dr. Jeney László egyetemi docens Európa regionális földrajza

Az előadások a következő témára: "dr. Jeney László egyetemi docens Európa regionális földrajza"— Előadás másolata:

1 Az európai integráció fejlődése a hidegháborútól Európa „újraegyesítésig”
dr. Jeney László egyetemi docens Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2017/2018, II. félév BCE GGF Intézet Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Az európai integrációs folyamat tényezői a II. világháború után
Katonai, biztonságpolitikai tényező Kezdetben német, később szovjet katonai fenyegetés Dunquerque-i, Brüsszeli Szerződés, kérdés: NATO eu-i szárnya vagy önálló eu-i erő (WEU) Gazdasági racionalitás USA világgazdasági hegemóniájának ellensúlyozása Gyarmatbirodalmak felbomlása Nagysorozatú termelés, de szűk nemzeti piacok  áru szabad áramlása Energetikai, közlekedési, távközlési és informatikai rendszerek összekapcsolása  szolgáltatások áramlása Tudományos-technikai forradalom  Kutatás-fejlesztés kiadásai, tőke akadálytalan áramlása Elvi szándék Európai identitás erősödése: európai gondolkodók, européerek Európa legyen föderatív (= szövetségi állam, pl. USA: szorosabb integráció) vagy konföderatív (= államszövetség, pl. FÁK: lazább integráció) 2

3 Az európai integráció kezdete: Római Szerződés, 1958.
Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK/Montánunió) – már 1952-től Stratégiai ágazat, D ellenőrzése (hadiipar alapja), gazdasági racionalitás (D szén, F vas) Sikeres, vita hogyan tovább: szektorális v. generális mélyítés  mindkettő teljesült EURATOM – 1958 Atomenergia békés célú felhasználása Kutatások, technológia kifejlesztése, kereskedelem koordinálása Európai Gazdasági Közösség – 1958, 3 fő iránya: Vámunió megteremtése Gazdasági unió megteremtése Fejlesztési alapok létrehozása Ratifikáció (1957): D, F, I, NL, B, L Nemzetközi visszhang GB: kimaradt (nem érdeke a közös mg. pol., vámpol.) SU: „újabb imperialista manőver” 3

4 Az első bővülés, 1973. 1970: tárgyalások 4 országgal: GB, IRL, N, DK
Fő kérdések (kompromisszummal végződnek): NBr engedett: Első munkanyelv a francia maradt Font-Sterling nem lett különleges valuta EK föderatív irányba megy GB igényei (többieknek nem nagyon voltak): Átmeneti mentesség: part menti halászat 10, csatlakozás az agrárpiachoz 5, ESZAK-hoz 5, ipari közös piachoz 4, EURATOM-hoz 1 év Csak fokozatosan növekvő hozzájárulás a közös ktg-vetéshez 1978-ig Intézményekben ugyanannyi hely mint a többi nagynak (D, F, I) Ratifikációk: GB, IRL, DK igen, N nem Legnagyobb piac (252 mió), de GDP (630 mrd $) USA-nak így is csak 2/3-a EK: „gazdagok klubja” 4

5 Görögország csatlakozása, 1981.
1959: társult tagsági kérelem  1962: társulási szerz. 1967–1974: puccs, katonai junta („fekete ezredesek”) diktatúrája 1975: teljes jogú EK-tagságért folyamodnak Vontatott politikai stabilizáció Másság: ortodox Hagyományosan rossz viszony TR-gal Trójai faló legendája: harc a kisázsaiak ellen (még nem törökök) 400 éves török uralom, 9 éves szabadságharc (1821–1830) I. vh. után: „Lakosságcsere”, üldözések, mindkét oldalon Ciprus kérdés: 1974 – Ciprussal egyesülés igénye (enózisz mozg)  TR megszállta CY 1/3-át (el nem ismert É-Ciprusi Török Közt) Égei-tenger felségvizeinek kérdése GR nem támasztott feltételeket Nem volt kritérium a fejlettség, politikai kérdés volt Azóta sem hozta be hátrányát 5

6 Az ibériai csatlakozás, 1986.
Rómaiak óta benne vannak a ny-eu-i gondolkodásban XV–XVII. sz: erősek, XVIII–XX. sz: legyengülnek II. vh. után maradnak az önkényuralmi rendszerek P: Salasar EFTA alapító tagja Gyarmati háborúk (Angola, Mozambik), USA támogatás 1974: szegfűs forradalom - szocdem vezetéssel demokratizálás E: Franco 1972: társult tagsági kérelem az EGK-ba 1975: János Károly vezetésével demokratizálás felülről 1982: Felipe González (NATO tag) 1983: tárgyalások (olaszok, franciák lassították a csatlakozást) Nehezebb eset: nagy népesség, mezőgazdaság, nehézipar, regionális politika Sok átmeneti mentesség, gyors gazdasági növekedés EGK: 50 mió fővel gyarapodik (nagy piac) Súlypont délebbre tolódik: „Zöld-Európából” „Kék-Európa” 6

