Bevezető előadás Agrárgazdaságtan Dr. Palkovics Miklós

Az előadások a következő témára: "Bevezető előadás Agrárgazdaságtan Dr. Palkovics Miklós"— Előadás másolata:

1 Bevezető előadás Agrárgazdaságtan Dr. Palkovics Miklós

2 Az agrárgazdaságtani tanulmányokról
Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai: Társadalomtudomány Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek munkamegosztás következménye: Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan  Vállalati gazdaságtan, Természettudományokkal való kapcsolata Kapcsolódás nehézségei, egymásra épülés, átfedések

3 Felhasználandó szakirodalom
Michael Tracy: Élelmiszertermelés és mezőgazdaság a piacgazdaságban PATE Georgikon Kar Keszthely, l994 Agrárgazdaságtan Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 2000 Szerkesztette: Dr. Szénay László - Dr. Villányi László Kiss Judit: A magyar mezőgazdaság világgazdasági mozgástere Akadémiai Kiadó, 2002 A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig Szerk: Kapronczai István Szaktudás Kiadó Ház Bp. , 2003 Folyóiratok, aktuális kiadványok, statisztikai elemzések Internet adta lehetőségek ( keresők, adatbázisok )

4 Agrárgazdaságtani ismeretkörök
A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe - a lakosság élelmiszerekkel való ellátása - hozzájárulás a bruttó- és nettó termeléshez, a GDP-hez - a népesség foglalkoztatása - ágazat szerepe a külkereskedelemben, EU-s gazdasági kapcsolatok - kapcsolódások más népgazdasági ágakhoz ( ÁKM ) - agrárstratégiák, strukturális változások, az agrárfejlődés társadalmi megítélése

5

6 A mezőgazdaság termelőerői ( erőforrásai )
és az újratermelés - a munkaerő, a termelékenység - a termőföld és használata, a környezetgazdálkodás gazdasági szerepe - a termelési eszközök, a műszaki fejlesztés - a növekedés módja és kritériumai - jövedelmezőség, hatékonyság, gazdaságosság, versenyképesség Az agrárágazat beágyazódása a nemzetközi integrációba, az EU tagság

7 A vállalati és vállalkozói struktúra agrárgazdasági megítélése
- a tulajdonviszonyok és az érdekeltség - a szövetkezetek, állami gazdaságok, kistermelés történeti áttekintésben - a gazdasági rendszerváltás utáni vállalkozói struktúra és formálódása - a mikroszintű integráció - az érdekképviseletek

8 A mezőgazdasági célkitűzések megvalósításának eszközrendszere
- tervgazdaság, piacgazdaság - az agrárpiaci rendtartás - igazgatási intézményrendszer - társasvállalatok, vállalkozók, gazdálkodók költségvetési kapcsolatai, az adózás néhány elve - a támogatások rendszere - az agrárhitelezés

9 Mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana
- növénytermesztési (kertészeti ágazatok): búza, kukorica, cukorrépa, burgonya, olajos növények, szőlő, bor, gyümölcsfélék - állattenyésztési ágazatok: szarvasmarha, sertés, baromfi, juh, tej- és tojástermelés * általános ökonómiai vizsgálat * hazai és nemzetközi piacok * szabályozottság * jövedelemtermelés, költségviszonyok

10 Agrárgazdasági és agrárpolitikai helyzetértékelés
Agrárpolitika: - a gazdaságpolitika mezőgazdasági irányzata - az állam tudatos beavatkozása (támogató és korlátozó) a mezőgazdasági termelésbe, feldolgozásba, forgalmazásba - célrendszere, eszközrendszere Mit ér a magyar mezőgazdaság? - a GDP-hez való hozzájárulás összehasonlítás időben: a hatvanas - nyolcvanas évtized (magyar jellemők) a rendszerváltás hozadéka összevetése térben: EU, USA, fejlődő országok

11 A mezőgazdaság és gazdasági környezete
- növekedés az ágazatban nemzetközi összehasonlítás komparatív előnyök Komplex, új szemlélet A mezőgazdaság és gazdasági környezete Az agribusinessről mezőgazdaság + élelmiszeripar = élelmiszergazdaság + kereskedelem (input, output) ipari termelés, szolgáltatás, marketing tevékenység, banki szféra, agrárbiztosítás, kutatás, oktatás

12 Multifunkcionális mezőgazdaság
Az agroökológiai potenciál megőrzése ( a természet és környezet megóvása ) Veszélyek : globális klimaváltozás, biológiai szennyeződés, erózió és defláció a táj ápolásának, védelmének elhanyagolása

13 Agrár- környezetgazdálkodási Információs és
Lehetőségek, szükségszerűségek: Agrár- környezetgazdálkodási Információs és Monitoring Rendszer működtetése, erdősítés, melioráció, öntözés támogatása, szaktanácsadói hálózat működtetése, emisszió-kvóta kereskedelme

14 A vidékfejlesztés mint a gazdaság multifunkcionális megalapozása, alternatív életlehetőségek javítása - fiatal gazdák pályakezdése - kedvezőtlen adottságú térségekben bevétel kiegészítés - alkalmilag piacra termelők átmeneti megsegítése - „ földért életjáradék „ program - korai nyugdíjazás - rugalmas foglalkoztatás, közmunka - szociális támogatási rendszer kidolgozása

15 Az élelmiszerbiztonság növelése
- minőségjavítást szolgáló rendszerek és módszerek ( a földtől, az istállótól az asztalig ) - önkéntes termékvédjegyek - hatékony élelmiszer ellenőrzés az élelmiszerlánc minden szakaszában - versenytisztaság elősegítése ( versenyhivatali hatáskör ) - szakmaközi megállapodások

16 Új struktúrák kialakítása
A struktúra : Az agrárviszonyok valamely területének ( technikai, szociális, gazdasági ) statisztikailag megragadható elemei. A struktúra sokosztatúsága !

17 öröklési jog módosítása
A birtokszerkezet fokozatos átalakítása, a tulajdonviszonyok rendezése, stabilizációja - a termőföld birtoklása, a tulajdonosok száma, - piaci szereplők  szociális szféra, - EU konform birtokméret, életképes gazdaságok, -Nemzeti Földalap (NFA) intézménye, szerepe - egyéb tulajdoni ( üzletrészek ) aktualitások, öröklési jog módosítása

18 A versenyképesség erősítése, az azt megalapozó vállalat, vállalkozói struktúra
Az állami tulajdonú vállalatok Az új típusú szövetkezetek, a szektorsemlegesség A TÉSZ-ek és az integráció - a családi gazdaságok - az őstermelő, a kistermelés Kritikus helyzetben lévő ágazatok megsegítése Kutatás, innováció, képzés

19 struktúraalakító tényezők:
Erőforrások struktúrájának változása - műszaki fejlesztés - tőkekivonás, tőkebeáramlás - élőmunka felhasználás, eszközigényesség A termelés struktúrájának átalakulása struktúraalakító tényezők: - természeti viszonyok, éghajlat - termőföld ellátottság, földminőség - egyéb erőforrás ( szellemi is ) ellátottság - fogyasztói igények, piaci viszonyok - feldolgozó ipar fejlettsége

20 Termelésfejlesztés, termeléspolitikai stratégiák
Állandó alkalmazkodási igény Egyidejű sokoldalú követelmény, igény, szükséglet extenzív fejlesztést generálnak: EU-s elvárásoktúltermelés fenntartható fejlődés, kevés kemikália, környezetbarát technológiák, minőségorientált termelés intenzív fejlesztést kívánnak: exportorientáltság, gazdag hazai termékkínálat, erőforrások (munkaerő!) racionális kihasználása

21 A termelési struktúra változásának aktualitásai
- túltermelés ( kalászos gabonák, tehéntej, egyes húsfélék, asztali bor - piaci igények ( juhhús, olajosmagvúak, kertészeti termékek, szaporítóanyagok szántóföldi energianövények, fa) - támogatások rendszere ( termékspecifikus, vállalkozás-méretarányos, szociális indíttatású) Összességében: jövedelemtermelő képesség, EU csatlakozás utáni helyzet, új lehetőségek és korlátok.

22 Megújuló intézmény- és eszközrendszer
Állami szerepvállalás újrafogalmazása (részben szűkül, hatósági jogkör bővül) Állami támogatás EU konform intézmény- rendszere ( akkreditáció ) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal A jogalkotás - az 1997 évi XCIV.sz. törvény az agrárgazdaság fejlesztéséről Információs rendszer, az e-agrárium a MITS része Cél : a k i s z á m í t h a t ó s á g erősítése

23 Hatásos piacpolitikát és piacépítést
- sokszínű, korszerű felvásárló, feldolgozó szervezeteket ( nagybani piacok, marketing szövetkezetek, TÉSZ-ek) - piaci poziciók megszerzése, megtartása (export- támogatás, finanszírozás, közössé- gi marketing) - minőségbiztosítás ( egészségügyi szabványok, minőségi paraméterek) - piaci zavarok kiküszöbölése (termékpiaci szerve- zetek, integráció erősödése)

24 Multifunkcionális mezőgazdaság, multiszektoriális vidékfejlesztés
EU támogatási rendszer, koncepcióváltás: s t r u k t ú r a p o l i t i k a A mezőgazdaság és vidék összetartozása. Önálló értékek, források megteremtése - természeti kincsek megőrzése, - elnéptelenedés mérséklése, - falvak megújítása, túrizmus, - jövedelemszerzési lehetőségek megteremtése.

