uniónak hozzájárulásként befizetett vámtételek között csak a harmadik (nem uniós) országokkal szembeni vámbevételek szerepelnek, ezek 25%-át a szabályok szerint minden tagállam beszedési költségtérítés címen visszakapja, s így a csatlakozás óta teljesített nettó befizetések tíz éves átlaga 28 Mrd forint/év volt. Becslésünk szerint a 2004-es uniós csatlakozással a hazai költségvetés korábbi vámbevételeinek megközelítőleg 48%-a jövedéki bevételként továbbra is bekerült a költségvetési bevételek közé. (2006-tól a jövedéki adómértékek emelésével tovább nőttek ezen a címen a beszedett költségvetési bevételek).

31 III. EU támogatások külkereskedelmi mérleget rontó hatása
Miközben a legmagasabb volt Magyarországon a sok EU-támogatás GDP-növelő hatása, aközben nálunk volt messze a legnagyobb a külkereskedelmi mérleget rontó hatása. Ez az EU-támogatásokból megvett rengeteg importtermékkel függhet össze, ami itthon politikusi körökben is keltett már visszhangokat, amelyek szerint az itthon elköltött EU-pénzből a gazdag nyugati országok itt megtelepedett leányvállalatait támogatjuk, azaz lényegében visszaáramlik a pénz egy része a donor országokba.

32 III. EU támogatások külkereskedelmi mérleget rontó hatása
Miközben a legmagasabb volt Magyarországon a sok EU-támogatás GDP-növelő hatása, aközben nálunk volt messze a legnagyobb a külkereskedelmi mérleget rontó hatása. Ez az EU-támogatásokból megvett rengeteg importtermékkel függhet össze, ami itthon politikusi körökben is keltett már visszhangokat, amelyek szerint az itthon elköltött EU-pénzből a gazdag nyugati országok itt megtelepedett leányvállalatait támogatjuk, azaz lényegében visszaáramlik a pénz egy része a donor országokba.

33 III. EU támogatások külkereskedelmi mérleget rontó hatása
Mértékadó becslések szerint évenként eltérő mértékben az EU források 40-50%-a kerül közvetlenül felhasználásra az EU-15 piacára. Számításunkat a közép értékkel, 45%-al végeztük el 1 435 milliárd Ft x 0,45 = 645 milliárd Ft / év

34 IV. Csatlakozásból eredő egyéb vagyoni hátrányok (pl. agrár kvóták )
A csatlakozást követő időszakra jellemző beszűkülési viszonyok egyértelműen tetten érhetőek a különféle termelési tényezők alakulásában. Az ágazatban tevékenykedő regisztrált vállalkozások száma fokozatosan csökkent A gazdaságok számának csökkenésével párhuzamosan tovább zuhant a foglalkoztatottak száma: a teljes hazai foglalkoztatottnak, 3 781,9 ezer főnek csupán 4,6%-a, 175,8 ezer fő dolgozott 2009-ban hivatalosan a mezőgazdaságban, ez a csatlakozás óta 30 ezer legláis munkahely megszűnését jelenti. Forrás KSH

35 IV. Csatlakozásból eredő egyéb vagyoni hátrányok (pl. agrár kvóták )
1 főre eső GDP 2009-ben EUR 279 EUR/HUF –al számolva Ft * = 81,189 milliárd Ft Mezőgazdaságban dolgozók hatékonyságát a nemzetgazdasági átlaghoz képest 60%-osnak feltételezve 81,189 -> 60% -> ~ 48 milliárd Forint Csatlakozásból eredő egyéb vagyoni hátrányok ~ 48 milliárd Ft Forrás KSH

36 V. Kiáramló munkaerő képzési költségei

37 3. Az egy gyermekre, tanulóra , hallgatóra jutó költségvetési kiadás ( nappalival egyenértékű számított létszám alapján) Óvoda Alapfokú oktatás Középiskola Felsőoktatás Ft Ft Ft Ft

38 Iskolatípusok költségei (Ft/fő)

39 2016 első félévben 280 ezer magyar dolgozott más uniós tagállamban, illetve az Európai Gazdasági Térség valamely országában – becsülte a KSH. A KSH munkaerő-felmérésében (MEF) 2016 első felében 118 ezren adtak meg külföldi munkahelyet, de minimálisan további 150–170 ezerre becsülhető a más uniós tagországokban dolgozó magyarok száma – olvasható a statisztikai hivatal „Munkaerőpiaci folyamatok, I. félév” című kiadványában.

