A sajátos nevelési igényű tanulók.

Az előadások a következő témára: "A sajátos nevelési igényű tanulók."— Előadás másolata:

1 A sajátos nevelési igényű tanulók.
A különleges bánásmódot igénylők különböző csoportjai. Készítette: Guttmann Ferencné

2 Az átlagostól eltérő személyiségfejlődés
Sajátos nevelési igényű gyermekek Tanulási nehézségekkel, magatartászavarokkal küzdő gyermekek Tehetséges gyermekek A gyermekeknél az átlagostól pozitív és negatív irányban való eltérést figyelhetünk meg. Ha pozitív irányban tér el a tulajdonság, akkor tehetséges a gyerek (Okos, művelt, intelligens és kreatív) Negatív irányú eltérés: képességekben és a magatartásban, esetleg egyszerre mindkettőben. Meghatározásuk országonként, ill. nagyobb földrajzi és kulturális régiók szerint, valamint történelmi koronként is változott.

3 A sajátos nevelési igény fogalmának meghatározása
1993. – A közoktatási törvény alapelvnek tekinti a fogyatékos gyermekek esélyegyenlőségének megvalósítását. 2003. – Fogyatékos Sajátos nevelési igényű elnevezés. 2010. – Sajátos nevelési igényű fogalmának módosítása. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság döntése alapján: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. A Kt. 30.§ (1) értelmében a SNI gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljö9n attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Tanulási akadályozottság Tanulási zavar (pszichés fejlődési zavarok - dys…)

4 A sajátos nevelési igény diagnózisának felállítása
Sajátos nevelési igényű gyermekek MEGYEI TKVSZRB-ok ORSZÁGOS SZRB-ok Értelmi fogyatékosság Autizmus Pszichés fejlődési zavar (dys…, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar Mozgás Fogyatékosság (testi sérülés) A sajátos nevelési igény diagnózisának felállítására az illetékes (megyei v. országos) szakértői bizottság jogosult. A pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus v. kóros aktivitászavar). Beszéd (beszédsérülés) Érzékszervi (hallássérülés, látássérülés)

5 A tanulási képességek vizsgálata 1.
Integrációhoz szükséges feltételekkel rendelkező szegregáló intézmény Sajátos nevelési igényű óvoda, iskola a nem sajátos nevelési igényű Nevelési Tanácsadó óvoda, iskola TKVSZRB A problémával küzdő gyermek vizsgálati útja. NT végzi az iskolaérettségi vizsgálatokat, javaslatot tesz az óvodai nevelés meghosszabbítására (SNI-s gyermek esetében ez a TKVSZRB feladata). A NT-nak szűrő funkciója is van: a valóban indokolt esetek kerüljenek a szakértői bizottság elé. Ha nem tartozik a szakértői bizottság feladatkörébe a gyermek, tanuló ellátása (nem SNI) az iratokat részletes indoklással – a szülő értesítése mellett – visszaküldi a NT-nak. A NT szakvéleménye nem jogosít a magasabb összegű normatíva igénylésére! Gyermekjóléti szolgálat, Szociális, egészségügyi Intézmények, szülők,… (Metzger-Ringhofer 2006)

6 A tanulási képességek vizsgálata 2.
Diagnózis felállítása – több szakterület – összetett team munka (komplex diagnosztika) Orvosi vizsgálat Pszichológiai vizsgálat: - Intelligencia tesztek: RAVEN, S.O.N. BINET, CATTEL, stb. - Személyiségvizsgálatok: szorongás skálák, stb. Részképességek vizsgálata - vizuális percepciós képességek (BENDER, FROSTIG teszt) - vizuális és verbális emlékezet tanulmányozása - figyelemvizsgálat (szék-lámpa, PIERON, stb.) - beszédállapot feltárása (GMP, stb.) - egyéb vizsgálatok (fejlődési skálák, tesztek, stb.) Pedagógiai vizsgálat - különböző alaptantárgyi (olvasás, írás, számolás) területek aktuális szintjének felmérése A diagnózis felállítása több szakterület képviselőjének együttes munkáján alapul, összetett team munkára épül. Orvosi vizsgálat: célja: a részletes anamnézisre támaszkodva feltárja a sérülés kialakulásának okait. Pszichológiai vizsgálat: a gyermekek intelligencia vizsgálata. Részképességek vizsgálata: egyéb: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia vizsgálat, Sindelar, Prefer, Emberrajz vizsgálat, stb. A fő cél: a tanulási képeségek, a taníthatóság-tanulékonyság vizsgálata.