25

26

27

28

29 Magyarország agrárkülkereskedelme

30 Mit nevezünk agrárexportnak?
Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja

31 Az agrárexport részesedése az összexportból (%)

32 Agrárkülkereskedelmünk alakulása

33 Az agrárexport szerkezete áruosztályonként

34 Az agrárexport szerkezete
árucsoportonként

35 Az agrárimport szerkezete
árucsoportonként

36 Mikor exportorientált a növekedés?
- Gyarapodnak a nemzetközileg versenyképes árukat, szolgáltatásokat előállító kapacitások - Gyorsabban nő az exportértékesítés a belföldi értékesítésnél - Az export tartósan és dinamikusan bővül - Az import a gazdaság fejlődésének megfelelően növekedik az egyensúly felborulása nélkül

37 Az agrárexportot befolyásoló tényezők
1. Exportárualap 2. Exporttámogatás 3. Exportfinanszírozás 4. Árfolyampolitika 5. Adópolitika 6. Export-jövedelmezőség 7. Exportengedélyezési rendszer 8. Kollektív marketing 9. Külkereskedelmi szervezet

38 Az agrárexportot befolyásoló tényezők
10. Vevők gazdasági helyzete, vásárlóereje 11. Politikai változások 12. Főbb piacok és árak alakulása 13. Nemzetközi kereskedelmi egyezmények

39 Az agrárkülkereskedelem országcsoportonkénti bontásban

40 Külkereskedelmi folyamatok 2005 első felében I.
Havi teljesítmények (millió Euro) Havi változás EXPORT IMPORT KÜLÖNBSÉG I. Havi 78 595 II. havi 54 066 III. havi 78 364 IV. Havi 79 712 V. havi 78 393 VI. havi 65 162

41 Külkereskedelmi folyamatok 2005 első felében II.
Export/import növekmények az élelmiszer, ital, dohány árucsoportban (%) EXPORT IMPORT EU-25 111,4 126,6 EU-15 105,6 120,0 EU-10 133,9 143,5

42 Külkereskedelmi folyamatok 2005 első felében III.
Export- és importstruktúra Megnevezés Export (%) Import (%) gabona és gabonakészítmények 143,2 80,2 élő állat 117,2 266,3 cukor, cukorkészítmények 165,3 116,4 zöldség, gyümölcs 95,9 108,5 állati takarmány 110,9 73,8 dohány és dohányáru 136,7 174,8 növényi olaj és zsír 104,6 121,6 olajos mag 142,4 113,9 hal, rák 98,6 102,3 tejtermék, tojás 106,0 153,9 ital 107,0 121,9 állati olaj és zsír 90,7 230,1 növényi olaj hús- és húskészítmények 92,8 192,3

43 Amit a CEFTA-ról tudni érdemes
1992. December 21., Krakkó Alapítók: CZ, SLK, PL, H Később csatlakozó tagok: RO, BUL, SLO, Szimmetrikus, bilaterális megállapodások

44 GATT -WTO I. Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade) 1947-ben 23 ország hozta létre M.o óta tagja Körtárgyalások, időszakosan működött

45 GATT -WTO II. Világkereskedelmi Szervezet (World Trade Organization)
1995-ben jött létre Állandó szervezet Miniszteri Konferencia (min. 2 évente) Tanácsok: Általános, Szaktanácsok (3), Békéltető tanács

46 Az URUGUAY-i forduló eredményei ( 1994 április )
Támogatások csökkentése (6 év): - exporttámogatás: 36%-kal - volumenek: 21 %-kal - belső (termelői) támogatások: 20%-kal Vámcsökkentés: 36%-kal (fejlődő 24%) Piacnyitás: minimális piacra jutás 3%, később 5%

47 Megengedett támogatások: „Green box”
a kereskedelmet és termelést nem vagy csak minimálisan befolyásolják termelési szinttől teljesen függetlenek finanszírozásuk közpénzekből fogyasztók számára nem lehet többletkiadás

48 Megengedett támogatások: „Green box”
Kutatás, képzés, szaktanácsadás, termékellenőrzés Marketing és reklámszolgáltatások Belföldi élelmiszersegély Állami (biztonsági) készletezés Környezetvédelmi programok Regionális fejlesztési programok

49 „Még” megengedett támogatások: „Blue box”
Fix referenciaterületen, hozamon alapulnak Rögzített állatlétszámra vonatkoznak Nem függenek a termelési szinttől, de mégsem kellett (még) csökkenteni

50 „Még” megengedett támogatások: „Blue box”
EU kompenzációs kifizetések (gabona, olajos magvak, fehérjetakarmányok) EU állatprémiumok (szoptatós tehén, kisbika) EU parlagon hagyott földek utáni kifizetések USA különbözetfizetési járadék (1996-ban megszűnt)

51 Dohai Forduló (2002 jan-) Piacra jutás további csökkentése
Belső agrártámogatások további leépítése Exportszubvenciók csökkentése Támogatások fogalmának definiálása Uruguay-i forduló kedvezményeinek (pl. kék doboz) szűkítése, megszüntetése

52 Cancun-i értekezlet (2003. szeptember)
Teljes kudarc: napirendet sem fogadták el EU+USA - fejlődő országok ellentét Doha-i Forduló 2004-es lezárása kétséges volt, majd kedvező változások.

53 Az értékkategóriák

54 A mezőgazdaság (halmozott) bruttó termelési értéke (termékek és szolgáltatások)
2004 -ben folyó áron 1.660 milliárd forint Szerkezete az új évezredben átlagosan: növénytermelés 52% - állattenyésztés %

55 Mezőgazdasági termékek termelése Milliárd Ft, folyó áron

56 A mezőgazdasági termelés volumene 1990-2000

57 Mezőgazdasági termékek bruttó termelésének volumenindexe 1990-2001

58 Mezőgazdaság bruttó (halmozott) termelési értéke
Mg- i eredetű Termelő felhasználás 220 md Ft Halmozatlan bruttó termelés értéke 1440 md Ft

59 Mezőgazdaság bruttó (halmozott) termelési értéke
Mg- i eredetű Termelő felhasználás 220 md Ft Nem mezőgazdasági eredetű termelő felhasználás 890 md Ft Mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke ( GDP hozzájárulás) 560 md FT

60

61 Az Agrárolló alakulása 1989- 2001

62

63

64 A folyó termelőfelhasználás volumenidexei 1990-2001

65 Mire nyújt fedezetet a bruttó hozzáadott érték?
- amortizáció (kb. 80 md Ft) ( nettó hozzáadott érték 480 md Ft) - munkabérek, személyes jövedelmek - adók, járulékok, közterhek - nettó vállalkozói jövedelem ( nyereség) ( 2003 –ban 154 milliárd forint ) Az egyes kategóriák „kétarcúsága”.

66 Egyéb kategóriák: - pótlási alap - nettó termelési érték - bruttó jövedelem

67 Ágazati Kapcsolatok Mérlege - ÁKM

68 A gazdasági szféra egészét felölelő ÁKM (100% = Ágazat bruttó termelése, ill. kibocsátás)
Y X W

69 ÁKM belső mátrix (X) és értékösszetevők (W)

70 ÁKM külső mátrix (Y) (Bruttó kibocsátás = 100%)

71 Élelmiszeripar aránya a GDP-ben százalék (%)

72 Élelmiszeriparban foglalkoztatottak aránya százalék (%)

73 Élelmiszeripar aránya a beruházásban

74 Élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma, Milliárd Ft

75 Élelmiszer forgalom részesedése az összes kiskereskedelmi forgalomból

76 Nemzetközi üzlet-láncok piaci részesedése a magyar élelmiszerkereskedelmi forgalomból

77 Élelmiszeripar tulajdonosi szerkezete 1992

78 Élelmiszeripar tulajdonosi szerkezete 2001

79 Egy főre jutó élelmiszer fogyasztás - alapélelmiszerek

80 Egy főre jutó élelmiszer fogyasztás - zöldségfélék, élvezetei cikkek

81 A magyar élelmiszerárak alakulása az EU áraihoz képest 2002
Megnevezés Egység EU átlagár Magyar ár Magyar ár/ EU átlagár euró % Fehér búzaliszt 1 kg 0,64 0,29 45,4 Fehér kenyér 500 g 1,17 0,35 30,2 Marhahús csont nélkül 10,67 4,75 44,5 Sertéshús csont nélkül 8,17 3,69 45,1 Főtt sonka 6,65 3,77 56,7 Csirke, tiszított 1kg 3,03 1,95 64,3 Tehéntej, pasztőrözött 1 liter 0,83 77

