Városok belső szerkezete, telekárakra épülő modellek

Az előadások a következő témára: "Városok belső szerkezete, telekárakra épülő modellek"— Előadás másolata:

1 Városok belső szerkezete, telekárakra épülő modellek
dr. Jeney László egyetemi docens Település-gazdaságtan I. alapszakok (BSc/BA) 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Települések meghatározott térbeli rendje
Település: lakó- és munkahelyek térbeli együttese Településföldrajzot, település-gazdaságtant régóta foglalkoztatja: városok belső tagozódása Funkcionálisan: Lakóövezet, ipar, kereskedelem Telekárak, földhasználat Társadalmilag: Szegények, gazdagok Különböző etnikumok 2

3 Tradicionális városok: funkciók keveredése
Tradicionális városok: funkciók belső térbeli tagolódása történelmileg állandó Közhivatalok, üzleti tevékenység város szívében, Ókori görög városok: agóra Ókori római városok: fórum Feudális városok: piactér Modern városok: sétálóutcák Központban impozáns épületek, külvárosban kisebb házak DE: funkciók sokáig nem különültek el élesen egymástól (városok „finoman szemcsés” szerkezetűek) Munkahely és lakóhely egysége (alul műhely, felül lakás) Komplexitása ellenére teljesen átlátható volt a használó számára 3

4 Modern város: településen belüli funkcionális differenciálódás
Ipari forradalom: változó városkép Nagyüzemi tömegtermelés általánossá válása  nagyméretű gyárak vállalatok, hivatalok a központtól távolabb a város szélére települtek Nagyüzemekhez tömeges munkáslakások kellettek  munkahelyektől elváló, tömbökben elhelyezkedő lakótelepek (kicsi, rosszul épített, túlzsúfolt lakások) Közlekedés, motorizáció gyors fejlődése segítette a településekben zajló változásokat Áruk és ingázók nagyarányú áramlása lehetővé vált Kormányzatok: utak építése, az infrastruktúra fejlesztése  újabb területeket kapcsolónak a város vérkeringésébe  település térbeli határainak kiterjedése Megváltozott a település alaprajza, elrendezése, szerkezete Fizikailag, gazdaságilag és társadalmilag egyre megosztottabbá vált Otthon végzett kistermeléstől távolodva elvált egymástól a munkahely és a lakóhely, a termelés és a fogyasztás 4

5 Településfejlesztési politika megjelenése
Tömegtermelés negatív hatásai (pl. zsúfoltság, környezeti problémák) Határozottabb törekvés e hatások csökkentésére Főleg a lakóhely ipari szennyezéstől való elkülönítésére Várostervezésben népszerű lett a földhasználati zónák kialakítása USA, 1916: első fejlesztési célú funkcionális városfelosztása Válaszok a felhőkarcolók és az árnyékukban meghúzódó leromlott lakóterületek nyomasztó látványára 5

6 Európai városok funkcionális térszerkezete
Európai városok: több évszázados történelmi fejlődés: újabb és újabb negyedek 1. munkahelyöv – központ: középkori városmag, igazgatás, üzleti élet, turizmus 1. lakóhelyöv – lakónegyed: XIX. sz-i ipari fejlődés nyomán 2. munkahelyöv – ipar és közlekedés (pályaudvarok) területei 2. lakóhelyöv – kertvárosok, lakótelepek: XX. sz-ban olvadtak be Más kontinenseknél eltérések Fejlődő világ: megkésett városfejlődés, vallás, kultúra szerepe É-Amerika, Ausztrália: viharos, kevésbé szabályos városfejlődés 6

7 Első munkahelyöv City, CBD (Central Business District – Központi Üzleti Negyed) Csökevényes lakófunkció, munkahelyek magas koncentrációja Irányítás Kormányzati-politikai funkció Üzleti cégek központi irodái Kis térigényű szolgáltatás: minőségi kereskedelem, bankok, tőzsde Ide koncentrálódik a turizmus: szállodák, éttermek, múzeumok, színházak Hagyományosan nappali és éjszakai népesség között tetemes különbség, ma az éjszakai is felértékelődik Gazdag épületállomány: Történelmi műemlékek Reprezentatív középületek 7