7 A sajátos nevelési igényű gyermekek csoportjai 1.
Értelmi fogyatékosság (oligofrénpedagógia): - enyhe értelmi fogyatékosság (a tanulásban akadályozottak főcsoportján belül) - középsúlyos értelmi fogyatékosság (értelmi akadályozottság) - súlyos értelmi fogyatékosság Látásfogyatékosság (tiflopedagógia): - gyengénlátók - aliglátók - vakok Pedagógiai szempontból: - látó típusúak - tapintó típusúak Enyhe értelmi fogyatékosság: Elsősorban az iskolai tanulási helyzetben megmutatkozó probléma, az alapkészségek területén tapasztalható a fejlődés lelassulása. Gyakoriak a beszédhibák, cselekvéseiket beszéddel kísérik, szervezik. Megjelenésükben ált. nincs külső tünet. Középsúlyos értelmi fogyatékosság: önálló életre nem képesek, állandó külső támogatás vagy intézményes ellátást igényelnek. Felülvizsgálatuk háromévente kötelező. Súlyos értelmi fogyatékosság: általában családban vagy egészségügyi gyermekotthonban élnek. Gyengénlátók: a teljes látásnak (100%) a 10-33%-át birtokolják. Aliglátók: fényérzékelők, nagytárgy-látók, ujjolvasók. Vakok: még fényt sem érzékelnek. Látó típusúak: gyengénlátók általános iskolájában vagy normál iskolában integráltan tanulnak, ahol szemüveggel és más speciális eszközök segítségével, látásukat veszik igénybe az ismeret elsajátításához. Tapintó típusúak:vakok általános iskolájában tanulnak, látásukat nem vehetik igénybe, tapintás útján történik az oktatásuk.

8 A sajátos nevelési igényű gyermekek csoportjai 2.
Beszédben akadályozottak (logopédia): A beszédben való akadályozottság súlyossága szerinti osztályozása: beszédfogyatékosság beszédzavar beszédhiba A gyermekek beszéd-rendellenességei: hangadás rendellenessége (rekedtség, diszfónia) A beszéd-és nyelvi fejlődés zavarai (megkésett beszédfejlődés, fejlődési diszfázia) Az artikuláció zavarai (pöszeség, orrhangzós beszéd) A beszédfolyamatosság zavarai: dadogás, hadarás. A kialakult beszéd zavarai: elektív mutizmus, afázia. A beszédfogyatékosok a fogyatékosok egyik fő csoportját alkotják. Beszédfogyatékosság: a beszéd és nyelvi teljesítmények súlyos zavarai, amelyek hátterében biológiai okok húzódnak meg. Beszédzavar: elsősorban a beszédszerv központi fejlődési és működési akadályozottsága folytán jön létre. Beszédhiba: a beszédbeli akadályozottság legenyhébb formája, a beszédhangok képzésének eltérései tartoznak ide – logopédia. Rekedtség, diszfónia hátterében többnyire korai okok állnak: pl. gyakori erős sírás Fejlődési diszfázia: a beszéd és a nyelv fejlődésének együttes zavarát jelenti. Elektív mutizmus: Kialakulása környezeti, pszichés eredetű. A korábban már jól beszélő gyermek bizonyos helyzetekben vagy feltételek között nem szólal meg – „választott némaság”. Afázia: a már kialakult beszéd részleges vagy teljes elvesztése valamilyen sérülés , betegség következtébewn.

9 A sajátos nevelési igényű gyermekek csoportjai 3.
Hallássérültek (szurdopedagógia): nagyothalló siket teljes siketség ritkán fordul elő Hallásvesztés: - vezetéses típusú halláscsökkenés - idegi típusú hallásveszteség Mozgáskorlátozottak (szomatopedagógia): mozgásfogyatékos testi fogyatékos Vezetéses típusú halláscsökkenés: az esetek többségében nem maradandó halláskiesést jelent (orrmandula túltengése miatt – „elmegy az információ a fülük mellett”. Idegi típusú hallásveszteség: a maradandó halláskárosodások körébe tartozik, a beszéd és nyelvfejlődés nem indul meg v. olyan mértékben érül, hogy a megindításhoz speciális beszédfejlesztő módszerek alkalmazása szükséges. Mozgásfogyatékos az a gyermek, akinél a mozgásszerv-rendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn. Ennek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció.

