Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaLaurent Chartier Megváltozta több, mint 6 éve
1
Európa fogalma, az európaiság szellemi irányzatainak fejlődése
dr. Jeney László egyetemi docens Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2017/2018, II. félév BCE GGF Intézet Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ
2
Európa regionális földrajza
S I. ea., szerda 9.50–11.20 Összesen 13 alkalom 1 óra elmarad: április 4. (tavaszi szünet) Tematika: Európa földrajzi fogalma Az európai gazdasági centrum fejlődéstörténete Európa fejlettségi térszerkezete Meghatározó európai gazdaságok társadalomföldrajza Számonkérés: szóbeli vizsga a vizsgaidőszakban Szóbeli felelet tételsor alapján az órák anyagából (70p) Vaktérképes topográfiai feladat a megadott földrajzi névanyagból: 200 város/régió/ország (30p) 2
3
Felhasználható irodalom
A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Jeney L. 2013: Kultúrrégiók gazdaságföldrajza – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 329–363. – Probáld F. – Szabó P. (szerk) 2007: Európa regionális földrajza 2. Társadalomföldrajz. – Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. Bradshaw, M. – Dymond, J. – White, G. – Chacko, E. 2011: Contemporary World Regional Geography. 4th Edition. – McGraw-Hill Companies, 640 p. 3
4
Európa fogalma, lehatárolása, ismérvei
4
5
Meddig tart Európa? „Kérdezzük csak végig Európa népeit szomszédaikról – majd mindenki keleti szomszédját barbárnak, vagy legalábbis nem magával egyenértékű európainak tartja.” Teleki Pál, 1936 5
6
Mit jelent az európai centrum?
Európa lehatárolása változó Földrajzilag Politikailag 6
7
Európa természetföldrajzi határai
Önálló kontinens-e? Természetföldrajz: nincs éles átmenet Ázsia felé (Eurázsiai kőzetlemez) Geológia: Eu és Ázsia egy kontinens, Eu. Ázsia/Eurázsia egy félszigete (mint India, amely egyébként geológiailag már nem része Ázsiának: indiai szubkontinens) Ha önálló, hol vannak a határai? Egyértelműbb: Dél – Földközi-tenger, Nyugat – Atlanti-óceán, Észak – Jeges-óceán Vitatottabb: Kelet – csak a XIX. sz. (Humboldt): Európa az Urálig tart (Urál, Urál-folyó, Kaszpi-tenger, Kaukázus, Fekete-tenger) 7
8
Európa és Ázsia társadalomföldrajzi határai
Transzkontinentális államok: természetföldrajzilag van európai és ázsiai részük is Oroszország (ter. 29%, nép 72% eu-i) Grúzia (inkább eu-i) Azerbajdzsán (nagyobb fele eu-i, de inkább ázsiai) Törökország (ter. 3% eu-i, de inkább ázsiai) Kazahsztán (inkább ázsiai) Természetföldrajzilag teljesen Ázsiához tartozó, de európai orientációjú államok Ciprus Örményország 8
9
Tágabb politikai értelemben vett Európa
Európa Tanács Európa teljes területe benne van (kiv. Kazahsztán nyugati részét) Kiterjed a természetföldrajzi Ázsiára is (Szibéria, Kaukázuson túli államok, Kisázsia, Ciprus) Európai Unió Ciprus – tag (társadalomföldrajzilag Európa) Törökország – tagjelölt (természetföldrajzilag átnyúlik Európába) Grönland: Dánia külbirtokaként belépett, de 1983-ban kivált Tengerentúli területek (pl. a dél-amerikai Francia-Guyana): tag mert a külbirtokok is csatlakoztak 9
10
Az európaiság mai ismérvei T. G. Jordan (1996) alapján
Önkényes ismérvek, önkényes határértékek Vallás: keresztény 80% felett Nyelv: indoeurópai 80% felett Embertani jelleg: europid 90% felett Egészség: csecsemőhalandóság 1% alatt Fejlett gazdaság: GDP/fő 10 ezer $ felett Képzettség: írástudatlanság 10% alatt Fejlett közlekedési hálózat: közútsűrűség 400km/km2 felett Ipari–tercier foglalkozási szerkezet: agrárkeresők aránya 15% alatt Nagyfokú urbanizáció: városlakó 50% felett Stabil népességszám: természetes szaporodás 1% alatt Parlamentáris demokrácia: 1980 előtt 10
11
Az európaiság szellemi irányzatainak fejlődése a II. világháborúig
11
12
Európa fogalmának megjelenése, szerepe az ókor hajnalán
Európa elnevezése: főníciai „ereb” szó (=sötétség, napnyugat) Kr. e. VIII. sz.: görög mitológia: első említés Eleinte: Európa = Trákia + Makedónia Kr. e. VI. sz.: Gibraltártól a Kaukázusig Hérodotosz, Hippokratész: politikai, kulturális értékek, szemben az ázsiai perzsa birodalommal 12