82 A magyar élelmiszerárak alakulása az EU áraihoz képest 2002
Megnevezés Egység EU átlagár Magyar ár Magyar ár/ Eu átlagár euró % Vaj 250 g 1,45 1,31 90,9 Tojás 12 db 2,07 1,01 48,5 Margarin 0,69 0,53 76,9 Étolaj 1 liter 1,98 1,21 60,9 Alma 1kg 1,6 0,41 25,8 Burgonya 1 kg 0,67 0,25 37,9 Vöröshagyma 0,97 0,48 49,2 Kristálycukor 1,15 0,77 67 Átlag 54,7

83 Élelmiszerárszint különbségek az EU tagországaiban az ezredfordulón EU átlag = 100

84 Az egyén fogyasztását befolyásolja
J, A fogyasztó reáljövedelme Áx Az elsődleges élelmiszerek ára Áh A helyettesítő élelmiszerek ára Z Egyéb tényezők( szokások, életkörülmények, ízlések, reklám stb.) Bruttó nemzeti kereslet Fx= f( L, J, Áx, Áh, Z)

85 ÉLELMISZER KERESLET várhatóan megduplázódik 2025-re
A világ népessége 8 milliárd fő körül alakul Növekedés a fejlődő országok városaira koncentrálódik 33 megaváros (8+millió) 500 nagyváros (1+millió) GDP növekedés megfelelő vásárlóerőt biztosít

86 KÍNÁLATOT KÖZVETLENÜL MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK
A fajlagos hozamok növekedése Mezőgazdasági művelésbe kerülő, illetve onnan kivont területek Az intenzív művelési módok (öntözés, többszörös művelés) bővülésének mértéke A mezőgazdasági termelőkapacitások környezeti károsodása

87 AZ AGRÁRPIACI HELYZETRE HATÓ TÉNYEZŐK
GDP tényleges növekedése a várt ütemben vagy annál lassabban gyarapodik a népesség hogyan fejlődik a világ agrárkereskedelmének logisztikai kapacitása mi történik Kínában? mi történik Oroszország/Ukrajna mezőgazdaságában? milyen ütemű lesz az élelmiszertermelés globalizációja?

88 A GLOBÁLIS ÉLELMISZER RENDSZER VÁRHATÓ HATÁSAI
Olcsóbb élelmiszer a világ szegényeinek megbízhatóbban és kevesebb környezeti károsítással Növekvő mezőgazdasági termelékenység a felszabaduló munkaerőt lekötő vidékfejlesztéssel Alacsonyabb élelmiszer árak és csökkenő kereskedelmi diszkrimináció A fejlődő világ növekvő városi lakossága átalakuló élelmiszerkeresletének megbízható kielégítése, hatékony és környezetbarát termelés alapján A világ gazdag fogyasztói részéről jelentkező összetett kereslet minőségi kielégítése

89 Termőföld

90 Az agrárfoglalkoztatás jellemzői

91 A mg.-i ágazatban dolgozó aktív keresők számát befolyásoló főbb tényezők
GDP-hez való hozzájárulás más ágazatok (ipar, szolgáltatás) fejlettsége földdel való ellátottság (minőség, mennyiség) élőmunka technikai felszereltsége számítási alap (nemzetközi összehasonlításban) - szolgáltatás, alaptevékenységen kívüli tevékenység

92 Foglalkoztatás számokban

93 Nemzetközi kitekintés az ezredfordulón

94 A munkaerő megítélésének szempontjai
Életkor – 61% középkorú és idősödő Szakképzettség – javuló tendencia, de még mindig lemaradás más ágazatokhoz képest, vállalkozói ismeretek hiánya

95 Keresetek, jövedelemviszonyok
kb % lemaradás aktív kor alacsonyabb életszínvonala nincs jövedelemtartalékolás alacsony bértől függő juttatások (munkanélküli segély, nyugdíj, GYED) munkabéren kívüli juttatások csökkennek, eltűnnek

96 Jövedelmi viszonyok szociális összefüggései a mezőgazdaságban

97 A helyzetértékelés nehézségei, szempontjai
Az agrárnépesség szociális helyzetének feltárásakor alapvető kérdés, ki számít az agrárnépességhez tartozónak ? Releváns, megbízható adatok hiánya Az ágazatban dolgozók társadalombiztosításának ellentmondásai. Az éves teljesítmények és a foglalkoztatottak létszáma közötti tetemes különbség ( akár 2-2,5 szeres) A CAP Római Szerződésben foglalt, ide vonatkozó célkitűzése mérsékelten valósul meg. A társadalmi erők, a politika nem fordítanak kellő figyelmet a probléma megoldására

98 A rendszerváltást követően az agrárnépesség jelentős hányada kikerült a kötelező TB biztosítás rendszeréből. Az állami szabályozás eszközei ma is „segítik” a társadalombiztosítási rendszerből való kivonulást - a legálisan foglalkoztató szektor számára (az önfoglalkoztatókhoz képest) törvényileg meghatározott a társadalombiztosítási járulék - megszűntek a mezőgazdasági munkavégzés speciális, kedvezményes szabályai (100, illetve 150 tíz órás munkanap = 1 év)

99 Az önfoglalkoztató szektor szereplői, rövidlátó gondolkodásuk miatt, nem fizetnek nyugdíjjárulékot.
Az ágazat jövedelmi helyzete támogatásokkal együtt se teszi lehetővé a bérek nemzetgazdasági szintre emelését. A mezőgazdasági tevékenységből egyre kevesebb ember és egyre kevesebb jövedelem-kiegészítést szerezhet. Rövidesen az agrárnépesség hátrányos helyzetű rétegként kezelendő.

100 A mezőgazdaságban, vad- és erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban foglalkoztatottak létszámának alakulása

101 Egyéni gazdaság

102 600 ezer ember sorsa -legalább 200 ezer nem alapvetően mezőgazdaságból élő – kiegészítő tevékenység - kárpótlás -„földosztás” kistermelés, őstermelők, családi gazdaságok - alkalmi munkavállalás (napszámosok) Idősebb korosztály - relatív jobb helyzet (meglévő nyugdíjévek) Fiatalabb korosztály - < 20 év munkaviszony, nehéz éveket „szerezni” (Lásd: később nyugdíjösszefüggés)

103 Alkalmazottak és foglalkoztatottak
Év A mezőgazdasági ágazatokban Alkalmazottak Foglalkoztatottak ezer fő ezer fő 1995 176,0 295,1 1996 167,7 302,4 1997 158,2 287,8 1998 150,5 278,8 1999 144,9 270,4 2000 132,7 255,5 2001 121,3 243,4 2002 112,4 240,9 2003 107,4 215,2 2004 101,2 205,0 CSÖKKENÉS 75 ezer fő 90 ezer fő Forrás: KSH

104 Az utóbbi 10 évben 90 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma
Ebből: 75 ezer fővel csökkent az alkalmazottak száma, az önfoglalkoztatás is csökken Okai: a földszerzés és földhasználat törvényi szabályai, a közteherviselési diszkrimináció, az ágazat jövedelmi helyzete (állattenyésztés). támogatottsági szint – EU 50 %-a Az ágazatból kikerült 90 ezer ember egy része már nyugdíjjogosult, aki nem, annak a nyugdíjévei… vagy elegek, vagy sem.

105 A mezőgazdasági alkalmazottak éves jövedelem helyzete

106 Előny rendszeres jövedelem, öregkori biztonság. Hátrány évi > 600 ezer forint keresetelmaradás, tendenciája változatlan Alkalmazotti bér + közteher elmaradása 900 ezer Ft/fő/év a társadalmi átlaghoz viszonyítva Nemzetgazdasági átlagban ezer alkalmazottra: 90 md Ft/év forrásigény ( Összevetés: mérlegkészítők 2004.évi nyeresége kevesebb mint 20 md Ft. )

107 A 100 ezer fő nem „alkalmazott”
Összetétel: bizonytalan Egyéni mezőgazdasági vállalkozó fő Családi gazdálkodók Őstermelők Alkalmilag foglalkoztatottak Őstermelőként a Tb. Igazgatóság szerint: 0 fő nyugdíjbiztosított! Kb fő kötött szerződést egészségbiztosításra

108 Nyugdíjkilátások A mezőgazdasági alkalmazottak ~ 50 %-a minimálbért kap. Az átlagnyugdíj összege 2005-ben Ft A mezőgazdasági nyugdíjasok átlagnyugdíja kb Ft A jelenlegi minimál nyugdíj Ft A minimálbéren foglalkoztatottak várható nyugdíja 20 év munkaviszony kb Ft 30 év munkaviszony kb Ft 40 év munkaviszony kb Ft

109 Önfoglalkoztatottak Ha meg van/volt a 20 év - legalább minimál nyugdíj Ha nincs meg a 20 év nincs nyugdíj Szerződéskötés alapján (őstermelők) a nyugdíj költsége: a minimálbér 26,5 %-a ezer Ft/év/fő Veszélyeztetett korosztály az 1990-ben 37 évesek (illetve fiatalabbak), ha biztosítást nem szereztek – 8-10 év múlva nincs nyugdíjjogosultságuk

110 A népesség száma és aránya a községekben (január 1.)
Év Község ezer fő % 1990 3 448,0 33,2% 2003 3 559,6 35,1% Forrás: KSH Az épített lakások száma (január 1.) Év Községekben Összesen Községekben % 1990 17 146 43 771 39,2% 2004 12 048 46 913 25,7% darab Forrás: KSH