8 Első lakóhelyöv Belső munkahelyövet fogja körül
Domináns: lakófunkció (intézményi funkciók alig) Épületállomány: régi, modern urbanizáció megjelenésével (XIX. sz. 2. fele) emelt bérházak Cityhez közelebbi része Jobb minőségű (nagyobb, komfortosabb) lakások Itt lakók inkább 1. munkahelyövben dolgoznak (tisztviselők, hivatalnokok, üzletemberek) Külső része Bérkaszárnyák Itt lakók inkább a 2. munkahelyövben dolgoznak (ipari munkások) Építészeti és társadalmi leromlásnak (slumosodás) van kitéve Épületállomány kora és minősége 8

9 Második munkahelyöv 1. lakóhelyövet fogja körül
Nagy térigényű funkciók Ipar Szállítás (pályaudvarok, kikötők) Raktározás Nagy térigényű szolgáltatások (sportpályák, laktanyák, temetők) Ipari forradalom nyomán gyorsan modernizálódó város peremi része (korábbi mg-i területek) Heterogén épületállomány, rendezetlen beépítés Kisebb zárványokban lakónegyedek is: szegény ipari munkásság hajléka 9

10 Második lakóhelyöv Város peremén
Lazább beépítés: kertes, családi házak (esetleg villák) II. vh. után: lakásépítés tömegessé válása (lakótelepek) Fejlődés: elővárosi növekedés megindulása, ingázás feltételeinek megteremtése (XX. sz. eleje) nyomán Korábbi mg-i települések gyors növekedése – alvótelepülések Később közigazgatásilag város részévé válhat 10

11 Szabályos, koncentrikus elrendeződés ritka
Domborzat: Budapest Budapest: 4 övezet inkább a pesti oldalon Budai oldal: munkahelyek völgyben, lakóhelyek hegyen Vízrajz: Chicago Chicago: tópart – félgyűrűk Várostervezés Új city kijelölése (Párizs: La Défense negyed) Ipar városon kívülre telepítése Előre kijelölt bolygóvárosok 11

12 Meghatározó a társadalmi státusz szerinti elkülönülés is
Különbség az európai és észak-amerikai városok között Európa Felső rétegek lakóhelye: hagyományosan a városközpont: Alacsonyabb státuszúak: külső kerületekben Észak-Amerika Magasabb státuszú csoportok: mindig a város peremén Alacsonyabb státuszúak: belső városrészek Európa: városok peremi része is felértékelődött Belső lakónegyedek leromlása Belső-szuburbanizáció 12

13 Előzmény – von Thünen: földhasznosítási modell
Versengő termékek  földhasznosítás Minden termék számára van egy bizonyos távolság a központtól, amelynél annak a termelése éri meg Földhasználat körkörös zónai: Thünen körök Közlekedési költségek közvetlenül a piac viszonylatában merülnek fel ("Luftlinie„ - légvonalban) Csak mezőgazdasági földhasználatra 13

14 Modell és valóság: módosítások
14

15 Alonso: városi modell alkalmazása – a telekbérleti díjak
Az egyes funkciók jövedelem-görbéje a központtól való távolság függvényében Bérleti díj fizetési képesség csökken a központtól távolodva Location Rent Industrial Residential Agricultural 15 Distance from Center Commercial

16 A városok belső szerkezetét alakító tényezők
A városokban a funkciók (lakás, iroda, kiskereskedelem, ipar stb.) versenye zajlik a területért, telekért Csak szabad ingatlanpiacú városokban (szocialista nem) Minden egyes funkció profitmaximalizálásra törekszik Bérleti díj: az összeg, amit egy funkció hajlandó fizetni egy adott földrajzi helyért 16

17 A városi területhasználat koncentrikus modellje
Városközpont: legnagyobb potenciális haszon (kiélezett verseny) Egy objektum elérhetősége a központtól távolodva csökken Az egyes funkciók jövedelem görbéje a központtól távolodva csökken (lineárisan), de eltérő mértékben Amelyik funkció többet kínál az adott telekért az győz! Az egyes funkciók koncentrikus övekbe rendeződnek Hongkong Városi telekárak – CBD 17 Forrás: Kovács Z. 2003, p. 195

18 A telekárak alakulását befolyásoló egyéb tényezők
Közlekedési vonalak Természeti környezet minősége és állapota A városrész imázsa Helyi politika (pl. ingatlangazdálkodás) Alcentrumok szerepe 18