13
Európa és a Római Birodalom
Klasszikus görög–római kultúra öröksége Európa jelentős területeit átfogó 1. nagy politikai egység Birodalom jól körülhatárolható határvonala (limes) Azon túl már a barbárok földje De: római korban Európa-fogalom feledésbe merült Közel-Kelet, Észak-Afrika is 13
14
Európaiság = keresztény vallás és etika
Kora középkor: csak nyugati (katolikus) kereszténység VI–VII. sz., Izidor sevillai püspök: Európa = egykori Nyugat-római Birodalom VIII–IX. sz.: Európa = Nagy Károly frank birodalma Európa jelentős területeit átfogó 2. nagy politikai egység (~ ESZAK alapító hatok EU: Nagy Károly érdemrend) Szemben az „eretnek” Bizánccal: EU mai határa is nagyjából a nyugati kereszténység határa (kiv. ortodox Kelet-Balkán: GR, CY, BG, RO) Reneszánsz (II. Pius pápa): Eu. ≈ egész keresztény világ Szemben a „pogány” Oszmán Birodalommal (keresztes hadjáratok) Ma is felmerül Törökország felvételénél Keresztény szó bevitelének kérdése az Eu-i Alkotmányba 14
15
Sajátos európai szellemi irányzatok
Közös európai öntudat megjelenése XV–XVI. sz.: (Machiavelli): eu-i népeknek közös történelme, kultúrája, politikai érdeke Középkori egyetemeken szerte Európából érkeztek diákok (latin: közös nyelvi örökség) Humanizmus ≈ európaiság: államszövetségek (Dante) Nyugat-európai alulról építkező feudális berendezkedés polgárosodás Uralkodó osztályon belül közösségi kötelékek fellazulása (királyi hatalommal szemben, ill. feudális rendek és egyház között), hűbérúr–jobbágy személyi függőségi viszony lazulása Jogi és gazdasági autonómiával rendelkező polgárság kialakulása Felvilágosodás: racionalizmus, tudományos–technikai vívmányok Szabadság, individualizmus (szemben a közösségorientáltabb keleti kultúrákkal) De ellenhatás a közös európaisággal szemben: reformáció Törésvonal: katolikus dél, protestáns észak Nemzetállami szerveződés „Divatos” a nacionalizmus 15
16
Az európai civilizáció hatásai a világ különböző részein T. G
Az európai civilizáció hatásai a világ különböző részein T. G. Jordan (1996) nyomán 16
17
Európai egységideák a hosszú XIX. században
Gyarmatosítás: tovább erősíti az európai öntudatot Mennyiségi és minőségi növekedés: felsőbbrendűség Napóleon birodalma: szabadság, egyenlőség, testvériség + európaiság Európa jelentős területeit átfogó 3. nagy politikai egység Rousseau Immanuel Kant (Örök béke, 1795) Szent Szövetség: európai koncert (Metternich) „Mindenki együtt zenél, de mindenki saját hangját hallatja” Mazzini, Kossuth: Európai Konföderáció Victor Hugo (1849): Eu-i Egyesült Államok (mint USA) 17
18
XX. századi európai kultúrpesszimizmus
I. vh.: európai népek egymás ellen harcoltak Korábban divatos nacionalizmus helyett nemzetközi szellemi irányzatok (de nem európaiak, hanem globálisak) Szocializmus: internacionalizmus, de a munkásosztály szolidaritása alapján Katolicizmus: univerzális, egyetemes I. vh. után depresszió Európaiság = szorongás, pesszimizmus Spengler: A Nyugat alkonya Julian Benda: Írástudók árulása Jose Ortega y Gasset: európaiság helyett tömegember 18
19
Páneurópanizmus megjelenése a két vh. között
Előzmény: Carlo Sforza: Eu-i Egyesült Államok (USA mintájára) Richard Coudenhowe Calergi: páneurópai mozgalom (1923. Páneurópa c. könyve) Nemzetek gyűlölete = újabb háború Fenyegetések: K: kommunizmus (katonailag) Ny: az amerikanizmus (gazdaságilag) Megalakult a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) 1926: 1. Páneurópai kongresszus Briand (francia kül. min.) páneurópai gondolatot a Nemzetek Szövetségébe Európai Unió létrehozását javasolta 19
20
II. világháború, hidegháború: mélypont Európa történetében
1933: Hitler – új európai rend („Pax” Germanica) Európa jelentős területeit átfogó 4. nagy politikai egység II. vh. után: Európa súlya visszaszorul (No. Olo., Anglia, Fro.) 2 nagyhatalom emelkedik ki: USA és SZU Hidegháború: Európa kettészakadása (vasfüggöny) Európai integrációs folyamat kezdete Politikai Európa leszűkül = Európai Unió 20
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.