111 Javaslatok Negatív folyamatok fékezése, diszkrimináció megszüntetése, foglalkoztatási támogatás működtetése 2007 után NVT-ben kifejezetten a tb.-re ösztönző modulok és források Vizsgálni az agrártámogatási rendszerekhez kapcsolódó minimális, legális foglalkoztatás idejét és ösztönzési módját A nyugdíjbiztosítási rendszerbe az agrárfoglalkoztatás speciális, méltányos szabályait beépíteni

112 A munkanélküliség 2000-ben 10% alá (380 ezer főre) csökkent (megfelel az EU átlagnak) Területi eltérések

113 A munkanélküliség típusai
Nyílt és rejtett munkanélküliség Súrlódásos (frikciós) munkanélküliség, (rövid távú, pl. munkahely keresés) Strukturális munkanélküliség Kapun belüli munkanélküliség Recessziós munkanélküliség

114 A munkanélküliség kezelése
Passzív munkaerő politika

115 A passzív munkaerőpolitika néhány eszköze
Szakmailag aktív életszakasz lerövidítése Külföldi munkavállalás Háziasszony szerep felértékelése Tanulási idő meghosszabbítása Munkaidő lerövidítése

116 A munkanélküliség kezelése
Passzív munkaerő politika Aktív munkaerő politika Duális fejlesztéspolitika a mezőgazdaságban

117 Hatékonyság a mezőgazdaságban

118 A hatékonyságról A cselekvés nem mérhető következménye: hatás
( köznapi értelmezés ) mérhető, számszerűsíthető következménye: hatékonyság Gazdasági cselekvés gazdasági hatékonyság Hatékony az a gazdasági cselekvés amely a kitűzött cél tekintetében eredményes volt !

119 t Mi a cél ? = nettó termelési érték = hozzáadott érték = jövedelem
= hozamok = bruttó termelési érték = nettó termelési érték = hozzáadott érték = jövedelem = nyereség Mi a cél ? t

120 A gazdasági cselekvés alapja, forrásai
m= e = f = élőmunka felhasználás eszközök használata termőföld használat

121 Komplex hatékonysági összefüggés
m + eá+f + f

122 Parciális hatékonyság vizsgálat
m + eá+f + f

123 Parciális hatékonyság 1. Munkatermelékenység
Fogalma: egységnyi munkaidő alatt előállított termékmennyiség, terme- lési érték. Reciproka : m/t egységnyi termék előállításához szükséges munkamennyiség t m

124 Mutatói : Naturális számlálóban és nevezőben is naturális mérőszámok Értékbeni számlálóban és nevezőben is értékbeni számadatok Vegyes a fentiek kombinációjával kialakított mutatók

125 A munkatermelékenység alakulását befolyásoló fő tényezők
az élőmunka technikai felszereltsége a munkaszervezés az anyagi érdekeltség

126 A munkatermelékenység változása Me.: 1000 Ft/ ÉME
Egy éves munkaerőegységre jutó 1998 2000 2002 2002.évi az 1998. évi %-a Mezőgazdasági kibocsátás 1 610 1 997 2 320 144,1 Bruttó hozzáadott érték 687 759 803 116,9 Vállalkozói jövedelem 346 308 300 86,9 reálértéken, 1998=100 100,0 73,8 62,5

127 Parciális hatékonyság 2. Eszközhatékonyság
Fogalma, reciproka: az eszközigényesség Mutatói: - naturális korlátozottsága hiányzik a közös ráfordítási egység, a termékek sem homogének - értékbeli a közös nevezőre hozás módszere - vegyes

128 Az eszközhatékonyság változása értékmutatók alapján
Megnevezés 1998 2000 2002 2002 évi az 1998 %-ában Egységnyi termelő-felhasználásra jutó Mg-i kibocsátás l,53 1,42 1,35 88,5 Nettó hozzá- adott érték 0,53 0,42 0,35 66,8 Vállalkozói jövedelem 0,33 0,22 0,18 53,3

129 A hatékonyság összehasonlításban kap értelmet
Σ PoQo Σ poeo Σ PoQ1 Σ poe1 : Hk = P= termék ára Q= termelt mennyiség p= termelő eszköz ára e= termelő eszköz mennyisége

130 Parciális hatékonyság 3. Területi termelékenység
f Fogalma, Mutatói A rendszerváltás előtti sajátos helyzet

131 A mg-i termelés területi hatékonysága Me.: 1000 Ft
Egy ha mg.-i területre jutó 1998 2000 2002 2002. évi az 1998 %-ában Mg-i kibocsátás 186,2 218,4 251,6 135,2 Br. hozzáadott érték 79,4 83,9 87,0 109,6 Vállalkozói jövedelem 40,0 34,1 32,6 81,4 reálértéken 1998=100 % 100 70,5 58,6

132 A területi termelékenység alakulása
1989 1995 2001 Mezőgazdasági terület (ezer ha) 6484 6180 5854 Bruttó termelési érték 1991 évi összehasonlító árakon (Md Ft) 493,2 343 336,8 Egy hektár mezőgazdasági területre jutó bruttó termelési érték ( Ft/ha) 76064 55502 57527

133 Egy ha megművelt területre jutó
Területi hatékonyság nemzetközi össze-hasonlításban ( évek átlaga ) Ország Egy ha megművelt területre jutó Mezőgazdasági kibocsátás Nettó hozzá- adott érték Nettó vállalko- zói jövedelem euro Magyarország 1155 326 181 EU átlag 3390 1334 893 Németország 3587 910 378 Spanyolország 1930 1118 901 Hollandia 21456 7030 3497 Finnország 1893 280 519 Lengyelország 958 287 196

134 JÖVEDELMEZŐSÉG – GAZDASÁGOSSÁG

135 Hatékonyság - Jövedelmezőség
azonosság : mindkettő a ráfordítások és ered- mény viszonyát vizsgálja különbözőség : - egyetlen célt ( jövedelmet ) értékeli, -önmagában is értelmezhető, -pozitív tartományban kap értelmet, -a számítás módszere A hatékonysággal azonos és ellentétes irányú változása is lehetséges !

136 A gazdaságosságról Leginkább a makroszintű komplex hatékonysági mutató minősítésével azonosítható Egy termék gazdaságossága függ: a társadalmilag szükséges eleven és holt munka- ráfordítás színvonalától; a termék nemzeti értéke miként viszonyul a nemzetközi értékhez; a mezőgazdaságon belül, vagy azon túlmenően a sokféle termék viszonylatában hol az adott termék helye?

137 A gazdaságosság két posztulátuma (elméleti kiindulópontja)
Adott eszköz (erőforrás) ráfordítás mellett a cél maximális megvalósítása. A kitűzött cél megvalósításához az eszközök (erőforrások) minimális felhasználása. Adott időszakban melyik posztulátum kap prioritást? Lehetséges-e az egyik vagy a másik kizárólagossága?

138 Műszaki fejlesztés

139 Az egy főre jutó GDP és a K+F ráfordítások közötti exponenciális kapcsolat

140 Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban (A termelőeszközök mennyiségi és minőségi fejlesztése)
Hatása: magával viszi a termelés (szak) területi technológiai szervezeti vezetési és irányítási közgazdasági súlyának változását.

141 Célja: az élőmunka technikai felszereltségének javítása, a termelékenység fokozása a hozamok növelése a választék bővítése a minőség javítása A harmonikus, összehangolt fejlesztés hiányának problémája

142 Sajátos vonások a mezőgazdaság műszaki fejlesztésében
A termelés természeti környezetben folyik Speciális munkatárgy és munkaeszköz a föld A felhasznált holtmunka ipari és mezőgazdasági eredete Az összes ráfordításon belül nő a holtmunka tömege A holtmunka nemcsak élőmunkát vált ki

143 Csökkenti az újratermeléshez szükséges földterület méretét
A mezőgazdaság termelőeszközeinek egy csoportja biológiai rendszer Egyre nagyobb tömegű termék jelenik meg Élőszervezetek tárolását, tartósítását kell biztosítani

144 Műszaki fejlesztés elemcsoportjai
Gépesítés, energiagazdálkodás, építés Kemizálás - műanyagok Élőszervezeteken végzett genetikai munka - biológiai alapok

145 Az állóeszköz felhalmozás szerkezete a mezőgazdasági termelésben (md Ft)
Megnevezés 1998 2000 2002 2003 Ültetvények 6,5 15,8 22,8 19,5 Állatok 31,7 31,0 29,7 32,1 Gépek és berendezések 43,8 52,8 104,4 130,0 Épületek 30,3 38,8 54,4 42,5 Egyéb 10,5 10,8 12,1 6,7 Br.állóeszk.-felhalmozás 122,8 149,3 223,4 230,9

146 Mezőgazdasági beruházások eszközcsoportok szerint

147 A gépesítésről A termelésfejlesztés gerince, kimagasló termelékenységjavító szerepe Indokai: korszerű termelési technológiák megvalósítása termékek minőségének javítása időbeni munkavégzés (munkacsúcsok!) veszteségmentes betakarítás nagytömegű szállítások