10 A sajátos nevelési igényű gyermekek csoportjai 4.
Autizmus Gyermekpszichiáter szakorvos diagnosztizálhatja Pszichés fejlődési zavarok: Tanulási zavarok: Dyslexia (olvasási nehézség) Dysgraphia (írás problémája) Dyscalculia (számfogalmak kialakulatlansága) Figyelem zavara: hiperaktivitás - gyerek viselkedése a motorikum, az impulzivitás és a figyelem terén. Autizmus: a pervazív (átfogó) zavarok az idegrendszer igen korai, feltehetően veleszületett (genetikai) ártalmának következményei. Pszichés fejlődési zavarok a percepció zavarán alapulnak. Dyslexia: nehezen alakul ki a hang és a beszéd közötti asszociáció, gyakori, makacs betűtévesztéseik vannak, szótagokat hagynak ki,… Dysgraphia: nem megfelelő vonalvezetés, megjelenik a tükörírás, Dyscalculia: legfeljebb leszámlálni képes, de a mennyiségi viszonyokat már nem érti meg. Hiperaktivitás oka: a gyermek éberségi szintje (arousal) alacsonyabb az optimálisnál. Motorikum: megállás nélkül futkározik, képtelen egy helyben megülni, alvás közben is mozog,… Impulzivitás: gyakran előbb cselekszik, mint gondolkodik, gyorsan és sokszor vált át más tevékenységre, életkorához viszonyítva túl sok ellenőrzést igényel, jelentkezéskor nehezen tudja kivárni, míg felszólítják. Szándékos figyelem: gyakran nem tudja befejezni, amit elkezdett, nem figyel oda az órán, nem tud tartósan játszani a játékokkal,…

11 a nevelési tanácsadók feladatkörébe tartozik
Tanulási nehézség Lassult mentális fejlődésű gyermekek - családi háttér („alsóbb” társadalmi népréteg) - lakáskörülmények - beilleszkedési problémák Nehezített területek: - ok-okozati összefüggések felismerése - megfigyelőképesség, figyelem, emlékezet, logikai gondolkodás - testséma ismeret - feladattartás - rajzkészségük elmarad az életkori elvárásoktól (emberrajz) - fejletlen verbális készségek, szókincs, kifejezőkészség, mondatalkotás. Ellátásuk a nevelési tanácsadók feladatkörébe tartozik Az iskolákban a legnagyobb problémát –a tanulási akadályozottság és a tanulási zavar mellett – a lassult mentális fejlődésű gyermekek okozzák. Családi háttér: lakáskörülmények, hiányos tárgyi kultúra, gondozatlanság, szülői motiváció hiánya, beilleszkedési problémák,

12 Együttnevelés 1. Szegregáció – integráció - inklúzió
Integráció megvalósulása – típusát az egyéni szükségletek határozzák meg: Szegregált, speciális elhelyezés Integráció lokális (egy épületben, eltérő tantervű tagozatok, nincs kapcsolat) szociális (tanórán kívüli időben) funkcionális részleges (együtt az idő egy részében pl. készségtárgyakon) teljes (teljes időtartamban együtt, differenciált nevelés-oktatás) Inklúzió Integráció (fogadás): fogyatékos, akadályozott, azaz speciális nevelési szükségletű gyermekeknek vagy fiataloknak a nem fogyatékosok közé való beillesztése. Lokális integráció: az épület közös, de a gyerekek között gyakorlatilag nincs kapcsolat. Szociális integráció: tanórán kívüli időben (napköziben, kirándulások alkalmával) tudatosan egyesítik a kortársközösséget. Funkcionális integráció: legmagasabb szint, együtt fejlesztik a gyermekeket. Inklúzió (befogadás): a befogadott fogyatékos gyermek nemcsak jelen van, hanem a közösség szerves része is. A befogadott fogyatékos gyermek nemcsak jelen van, hanem a közösség szerves része.