7 A német egység, 1990. 1989: nem számított erre senki
Kelet-német turisták D követségein DDR Pol-i Irodája lemondott (szabad elköltözés, fal leomlása) Akik veszthettek a német egyesülésen DDR vezetői, SZU (pozíciót vesztett), F, GB (megszállói jogok) USA: nem volt ellenérdekelt Párizs, Elnöki Palota: kifelé egyetértés, befelé félelem 1990: szabad választások DDR-ben (kerdem. győzelem  gyorsabb egyesítés) Jogilag DDR csatlakozik D-hez (EK-hoz, NATO-hoz is) D: hatalmas ország Eu. közepén, önkorlátozások 7

8 A fokozatosan bővülő EU, mint Európa szinonimája
Maastrichti Szerződés: bármely európai ország csatlakozhat, amely tiszteletben tartja az EU elveit Marokkó: Európán kívüliség miatt utasították vissza Törökország: egyéb tényezők miatt utasították vissza De: Ciprus + számos külbirtok (pl. Francia Guyana) az EU része Koppenhágai kritériumok (1993) Politikai (demokrácia, jogállamiság, emberi és kisebbségi jogok) Gazdasági (működő piacgazdaság) Alkalmasság az EU-szabályozás átvételére A felvétel ne veszélyeztesse az EU eredményeit 8

9 Az északi bővítés, 1995. EU létrejötte: aki kimarad, az lemarad
EK és EFTA között jó kapcsolatok 1977-re megvalósult az ipari termékek szabad kereskedelme 1994: Európai Gazdasági Térség (EGT): EU12 + A, SF, IS, N, S (+FL 1995-ben) Egységes piaci szabályok 80%-ának átvétele (kiv. mg., halászat) Új szabályoknál konzultációs lehetőség 1993: csatlakozási tárgyalások: A, SF, N, S N: népszavazás elutasította EGT jelentősége visszaesett (alig több mint EU) EU-nak jól jött Euroszkepticizmus Maastrichti szerződés után (gazd-i-pol-i válság) EU világgazdasági súlya ismét erősödött  jól jött a közös pénz bevezetéséhez EFTA tag maradt: IS, FL, N, CH 9

10 Keleti bővítés előzményei
Kelet-Közép-Európa: rendszerváltás 1994: „Európai Megállapodások”: társulási szerződések Fő kérdés: mely országokkal kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat (differenciálás vagy „regatta elv”) Tagállamok többsége a differenciálás mellett volt 1995: Tanács felkéri a Bizottságot országjelentés (avis) készítésére (1997. július) csatlakozás hatása az EU-ra 1997: Agenda 2000: meghatározta a csatlakozás pénzügyi feltételeit (1999: berlini csúcs fogadja el) Tanács dönt a kérelem elfogadásáról (1997. december: luxemburgi csúcsértekezlet – keleti bővítés elindítása) Csatlakozási tárgyalások az 5+1 legfelkészültebbel: Cseho, Mo, Lengyelo, Szlovénia, Észto + Ciprus (Mo: 1998-tól) Csak bővítési folyamat: 5 ország (Bulg, Letto, Litv, Ro, Szlovákia) Töröko nem vesz részt benne, csak EU partnere (emberi jogok) 10

11 Európa „újraegyesítése”, 2004.
1999: helsinki csúcs Megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat a többiekkel is Törökországgal nem, de tagjelölti státusz Csatlakozás intézményi feltételei: nizzai reformok (2002) Csatlakozási tárgyalások lezárása (kiv. Bulg, Ro) 2003: Népszavazás a tagságról a jelölt országokban Magyarország: 88% igen (de csak 46% részvételi arány) 2003, Athén: 10 ország aláírta az európai uniós csatlakozási szerződést 2004: 25 EU tagállam 11

12 A keleti bővítés hatásai, kihívásai
13 ország akar csatlakozni Jóval elmaradottabbak Úgy bővülni, hogy megmaradjanak a közösségi vívmányok (acquis communautaire) EU finanszírozható maradjon Ter.: 34%-kal, termőter. 50%-kal, nép.: 29%-kal, mg-i termelők száma 100%-kal, GDP.: 9%-kal bővül GDP/fő: -16%-kal csökken Intézményrendszer működjön 12

13 További keleti bővítés  EUrópa távlati határai
2007: Bulgária, Románia teljes jogú tagok 2013: Horvátország  28 tag 2005-től csatlakozási tárgyalások 2005-től, de felfüggesztették, 2011-es magyar elnökség támogatta a felvételét) Tagjelöltek Albánia: 2014-től tagjelölt (nincsenek csatlakozási tárgyalások) Macedónia: 2005-től tagjelölt (GR, BG tárgyalások akadályozása) Montenegro: 2010-től tagjelölt  2012: csatlakozási tárgyalások Szerbia: 2012-től tagjelölt  2014: csatlakozási tárgyalások Törökország (1964: társult tag, 1987: teljes jogú tagsági kérelem, 1999: tagjelölt, 2005: csatlakozási tárgyalások, de a tagság 2020 előtt nem valószínű) Potenciális tagjelöltek Bosznia-Hercegovina Koszovó Ukrajna, Grúzia, Moldávia: társult tagság? 13