148 Traktor - tehergépkocsi
Az egyes időszakok preferált célkitűzései Gépek - géprendszerek Erőgépek - munkagépek Traktor - tehergépkocsi

149 A gépállományról 1992 2001 Traktorállomány összesen (ezer db) 91,9 113
1992 2001 Traktorállomány összesen (ezer db) 91,9 113 1 traktorra jutó mg-i terület (ha) 68 55 1 traktorok átlagos motorkapacitása (kw) 47 52 egyéni gazdaságokban 45 társas gazdaságokban 74 Átlagéletkor (év) 15,3 Kombájn (ezer db) 10,4 12,1 1 kombájnra jutó terület (ha) 290 250 13,6 Tehergépkocsi (ezer db) 41,3 22 20

150 Traktorok és kombájnok állománya nemzetközi összehasonlításban
Tagországok Traktorok az ezred -fordulón Kombájnok az ezred -fordulón ezer db 100 ha mg-i területre 100 ha gabonaterületre Németország 1072,2 6,3 135,8 1,9 Görögország 241 4,6 6,1 0,5 Spanyolország 841,9 2,9 49,7 0,8 Hollandia 155 8,8 5,6 2,7 Ausztria 325,4 10,3 24 Egyesült Királyság 500 3,2 47 1,4 EU- 15 6835,8 5,1 595,2 1,6 Magyarország 2,1 11,2 0,3

151

152

153

154 Megnövekedett igények
Energiafelhasználás Megnövekedett igények nyersanyagtermelőtől a fogyasztóig Hálózat kiépítés - telephely létesítés Alternatív energiák, a Nap energiája

155 Építés Korábbi kiemelt szerep ( ‘70-es, ‘80-s évek )
és máig tartó hatása, ( állattartás épületei) Megváltozott szerepe a beruházásokban Állami támogatások csökkentése Rekonstrukciók preferálása Építéstechnológiai változások ( könnyű szerkezetes, helyszíni szerelés ) Tárolókapacitások hiánya

156 Kemizálás 1970-től technológiai forradalmat jelentett
a mezőgazdaságban A műtrágyázásról: a felhasználás idő- és térbeli összevetése

157 Egy hektár szántó-, kert-, gyümölcs- és szőlőterület, kg
Nitrogén Foszfor Kálium Összes 1997 41 8 57 1999 52 9 69 2001 12 13 82

158 Egy ha mg.-i területre jutó műtrágya felhasználás, hatóanyagban kg.
Ország 1995 1999 EU-15 202 Hollandia 584 503 Franciaország 252 244 Portugália 84 88 Szlovénia 322 389 Lettország 13 29 Világ összesen: 86 94

159 Kemizálás A növényvédőszerek
veszteségmérséklés, megelőzés, előrejelzés káros mellékhatások, környezetvédelem Állategészségügyi szerep takarmány kiegészítők, kórmegelőzés biokémiai aktivitású szerek Műanyagok - új technológiák

160 a termőképesség növelése minőségfejlesztés a GMO konfliktus
A biológia szerepe a műszaki fejlesztésben a termőképesség növelése fajtatulajdonságok minőségfejlesztés a GMO konfliktus

161 Vállalati, vállalkozói struktúra

162 Arányszámok (%-ban), adatok a rendszerváltás idejéből ( 1989/ 90 )
ÁG TSZ Kistermelés számuk l26 1360 l,5 millió földhasználat l5 80 5 átlagterület (ha) 7,5 e 4,5 e változó Bruttó termelési értékből részesedés (%) 20-25 45-50 30-35 Nettó termelési értékből részesedés (%) 15-20 50

163 Az állami gazdaságokról
Az állami (kincstári) birtokok a II.világháború előtt. Mezőhegyes, Kisbér, Bábolna, Kompolt stb. Speciális szerepük (ménesek, vetőmegtermesztés ) Vertikálisan szervezett gazdálkodás Az ÁG-ok a nagyvállalati rendszerben, politikai, technikai, technológiai szempontok. I.időszak l948-ig: részesedésük a földosztás során (3,2 millió hektárból) ha, 74 állami gazdaság Jószágigazgatóságok

164 II. időszak 1948 végétől 1953-ig (a „ nagy felfutás”)
Számuk 500-ra nő, a szántó 14 %-át használják. A föld forrása, szétaprózottság, tagosítás Munkaerőhiány, eszközhiány, központi utasítások, beszolgáltatás, rendőri intézkedések, termelés lezüllése III. időszak 1954-től l967-ig Az ÁG-ok helyzetének felülvizsgálata, feladatuk: minőségi bázis, politikai bázis, árutermelő bázis Az eszközigényesség növekedésének törvényszerűsége

165 IV. időszak 1967-től átalakulásukig
kötelező tervmutatók megszűnése döntésekben önállóság, mérce a jövedelmezőség megkülönböztetés mérséklése a TSZ-ektől megindul a területi koncentráció egyes termékek termelésének „forradalmasítása” termelés szakosítása vezetés korszerűsítése nemzetközi tapasztalatok felhasználása érdekeltség megteremtése termelési rendszerek kialakítása az eszközigényesség növekedése, munkatermelékenység

166 intenzív gazdálkodásra való áttérés kombinátok kialakulása
Az ÁG-ok átalakulása, privatizációja ( 126/1992 sz. Kormányrendelet ) a./ tartós állami tulajdonú gazdaság: 26 (biológiai alapok fenntartása, kistermelés integrációja) Állami Vagyonkezelő RT integrációjába sorolva. b./ teljes körűen privatizálandó gazdaságok ÁVÜ irányításával, többnyire két lépcsőben: Részvénytársasággá, kft.-vé alakulás felszámolás, végelszámolással megszűnés. Tulajdonosok: hazai, külföldi befektetők, vezetői, dolgozói vásárlások 2001-ben 12 Rt. privatizálása a „ tartós” állami vagyonból

167 A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről
Megszervezésük ideológiai indokai I. időszak ig (a lenini alapelvek: önkéntesség, fokozatosság, állami támogatás) Típusaik: I., II., III. típusú TSZCS-k Az időszak végén 5200 TSZ, tag, szántó 26 %-án gazdálkodnak - látszateredmények, rossz politikai hangulat II. időszak 1953-tól hibák feltárása - Nagy Imre szerepe - a forradalom hatása 1956. decemberi állapot: szántó 7,2 %-án gazdálkodnak, tagok száma: fő

168 III. időszak: 1959-1961 közötti teljes átszervezés
Az 1957-es agrártézisek A gazdasági feltételek primátusa Az átszervezés ütemezése (eredeti elképzelés l965) A belpolitikai és nemzetközi helyzet Átszervezés után: szerény gazdasági háttér, eszközhatékonyság romlása Eszközátcsoportosítás a gazdaságban Hitelek, ár- és díjkedvezmények Gépállomások

169 Statisztika 1961-ből: TSZ-ek száma: 4204 Átlagterület: 1082 ha Tagok száma: l.115 e fő (994 e család) Összes terület 75 %-án gazdálkodnak. IV. időszak: ig - A megszilárdulás időszaka, évek fordulója, az 1968-as új gazdasági mechanizmus előszele a mezőgazdaságban. - Korszerű nagyüzem kialakítása, saját gépek, gépállomások megszüntetése - Munkaegység helyett rendszeres pénzbeni díjazás.

170 - A szövetkezeti földtulajdon kialakítása, l967-es IV. sz. földtörvény
- Növekvő árutermelés, exportárualapok - Koncentráció, mesterséges összevonások - Erősödő technikai, műszaki fejlesztés - Dolgozók anyagi érdekeltsége - A tagok tulajdonosi jogainak korlátozottsága - Kiteljesedik a háztáji, integrációs kapcsolatok - Az alaptevékenységen kívüli tevékenység, mint magyar sajátosság Szövetkezetek és ÁG-ok egymáshoz közelítése, új felfogás, társadalmi tulajdon, formája: Agráripari Egyesülések

171 A háztájiról ( a kistermelők mintegy fele )
Kezdetben (60-as évek elején) tiltják, korlátozzák, később – felkarolják, sőt támogatják Oka: Munkát, jövedelemszerzési lehetőséget biztosít Szociális szerepe (idősebb - nyugdíjas korosztály foglalkoztatása) Tehermentesítette a nemzetgazdasági beruházási alapokat ( önellátás ) A nagyüzemi gazdálkodásba be nem vonható eszközök hasznosítása Szerepe a bruttó-, nettó termelésben Hatékonysági összefüggések

172 Kapcsolata a szövetkezettel:
Terület biztosítása – 0,6 ha Szolgáltatások, termelőeszközök, hízóalapanyag, takarmány Termelőszövetkezeten keresztüli értékesítés Háztáji agronómiai rendszerek, szaktanácsadás Következmény: megőrizte a magángazdálkodás technológiai gyakorlatát, a főhivatású mezőgazdálkodás lehetőséget Ugyanakkor: nem adott lehetőséget a gazdaság vezetőjének a pénzügyi, tervezési, piaci, igazgatási teendők gyakorlására, piaci kapcsolatok alakítására

173 A Mg.i termelőszövetkezetek átalakulásáról
A Kárpótlási törvény termőföld kárpótlási jegy esélyek a szövetkezetek élelmiszeripari privatizációban, integrációban való részvételében Szövetkezetekről szóló 1992 évi I.sz törvény egységes szövetkezeti törvény ( nem típus és formakötelezettek) nagyobb teret enged a szövetkezetek belső önszabályozásának A szövetkezeti átmeneti törvény, az évi II sz törvény ( hatálya a törvény megjelenése évének végéig )

174 a törvény következménye :
- vagyonnevesítés – üzletrészek kialakítása ( jogcímek ) - vagyonmegosztás csoportos kiválások egyéni kiválások, önállósulás - gazdasági társasággá ( társaságokká ) történő átalakulás ( némiképp növekedett a szövetkezetek száma ) Társadalmi vita 1999-es és években a szövetkezeti üzletrészről, az új szövetkezeteket szabályozó törvényről.