13 Együttnevelés 2. INKLÚZIÓ (BEFOGADÁS) INTEGRÁCIÓ (FOGADÁS)
A módszer, az óraszervezés nem változik. Frontális, teljesítményorientált stílus A gondokért maga a gyermek felelős A gyógypedagógusra hárul a probléma megoldása Csak az osztályfőnök vállal részt az integrálásban a módszer, az óraszervezés nem hagyományos Differenciáló, önértékelésre is alapozó pedagógia Gondok esetén a pedagógusnak kell változnia A gyógypedagógus partner a megoldásban Szemléletváltás a teljes tantestületben, nyitott iskola

14 Együttnevelés 3. Integráció sikerességének feltételrendszere:
- dokumentációk (Alapító okirat, nevelési-pedagógiai program, speciális tanterv, egyéni fejlesztés dokumentumai) - személyi (a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus szakember) - tárgyi feltételek (speciális taneszközök, segédanyagok, munkafüzetek, játékok, szakirodalom,) - módszerek (differenciálás, követelmények módosítása,) - osztály/csoportlétszám korlátozása - támogató környezet (óvodán , iskolán belül és kívül, szülők,) Az SNI-s gyermekek integrált óvodai-iskolai nevelése csak az intézmény főbb közoktatási dokumentumainak, a nevelési vagy pedagógiai programnak, a helyi tantervek módosításával valósulhat meg. Ezekben a tanügyi dokumentumokban szerepelnie kell a törvény által meghatározott, a SNI gyermekek oktatására vonatkozó nevelési irányelveknek megfelelően módosított, átdolgozott és kiegészített részeknek. Alapító Okirat: meg kell határozni, hogy milyen típusú és milyen súlyossági fokú fogyatékost kívánnak integrálni. Személyi feltételek: szemléletváltás a testületben, különbségek kezelésének képessége, empátia, szakmai hozáértés.

15 Az integrált oktatás törvényi szabályozása 1. (1993. évi LXXIX. tv
Az integrált oktatás törvényi szabályozása 1. (1993. évi LXXIX. tv.  SNI-s tanulók integrált oktatása) 1991.évi LXIV.Tv. – a Magyar Köztáraság kihirdeti a gyermekek jogairól New Yorkban született nemzetközi egyezményhez való csatlakozást. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998.évi XXVI.Tv. A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Törvény (Kt.), 2011.évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről. 23/1997.(VI.4.) MKM rendelet az SNI-s gyermekek óvodai nevelésének irányelve és az SNI-s tanulók iskolai oktatása tantervi irányelve kiadásáról. 11/1994. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről. 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról. Oktatási intézmény igazgatója – a szakértői bizottság véleménye alapján – tantárgyakból vagy tananyagrészekből mentesítheti az SNI-s gyermeket az értékelés és a minősítés alól. Különféle vizsgákon hosszabb időt kell biztosítani a felkészülésre Amennyiben a szülő nem ért egyet a szakértői bizottság véleményében foglaltakkal, fellebbezhet az illetékes jegyzőnél. Finanszírozás kérdései közt rendelkezik a SNI tanulók ingyenes taneszköz-ellátásáról és a részükre nyújtandó étkezési támogatásokról. Csoport/ osztály létszáma számításánál figyelembe vehető létszám. Emelt összegű normatíva. Napi két óra felzárkóztató foglalkozás. Emelt összegű családi pótlék.

16 Az integrált oktatás törvényi szabályozása 2.
28/2000.(IX.21.) OM rendelet 2.§(4) az ép értelmű fogyatékos tanulókat oktató-nevelő iskolák helyi tantervének tartalmi szabályozásáról. 2/2008.(II.8.)OKM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. 2/2005.(III.1.) OM rendelet A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve. 29/2002. OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről. 100/1997. Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról.

17 Az óvodás, iskolás SNI gyermekeket megillető megsegítések összefoglalása
Re/habilitációs óra az iskolában, óvodában felzárkóztató foglalkozás Gyógypedagógiai normatíva Gyógypedagógus szakember jelenléte 2 vagy 3 főt jelentenek a csoport, osztály létszámának számításakor Szükség esetén tantárgyi, tananyagrészi és vizsga mentesítések, egyéni haladási ütem, első osztályfok követelményeinek két tanév alatt történő teljesítése Segédeszközök, speciális taneszközök, tankönyvek használata Tankötelezettség meghosszabbítása Középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékosság esetében magasabb összegű családi pótlék Útiköltség, tankönyvtérítések.

18 Köszönöm a figyelmet!