14 Kimaradók, visszalépők
Nincs napirenden Belarusz Oroszország Európai integráció utasította el Marokkó: 1987-ben tagsági kérelem, elutasítva (nem eu-i) Adott ország lépett vissza, szavazta le Norvégia: 2x leszavazta (1972, 1994) Grönland: 1985-ben kilépett Svájc: leszavazta (1992) Izland: 2010-től tagjelölt, de 2015-ben visszalépett 2016: Brexit Első igazi kilépés Lesz –e folytatás? EU jövője? 14

15 Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
15

16 EU gazdasági dinamizmusa nem kielégítő
GDP-növekedés 1950-es, 1960-as évek: gazdasági csodák 1970-es évektől: USA-nál, Japánnál lassúbb, erősen ingadozó GDP-növekedés: 2,8% (ezredforduló után) Vendégmunkások tömege 1960-as években duzzadt fel É-Afr, Töröko., volt Jugoszl később a többi volt szoc. országokból is) – beilleszkedés kulturális és jogi akadályai Számottevő regionális különbségek (GDP/fő, GDP-növ) Újonnan csatlakozók: elmaradott gazd  újabb kihívások 16

17 Korábban: negatív közösségi struktúrapolitika
Támogatások: versenyképtelen válságágazatok (mg, szénbányászat, kohászat, hajógyártás, textilipar) 1970-es évektől ipari szerkezet átalakítás lassabb mint USA-ban, Japánban 1980-as évek szerkezetváltás  munkanélküliség magas aránya Azóta sem sikerült ezen úrrá lenni, EU: 8,7% (ezredforduló után) USA: 5,1%, Kína: 4,6%, Japán: 4,4% DE: EU megőrizte pozícióit CAP  Élelmiszer-feldolgozás Több gépgyártási ágak (pl. autóipar) Gyógyszeripar 17

18 Később: új programok a gazdasági szerkezet korszerűsítésére
Tudomány, csúcstechnológia: lemaradás, nem került közelebb az USA-hoz, Japánhoz Csúcstechnológiai termékek (számítógép, félvezetők, robotok, szórakoztatóelektronikai termékek) előállítás és világpiaci értékesítése Korszerű információs technológiák alkalmazása DE: sikeres együttműködések Euratom: atomenergetikai ipar Airbus: repülőgépgyártás Ariane: nem katonai célú hordozórakéták fejlesztése Egységes Európai Okmány: műszaki K+F közösségi politika Eureka: élenjáró technológiát képviselő iparágak versenyképességének szolgáló Eu-i Kutatás Koordináló Szervezet 18

19 Külföldi működő tőkebefektetések és nagyvállalatok
Külföldi működő tőkeáramlás Eleinte egyoldalú tőkebeáramlás az USA-ból (de műszaki modernizáció) Majd japán ipar hídfőállásainak kiépítése 1970-es évektől: eu-i tnc-k jöttek létre  beruházások az USA-ban 1980-as évektől jelentősen megnőtt EU súlya: világban befektetett összes FDI inward stock 45%-a Nagyvállalatok Világ 100 legnagyobb vállalata, 2005: 48 Eu, 33 USA, 13 Japán Világ 500 legnagyobb árbevételű multija (Fortune): 182 Eu 19

20 Vámunió hatása Tagállamok közötti munkamegosztás elmélyítése
 függés, összefonódás Belső kereskedelem csak a recessziós periódusokban torpant meg (1974–1975, 1980–1983, 1992–1994) Áruk, szolgáltatások 2/3-a egymás között Legjelentősebb külkereskedelmi súlyú a tagállamok közül: Németország (EU-n belül és a világpiacon is) Legszorosabb kötődés az EU-hoz: kis tagállamok Legnagyobb mértékű irányváltások az EU felé GB: Nemzetközösség felől  EU  Brexit ( újra a Nemzetközösség felé?) Mediterrán országok: jelentős felzárkózás, nyitás Volt szocialista országok: keleti piac helyett 20

21 Szorosodó gazdasági kapcsolatok EU és a posztszocialista országok között
Dinamikus integráció a nyugat-európai piacokra EU lett az 1. számú gazdasági partner (60–70%) EU: nagyobb haszon, nagyobb piacszerzés K-Köz-Eu: szerkezetváltás miatt export árualap drasztikusan visszaesett Sokáig passzív kereskedelmi mérleg (kivéve H 1998-ban) 21