175 Vállalkozói szerkezet, földhasználat az ezredfordulón

176 www.ksh.hu Letölthető kiadványok- Országos kiadványok-
Magyarország mezőgazdasága 2003 ( Gazdaságszerkezeti összeírás )

177 Szerkezet jellemezhető
hasznosított földterülettel ágazatok szerint (növényt., állatteny., vegyes) foglalkoztatottak számával értékesítéssel (mennyiségi, értékbeni) jövedelemtermelő képességgel SFH(SGM):standard fedezeti hozzájárulás = BTÉ. - közvetlen változó ktg.

178 Európai méretegység(EUME) 1200Eur ~ 300eFt ( SFH érték alapján )

179 Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) 2000
Mit tekintettek gazdaságnak : - az a mezőgazdasági tevékenységet folytató, technikailag és gazdaságilag különálló egység, amelynek saját, önálló irányítása van, és - összes termőterülete (szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep, erdő, halastó, nádas) legalább m2, vagy - összes gyümölcsös vagy szőlőterülete 500 m2, vagy - intenzív kertészeti termelést folytat, vagy

180 mezőgazdasági haszonállat állománya legalább:
- egy nagyobb élőállat (szarvasmarha, sertés, ló, juh, kecske, bivaly), vagy - 50 tyúk, illetve más baromfi (liba, kacsa, pulyka, gyöngyös), vagy házinyúl , prémes állat, húsgalamb, vagy - 5 méhcsalád, illetőleg mezőgazdasági szolgáltatást végez

181 Mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok száma (ezer db)
Egyéni gazdaságok Gazdasági szervezetek 1972 l.841,5 6,1 1981 1.529,6 1,4 1991 1.395,8 2,6 2000 958,5 8,4 2003 765,6 7,8

182 Egyéni gazdaságok termelési típusonként, 2003 ( %)
Gazdálkodás célja Növény-termesztő Állattartó Vegyes Összesen gazdaságok aránya Saját fogyasztásra 56,4 83,3 46,8 59,3 Saját fogyaszt. felett értékesít 24,4 14,4 42,7 28,0 Elsősorban érté- kesítésre termel l9,l 2,2 10,4 11,6 100,0

183 Vállalkozások száma (mező-, vad-, erdőgazdálkodásban,halászatban)
Gazdálkodási forma 1992 1998 2000 2002 Vállalkozások összesen 17.105 39.042 39.160 38.102 ebből: egyéni 12.678 27.832 26.595 25.167 társas 4.427 11.210 12.565 12.945 Társas váll.-ból: KFT 1.628 4.725 5.255 5.689 Rt 45 197 259 312 Szövetkezet 1.621 1.715 1.886 1.654 Közkereseti t. 51 90 155 Betéti t. 918 3.291 3.806 3.987

184 Jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma létszám- kategóriák szerint 2002

185 Földterület használata gazdálkodási formák szerint

186 Szántóterület használatának megoszlása

187 Gazdaságok számának és termőterületének megoszlása, 2003
Termőterület méretcsoport Egyéni gazdaságok száma területe Gazdasági szervezetek Száma területe Hektár s z á z a l é k b a n 1 ha-nál kisebb 72,2 5,4 15,2 0,0 1,0-10,0 21,9 23,2 11,7 0,1 10,0-50,0 4,8 32,4 22,6 1,3 50,0-100,0 0,7 15,0 10,7 1,7 100 felett 0,4 24,2 39,8 95,8 Összesen 100

188 A mezőgazdasági ágazatokba sorolt gazdasági szervezetek száma
Megnevezés Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság (ÁG) (130) Betéti társaság Szövetkezet Egyéni vállalkozás Összes vállalkozás Forrás: KSH

189 Gazdaságok mérete – EU-s kitekintés
ORSZÁG Gazdaság mérete 5 ha alatt ha felett hektár % % Görögország , Olaszország , Portugália , Ausztria , Franciaország , Dánia , Egyesült Királys , EU (15) ,

190 Gazdaságok megoszlása a termőterület mérete szerint

191 Gazdaságok megoszlása a termőterület mérete szerint

192 Egy gazdaságra jutó mg.-i termék érték alapján a megoszlás

193 Egy gazdaságra jutó mg.-i termék érték alapján a megoszlás

194 Szövetkezeti elvek

195 Mi is a szövetkezet? A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket és törekvéseiket kielégítsék egy közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalaton keresztül. (SZNSZ 1996 )

196 Kialakulásuk 1844 Anglia, Rochdale 28 fő bérmunkás vagy tulajdonos?
Elveik: - nyitott tagság - demokratikus irányítás - nyereség visszajuttatása a tagoknak - tagok képzése 1864-re tag 1850 Németország, Raiffeisen hitel- beszerző- értékesítő szövetkezet létrehozása kisparasztok részére

197 Csoportosításuk Hitel-, takarék-, biztosító szövetkezetek
Áruforgalmi (beszerző-, fogyasztási értékesítő, szolgáltató, lakás szövetkezet) Termelőszövetkezetek ( ipari, mezőgazdasági) Másodlagos szövetkezetek (több szövetkezet által működtettet szövetkezet; Regionális, országos)

198 Miért lett sikeres a szövetkezés?
A tagok együttműködésében úgy jutott érvényre az egyes tagok érdeke, hogy az alapvetően nem sértette a vele együttműködő társaiknak alapérdekeit.

199 Szövetkezeti elvek Értékek: A szövetkezetek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak. Elvek: A szövetkezeti elvek irányelvek, melyek segítségével a szövetkezetek értékeiket a gyakorlatban megvalósítják.

200 Szövetkezeti elvek Önkéntes és nyílt tagság
A szövetkezet önkéntes szervezetek, melyek nyitva állnak mindenki számára, aki elfogadja a tagsággal járó felelőséget. Demokratikus tagi ellenőrzés A szövetkezetek demokratikus szervezetek, amelyeket a tagjaik ellenőriznek a döntéshozatalban (1 tag- 1 szavazat). A tagok gazdasági részvétele Tagok hozzájárulása a szövetkezeti vagyonhoz, a nyereséget fejlesztésre és a tagság által jóváhagyott tevékenységekre lehet csak felhasználni.

201 Autonómia és függetlenség Amennyiben megállapodást kötnek más szervezetekkel, beleértve a kormányokat is, azt olyan feltételek mellett teszik, hogy egyidejűleg biztosítják a demokratikus tagi ellenőrzést és a szövetkezeti autonómia fenntartását . Oktatás, képzés és információ A szövetkezetek oktatást és képzést nyújtanak tagjaiknak így azok hatékonyan hozzájárulhatnak szövetkezetük fejlesztéséhez. A szövetkezetek tájékoztatják a nyilvánosságot, különösképpen a fiatalokat és a közvélemény-alakítókat a szövetkezés jellegéről és előnyeiről.