40 280 ezer Nyugat Európában dolgozó összes oktatási költsége
280 ezer Nyugat Európában dolgozó összes oktatási költsége Milliárd Forint 7 éves Uniós ciklusból egy évre eső: 405 Milliárd Forint

41 A foglalkoztatók által bejelentett külföldi munkavállalók adatai 2016
A foglalkoztatók által bejelentett külföldi munkavállalók adatai évben EU 28 - ból Magyarországon dolgozik 8487 fő Forrás: KSH

42 EU fő

43 8487 Magyarországon dolgozó EU-s állampolgár összes oktatási költsége
8487 Magyarországon dolgozó EU-s állampolgár összes oktatási költsége 86 Milliárd Forint 7 éves Uniós ciklusból egy évre eső: 12 Milliárd Forint

44 Oktatás összesítő ( milliárd Ft)
280 ezer Nyugat Európában dolgozó oktatási költsége 405 Külföldi munkavállalók oktatási költsége (milliárd Ft) -12 Összesen: 393

45 Összesítés (milliárd Ft)
Költségek Bevételek Uniós források éves átlaga 1 435 300 Uniós tagdíj Elmaradt vám bevételek 127 EU támogatások külkereskedelmi mérleget rontó hatása 645 Csatlakozási szerződésből eredő egyéb vagyoni hátrányok ( pl. agrár kvóták) 48 Kiáramló munkaerő képzési költségei 393 Összesen 1 513 1 435

46 Amit nem számítottunk, de lehetne! :
Kiáramló munkaerő Nyugat Európában az ottani gazdasági össztermék előállításában való hozzájárulása

47 I. Egy főre eső GDP az EU-ban
Forrás:

48 I. Egy főre eső GDP az EU-ban
EU-28 egy főre jutó GDP / év 2011-es érték Euró / fő GDP egy főre jutó átlag / év (Forint) Ft /fő 280 ezer Nyugat Európában dolgozó EU átlagos GDP hozzájárulása Milliárd Forint/év

49 Amit nem számítottunk, de lehetne! :
Kiáramló munkaerő Nyugat Európában az ottani gazdasági össztermék előállításában való hozzájárulása EU támogatásokban részesülő EU-15 tulajdonú vállalkozások értéknövekedése és közvetlen haszna Nyugat Európai nagyvállalatok magyarországi beruházásainak állami támogatása Bürokrácia eltérő költségei

50 IV. Bürokrácia eltérő költségei
Magyarországnak az évi tagdíjat a költségesen begyűjtött adójából kell egyszerű átutalási aktussal a brüsszeli adminisztrációhoz eljuttatnia. Az Európai Unió fejlesztési forrásait csak rendkívül bürokratikus pályázati, bonyolítási és ellenőrzési rendszerrel lehet lehívni. A magyar állam tehát költségesen és munkaigényesen szedi össze azt a pénzt, amit azonnal befizet. A neki szánt összeget viszont igen nagy munkával, költséggel és erős késleltetéssel kaphatja meg.

51 IV. Bürokrácia eltérő költségei
A pénz lehívásának ez a módja nemcsak az államnak és a felhasználónak jelent nagy költséget – nyolc-tíz pályázatból átlagban csak egy sikeres – de az összes pályázat munka-, rezsi- és bankköltségét is viselnie kell.

52 V. GDP és GNI összehasonlítása Magyarországon
GNI/GDP Mrd Ft 2002 17.119 16.229 94,8 2003 18.738 17.867 95,4 2004 20.665 19.585 2005 22.018 20.830 94,6 2006 23.676 22.400 2007 24.992 23.246 93,0 2008 26.546 24.844 93,6 2009 26.522 24.490 92,3 2010 26.747 25.446 95,1 2011 27.886 26.506 95.1 2012 28.276 27.229 96.3

53 V. A GNI nagyobb, mint a GDP (2010)
Ausztria 1,1 Belgium Németország 1,9 Franciaország 0,7 Svédország 1,8 Nagy-Britannia 2,0

54 Patrióta tendencia Liberális tendencia

55 Állásfoglalás A PMKIK állásfoglalása az Európai Uniós fejlesztési forrásáról: A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlése rögzíti, hogy egyetért Magyarország Európai Uniós tagságával és megállapítja, hogy annak megléte nélkülözhetetlen előfeltétele Magyarország gazdasági növekedése hosszútávú fennmaradásának.

56 Állásfoglalás Ugyanakkor az Európai Uniós fejlesztési források életre hívásának, azok mértékének és jogi szabályozásának kérdésében a gazdaság szereplőinek tárgyilagos véleményalkotása – a területi kamara vezető testülete szerint – mára már szükségessé vált.

57 Állásfoglalás A kamara számításai alátámasztják, hogy az EU költségvetésébe és az EU 15 irányába különböző konstrukciókban évente több erőforrás áramlik ki Magyarországról, mint amennyit a kohéziós fejlesztési politika Magyarország számára biztosít. Így nem meglepő, hogy az ambiciózus célként megfogalmazott konvergencia helyett az elmúlt több mint 13 évben hol stagnálás, hol divergencia érvényesült.

58 Állásfoglalás Mivel a Magyarország számára biztosított Európai Uniós fejlesztési források jelentős részét Magyarország közvetlenül az EU 15 piacán használja fel, így kijelenthető, hogy az Európai Unió érdekelt a jelenlegi rendszer 2020-ig történő fenntartásában.

59 Állásfoglalás Végezetül a kamara világossá és egyértelművé szeretné tenni, hogy a fejlesztési források felhasználásának Uniós jog által részletesen kidolgozott szabályai expressis verbis tartalmazzák a szabálytalanságok esetén alkalmazható szankciókat, de azok jogalapját csak konkrét, a források felhasználásához kapcsolódó jogsértések teremthetik meg. Törökbálint, október 2. PMKIK

60 Köszönöm a figyelmüket!