202 Szövetkezetek közötti együttműködés A szövetkezetek úgy szolgálják leghatékonyabban tagjaikat és erősítik a szövetkezeti mozgalmat, hogyha együttműködnek helyi, országos, regionális és nemzetközi struktúrákon keresztül Közösségi felelősség A szövetkezetek közösségük folyamatos és tartós fejlődéséért dolgoznak a tagjaik által jóváhagyott irányelvek alkalmazásával

203 Agrárpiaci rendtartás

204 Agrárpolitika célrendszere eszközrendszere
részterületei pl.: Termeléspolitika Struktúrapolitika Fejlesztéspolitika Agrárpiacpolitika : az agrárpiacok befolyásolására irányuló kormányzati tevékenység Általában: jövedelem szabályozás, adózás, támogatás, hitelezés, jogi szabályozás Agrárrendtartás (a rendszer működtetését, technikáját is magában foglalja)

205 Történelmi előzmények ( tervgazdaság )
- kötelező beszolgáltatás - kollektivizálás, tervkötelezettség - új gazdasági mechanizmus - árpolitika - változatlanság Rendszerváltozás - árfelszabadítás - kereskedelem liberalizációja - dereguláció - egyensúlytalanság - az agrárpiac szabályozásának igénye

206 Az agrárpiaci beavatkozások indokai
Alacsony jövedelemrugalmasság Természettől való függés, termésingadozások Termelők un. inverz kínálati magatartása Ciklikus áringadozások a hazai termékpiacokon Világpiaci árváltozások Input- ill. output termékek monopol- vagy oligopol piacstruktúrában Alapvető élelmiszerek keresletének árrugalmatlansága

207 Termelők árukínálata rugalmatlan az árak változására ( termelési ciklusok )
Mérsékelt a mezőgazdaság strukturális alkalmazkodóképessége Szétaprózott ( diverzifikált ) a mezőgazdasági nyersanyagtermelés Kormányrendelet ( 1991 januárjától ) Agrár- rendtartást Koordináló Tárcaközi Bizottság ( AKTB - FM, Ipari és Kereskedelmi Miniszt., Nemzetközi Gazd. Kapcs. Min., PM. )

208 TÖRVÉNY AZ AGRÁRPIACI RENDTARTÁSRÓL
Intézkedések törvény létrehozásáról, a törvény létrejöttének körülményei…… TÖRVÉNY AZ AGRÁRPIACI RENDTARTÁSRÓL 1993 évi VI. sz. törvény Célkitüzései : a piac szereplői ( termelő, feldolgozó, forgalmazó, fogyasztó) számára kiszámítható lehetőségek a piacgazdaság jogi kereteinek kialakítása a szabályozott agrárpiac intézményrendszerének kiépítése ( banki, árútőzsde, információs rendszer, közraktárak, földjelzálog hitelezés )

209 európai gazdasági rendszerhez való igazodás,
nemzetközi versenyképesség biztosítása, piaci egyensúly fenntartás Korlátok a célok megvalósításában: költségvetési források hiánya biztos piacok, értékesítés garanciájának hiánya árstabilitás hiánya, inflációs időszakok, intézményrendszer kiépülésének bizonytalansága

210 2003. évi XVI. törvény az agrárpiaci rendtartásról
Célja: Agrárpiaci szabályozás feltételeinek megteremtése Az uniós piacszabályozás gyakorlatának átvétele, harmonizáció – termékpálya rendtartások, horizontális intézkedések Az átmeneti időszak szabályozása A Római Szerződés agrárpolitikai célkitűzéseinek biztosítása

211 A Római Szerződésben foglalt célkitűzések ( emlékeztető )
Méltányos jövedelem a termelőknek Termelékenység növelése ( műszaki fejlesztés ) Piac stabilizációja Fogyasztók biztonságos ellátása… …. méltányos áron

212 A törvény jellege: kerettörvény
szabályozás külön rendeletekben, termékpálya szabályozások, miniszteri rendeletek A törvény hatálya: meghatározott termékcsoportokra, ezeket termelő, feldolgozó, kereskedő tevékenységet folytató jogi személyekre, gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, családi gazdaságokra stb.

213 Az agrárpiaci rendtartás intézményrendszere
Miniszter ( ARH, ARTB ) MVH (Agrárintervenciós Központ) Termékpálya Bizottságok Terméktanácsok Információs rendszerek: Piaci Operatív információs rendszer Piaci Ár információs rendszer

214 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (81/2003. Korm. Rend.)

215 MVH Kormány általi alapítás 2003. július 1.-én
Agrárintervenciós Központ és SAPARD Hivatal bázisán Kezdő létszám: 560 fő Tervezett létszám: fő (2004)

216

217 Az MVH Státusza FVM az agrárpolitikai döntéshozó intézmény
MVH az FVM végrehajtó intézménye Önálló, Országos Illetékességű, Közigazgatási Intézmény, Országos Hálózattal

218 Agrárpiaci rendtartás ( kapcsolati rendszer )
Piaci szereplő Kifizetés Kincstár Külpiaci Forgalom VPOP, APEH, GM Szabályozás ARTB ARH FVM Belpiaci Intervenció Közraktár Tőzsde TIG MVH Jogalkalmazás, Hatóság Piaci beavatkozás Jogalkotás

219 Az MVH szerepe a magyar szabályozásban

220 EU VÉGREHAJTÁSI RENDSZER
Európai Unió EMOGA Jelentés Tagállam Illetékes Hatóság Megbízás Igazolás, Jelentés Igazoló Hatóság Állami Számvevőszék FVM Akkreditáció Auditálás Kifizető Ügynökség MVH

221 Termékpálya Bizottság
döntéseket előkészítő, egyeztető fórum, amely véleményt nyilvánít és javaslatot tesz termelés, bel- és külkereskedelmi forgalom piacvédelmi intézkedések

222 A Bizottság feladatai:
piaci helyzet értékelése; termésbecslés, mérlegkészítés, előrejelzés; javaslattétel jogszabály módosítására; a termékpálya-szabályozás értékelése; az EU felkészülés, majd kapcsolattartás ( Managament Committee )

223 Megalakított termékpálya bizottságok a 2003
Megalakított termékpálya bizottságok a 2003.évi XVI törvény alapján, a 88/2003 kormányrendelet ill. a 96/2003 FVM rendelet szerint Gabona; Hús (szarvasmarha, juh, sertés, baromfi); Zöldség, Gyümölcs és Dísznövény; Szőlő és Bor; Cukor és Izoglükóz; Tej, Tejtermék; Dohány.

224 Miniszter és a Terméktanácsok ( az elismerés feltétele rendeletileg szabályozott )
Termékpálya szabályozások Adatszolgáltatási kötelezettség Szerződést köthetnek Megállapodást nem megtartók kizárhatók a támogatásból

225 A törvény eszközrendszere:
Intervenciós felvásárlási ár, irányár, alapár, minimum ár, intervenciós felvásárlás, magántárolási támogatás, állami készletezés, közraktári támogatás, export visszatérítés, kvóta meghatározás, termelési önkorlátozás, stb. (A törvényben összesen 35 eszköz felsorolása). Összefoglalva : belpiaci intézkedések külpiaci intézkedések intervenció közvetlen kifizetések

226 Pénzügyi források: Az FVM piacra jutási támogatás kiadási előirányzata FVM piacra jutási támogatás megtérülése, bevételi számla Pályázati díjak vissza nem fizetett része *** GDP-bővüléssel arányos, reálértéktartó évenkénti támogatás biztosítása szükséges a törvény szerint

227 Az eszközrendszer működtetésének egyéb feltételei:
A gazdasági év előtt 90 nappal történő meghírdetés Kvótákkal történő mennyiségi szabályozás a termékpálya szabályozáson belül Export bizonylatolási rendszer alkalmazása A terméktanácsok megbízása a végrehajtáshoz Információs rendszer működtetése

228 Egyéb rendelkezések: Fizetési határidő: az áru átvételétől számított 30 napot nem haladhatja meg Lakossági célú kereskedelmi értékesítési ár: nem lehet alacsonyabb, mint a kereskedelmi szerződésben meghatározott számlázott átadási ár

229 Az agrártámogatásokról

230 Világkereskedelmi összefüggések
A támogatások versenye - EU - USA ( milliárd dollár ) - a Cairnsa-i csoport tevékenysége Magyarország jogi helyzete

231

232 Termelői támogatások 2003-ban , %

233 Termelői támogatások Magyarországon

234 További világkereskedelmi összefüggések
GATT - WTO tárgyalások, egyezmények - támogatási formák, a „ dobozok „ sárga- kék- zölddoboz - aktuális alku az egyezményekről: exportszubvenció - exporthitel a termelés támogatása importvámok Az USA 2003-ban átállt a közvetlen kifizetésekre Jelenleg legnagyobb támogatók: Svájc, Norvégia, Dél-Korea, Izland, Japán

235 Hazai helyzetkép Átmeneti időszak - EU belső ellentétek (nyertesek - vesztesek) EU-hoz csatlakozók várakozásai A törvényi szabályozás – módosítás új prioritá- sokkal: társfinanszírozás EU-s támogatásokhoz, gazdálkodói szerveződések támogatása, elemi károk enyhítése Fogyatékosságok a támogatásban: kiszámíthatatlanság, szétforgácsoltság szektorok szerinti kedvezmények A költségvetési források hiánya

236 A közvetlen támogatás szintjének változása

237 Az agrárköltségvetés támogatási része
Törvény szerinti tényleges minimum md Ft md Ft , ,7 , ,7 , ,6 , ,6 , ,0 2004-ra tervezett: 293 md Ft ( teljesült 156 md) 2005 évi előirányzat: 328 md Ft (tény: 409 md)

238 2006 évi előirányzat: 400 milliárd Ft
várható teljesítés: 425 md Forint ( novemberi adatok alapján )

239 A 2005 évi előirányzat részletezése: (milliárd Ft)
Teljes agrártámogatás Támogatások a hazai költségvetésben 158 Ebből: folyó kiadások és fejlesztések az FVM fejezetben Támogatások uniós forrásokból 169 - terület alapú EU pénzek - uniós területfejlesztés (társfinanszí -rozással) - uniós piaci támogatások Összes Uniós forrás: 324 md Ft ( Strukturális Alapok, Kohéziós Alap, SAPARD, Phare ) Befizetési kötelezettség: 210 md Ft

240 A tisztánlátást befolyásoló tényezők:
2004-től egyidejűleg jelen vannak a hazai és uniós források, átmeneti év ; A költségvetés naptári évre készül, a támogatások EU-s normák szerint gazdasági évre esedékesek ; Áthúzódó kifizetések ; Közvetlen vagy közvetett agrárcélok; Költségvetési források megosztottsága ( fejezetek) költségvetésben szereplő és azon kívüli EU-s források Költségvetési irányzatok időközbeni átcsoportosítása, csökkentése.

241 A támogatások jogcímei (céljai)
Mezőgazdasági termelés korszerűsítése -agrárberuházások támogatása ( gépesítés, épületek, telepítés, pályakezdő alkalmazása) -erdőtelepítés, meliorációs beruházás - fenntartható fejlődés támogatása, stb. Piacra jutás támogatása - exporttámogatás - agrárpiaci támogatások ( piaci zavar megelőzése, állami intervenció, feldolgozás, készletezés támogatása) -piacrajutás elősegítése ( marketing, minőségjavítás, állategészségügy stb.

242 Agrártermelés költségeit csökkentő támogatások ( üzemviteli támogatás )
-területalapú támogatás -kistermelői átalány támogatás - agrárhitelek kamattámogatása -állattenyésztés támogatása -biológiai alapok megőrzése -termelői közösségek támogatása -szaktanácsadás támogatása

243 Egyszerűbb a kifizetés és az ellenőrzés Független a termeléstől
Egyszerűsített területalapú támogatási rendszer( EU forrás/mg-i művelt terület) Előnyök Egyszerűbb a kifizetés és az ellenőrzés Független a termeléstől Eu támogatás a kvóta ill. referencia értékek alapján Nincs terület pihentetés Kisebb a visszafizetés kockázata Hátrányok Csökken az 1 ha-ra jutó támogatás a GOFR-nál Eltérően hat egyes ágazatok pozíciójára ( pl. dohány) A nemzeti kiegészítés csak az Eu szerint lehet 3 (+2) évig alkalmazható

244 SAPS 2004 Single Area Payment System
1. EU forrás összesen (az un.25%): Euro Támogatásba vont mg-i művelt terület: ha szántó(>1ha): szőlő (>0,3ha): gyümölcsös (>0,3ha): gyep terület (>1ha): Támogatás/ha :67,65 euro ~ Ft

245 MVH eljárási rendje 2003. évi LXXIII.törvény

246 Számbavétel A regisztrációs szám az ügyfél egyedi azonosító száma, amelyet az MVH külön jogszabály alapján országosan egységesen képez APEH, VPOP együttműködés szabályozása

247 MVH nyilvántartási kötelezettsége:
Támogatások, egyéb intézkedések Szarvasmarha, juh prémium jogosultság Tejkvóta MePAR, ügyfél-blokk kapcsolat Alma, körte, őszibarack ült. kataszter Ügyfélregiszter AVOP adatbázis

248 MVH adatokat vesz át VPOP vámadatbázis
GKM-EKH importengedély nyilvántartás ENAR- Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer Országos Erdőállomány Adattár Védett természeti területek nyilvántartás OTMR - Országos Területi Monitoring Rendszer Személyi adatok és lakcím nyilvántartás Vetőmag nyilvántartás

249 Feladat delegálás Költségvetési szerv, Köztestület, Közhasznú társaság
FVM miniszter az érintett szerv felügyeletét ellátó miniszter egyetértésével rendeletben MVH EMOGA Orientációs, HOPE feladatai nem delegálhatók Szervezet az MVH nevében és felelősségével jár el

250 MVH eljárása Benyújtás: Hiánypótlásra szólíthat fel az MVH
területileg illetékes kirendeltségen Határidő után igazolásnak helye nincs Hiánypótlásra szólíthat fel az MVH Támogatásonként, időszakonként több ellenőrzést is végezhet az MVH

251 Folyósítás Támogatások folyósításának feltétele az MVH által hozott végrehajtó határozat Határozat előzetesen végrehajtható Kizárólag hitelintézményen keresztül Jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése az MVH határozata alapján

252 Határozat módosítás MVH határozatát
Ügyfél terhére 1 éven belül Ügyfél javára a támogatás elévülésig módosíthatja Jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszatérítésének megállapítása 10 év-ig

253 Ellenőrzés Megbízólevél alapján, (30 napon belül)
Helyszíni ellenőrzést előzetes értesítés nélkül Jegyzőkönyv készül Tényállás bizonyítása az MVH feladata Az ügyfél köteles az MVH-val együttműködni Büntető eljárás kezdeményezése külön jegyzőkönyvben

254 Nyomtatványok Papír és/vagy elektronikus alapú nyomtatványokat rendszeresíthetők, Elérhető helyen álljon rendelkezésre, Aláírt nyomtatvány magánokirat

255 Gazda- (ügyfél) regisztráció 141/2003 (IX. 9.) Korm. Rend.

256 átlátható nyilvántartása
Alapfeladata: Közösségi támogatást igénylők, Nemzeti támogatást igénylők, valamint Szakrendszerekben résztvevők átlátható nyilvántartása

257 Támogatások definíciója:
Közösségi támogatások: EMOGA HOPE SAPARD Nemzeti támogatások: Magyar jogszabályokban megfogalmazott EU engedélyezi, tudomásul veszi

258 Ügyfél meghatározása Ügyfél: Személy:
az a személy akire a nyilvántartás kiterjed Személy: Természetes Jogi Jogi személyiséggel nem rendelkező szerv

259 Regisztráció Regisztrációs igazolás: Regisztrációs szám
Nyilvántartásba vételt igazolja Regisztrációs szám 10 jegyű CDV kóddal ellátva Regisztráció típusa: Ügyfél besorolása szerint - adatkör

260 Ügyfélkör becslése Korábban már regisztrált,
Állatnyilvántartásból regisztrált, AIK-nál regisztrált, Új ügyfelek 200 ezer 400 ezer 60 ezer 30-40 ezer

261 Közvetlen támogatások kifizetése (2004 novemberi állapot)
regisztrált termelő, Támogatásra jogosult: igénybejelentő, A jogosultak hektáron gazdálkodnak Támogatás: EMOGA-ból ( 77 md Ft ) Ft/ha – kifizetés megkezdődött, idén 80% Nemzeti forrás ( 92 md Ft )-10 nemzeti boríték 8.000 Ft/ha ( előleg ) kifizetés 2004 tavaszán

262 Anyatehenekre egyedenként 40.000 Ft Anyajuhokra darabonként 1.600 Ft
Továbbá…. Anyatehenekre egyedenként Ft Anyajuhokra darabonként Ft Tejkvóta után kilogrammonként Ft A 10 nemzeti boríték: Hímivarú vágómarha, Extenzív szarvasmarhatartás, Húshasznú anyatehenek, Anyajuhtartás, Juhtartás kedvezőtlen térségben, Tejtermelés, Rizstermesztés, Burleydohány, Virzsíniadohány, Szántóföldi növénytermesztés

263 Nemzeti kiegészítő támogatás(30%)
Nemzeti kompetencia, de engedélyezni kell A támogatás sem nemzeti, sem ágazati szinten nem lépheti túl az 55%-ot ( 2004-ben ) Csak azok az ágazatok támogathatók melyek az EU-ban is Ágazati boríték kiszámításának elve: ágazati 55% - EU SAPS= nemzeti kieg. tám Javasolt a területi alapon történő szétosztás ( de nem kötelező, ágazatonként is lehet választani) ( februári megállapodás 46 md Ft felhasználásáról)

264 Mezőgazdasági termelők költségvetési kapcsolata (adózás)

265 Átalányadózás szerinti jövedelem ( őstermelő )
6 millió Ft árbevételig: a vélelmezett költséghányad a mg-i kistermelői tevékenység árbevételének 85%-a, állati termék bevételének 94%-a

266 2. Összevonás alá eső jövedelem megállapítása( őstermelő )
10 % költséghányad alkalmazása Tételes költség elszámolással - 400 eFt és 3 MFt bevétel között: a bevétel 20%-át kitevő költségekről számlával rendelkezik, nyilatkozattétel- nem kell jövedelmet számolnia - 3-6 MFt között kistermelői költségátalány címén a bevétel 40%-a költségként elszámolható - 6 MFt felett a jövedelmet a bevétel és az elszámolt költség különbözete adja

267 3. Átalányadózás szabályai szerinti jövedelem ( egyéni vállalkozó )
4 Millió Ft árbevételig: vélelmezett költséghányad a mezőgazdasági tevékenység árbevételének 80 %-a

268 4. Vállalkozói jövedelem megállapítás ( egyéni vállalkozó )
Vállalkozói jövedelmet a vállalkozói bevételből a tételesen igazolt vállalkozói költségek levonásával állapítja meg.

269 Költségvetési befizetések 2002 (millió Ft)
Mező-, hal-, vadgazdaság Élelmiszeripar összesen társas egyéni Társasági adó 7007 - 4 19326 ÁFA (egyenleg) -12352 -18533 1455 Jövedéki adó 66 35 93101 SzJa 20706 1332 42031