Egy csepp EKG. Tematikai elemek 1. A szívizomsejtekben keletkező akcióspotenciálok. Az ingerképzés és ingerületvezetés celluláris mechanizmusa. Az ingerületvezető.

Az előadások a következő témára: "Egy csepp EKG. Tematikai elemek 1. A szívizomsejtekben keletkező akcióspotenciálok. Az ingerképzés és ingerületvezetés celluláris mechanizmusa. Az ingerületvezető."— Előadás másolata:

1 Egy csepp EKG

2 Tematikai elemek 1. A szívizomsejtekben keletkező akcióspotenciálok. Az ingerképzés és ingerületvezetés celluláris mechanizmusa. Az ingerületvezető pályarendszer. 1. Az EKG keletkezésének mechanizmusa. A dipol-vektor, az elektromos tengely és elektromos főtengely fogalma. Az elektromos vektor térbeli leképezése az idő függvényében. Az elektromos főtengely állásának meghatározása. 2. Az EKG elektródák felhelyezési pontjai. Standard EKG elvezetések. Az Einthoven háromszög, a hexa-axiális rendszer. A sztenderditás feltételei. 3. Speciális elvezetések (paravertebralis, dorzális, jobb kamrai). 4. Technikai hibák EKG vizsgálat során.

3 1. A fiziológiás EKG görbe. 2. Időintervallumok meghatározása és értelmezése. A szív elektromos frekvenciájának meghatározási lehetőségei. 3. A fiziológiás hullámok eredete, keletkezési mechanizmusa, jellemzői. 4. Opcionális hullámok az EKG görbén. 1. Ingerképzési zavarok keletkezési mechanizmusai: acceleratio, pótritmus, re-entry. 2. A főbb supraventricularis és ventricularis ingerképzési zavarok: SVES, pitvarfibrilláció, pitvari flattern, VES, kamrai tachycardia, VF. Re-entry tachyarrhythmiak.

4 1. Ingerületvezetési zavarok: I°, II°, magasfokú és III° SA, AV blokk. Intraventricularis vezetési zavarok 1. Pitvari és kamrai terhelés EKG jelei. Strain jelek. 1. Myocardialis ischaemia EKG jelei: angina pectoris, Prinzmetal angina pectoris, ACS EKG diagnosztikája. 1. Ioneltérések EKG jelei. 2. Cerebralis folyamatok következményes EKG eltérései. 3. Gyógyszerhatás az EKG görbére.

5 Lábvíz Willem Einthoven (1860-1829) holland orvos és fiziológus. EKG felfedezése 1903- ban, orvosi Nobel-díj 1924-ben.

6 Az EKG „csak” egy vizsgálat… Jöhet a többi!

7 Hogyan készül az EKG??

8 Cellularis ingerülevezetés Ajánlott helyek a neten e témában http://www.eujegyzet.eoldal.hu/cikkek/1---elettan-korelettan-1/a-sziv- normalis-mukodese.htmlhttp://www.eujegyzet.eoldal.hu/cikkek/1---elettan-korelettan-1/a-sziv- normalis-mukodese.html http://tf.hu/files/docs/tanulmanyi- hivatal/EA17_Kering%C3%A9si_rendszer_fel%C3%A9p%C3%ADt %C3%A9se_%C3%A9s_m%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9se.pdfhttp://tf.hu/files/docs/tanulmanyi- hivatal/EA17_Kering%C3%A9si_rendszer_fel%C3%A9p%C3%ADt %C3%A9se_%C3%A9s_m%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9se.pdf http://sotepedia.hu/aok/targyak/korelettan_es_klinikai_laboratoriumi_ diagnosztika/ekghttp://sotepedia.hu/aok/targyak/korelettan_es_klinikai_laboratoriumi_ diagnosztika/ekg

9 A depolarizáció és repolarizáció során dipól vektor keletkezik. A vektor a dipól pozitív pólusa felé mutat. Az akciós potenciál 3. fázisának végén az elektromos egyensúly helyreáll. Az ionos egyensúlyt pedig aktív ionpumpa mechanizmusok fogják biztosítani.

10 Hexaaxiális rendszer Einthoven-féle bipoláris végtagi elvezetések ezeknél a három mért végtag (JK, BK, BL) közül csak kettő között mérünk az I-es elvezetés legfelül van, a két kar között –ez oldalirányból tekint a szívre, a bal kar felől, vagyis a hexaaxiális rendszer 0˚-áról (szemből 3 óra) a II-es van jobbról, a JK és a BL között –ez a bal láb felől tekint a szívre, a hexaaxiális rendszer 60˚-áról (szemből 5 óra) a III-as van balról, a BK és a BL között –ez a jobb láb felől tekint a szívre, a hexaaxiális rendszer 120˚-áról (szemből 7 óra)

11 Normál EKG keletkezése

12 Right Side

13 Left Side

14 EKG Rhythm Interpretation Ingerület vezetés Sinus csomó AV - csomó HIS nyaláb Tawara szárak Purkinje rostok PM CELLS

15 AV NODE

16 EKG – de minek?

17 Hogyan keletkeznek az elvezetések?

18 …némi magyarázattal

19

20 Einthoven háromszög - utoljára

21 Honnan, hova?

22 Elektromos jelenségek, nem minden következmény nélkül

23 Normál EKG

24 Amikor a méret is számít…

25

26 Idő, tér, hullámok, szakaszok, távolságok, nagyságok

27

28

29 Frekvencia számítás Ritmusos szívműködés esetén a következő képletet alkalmazd: 60 osztva RR távolság. (Az RR-t secundumban fejezzük ki.) Egy példa Két R hullám között 15 „kiskockát” látunk. Ha tudjuk, hogy 1 kiskocka 40 msec, azaz 0,04 sec, akkor 15 kiskocka 15-ször 0,04 sec, ami egyenlő: 0,6. Hatvanat elosztjuk ezzel a 0,6-al, ami egyenlő 100-al. A frekvencia tehát 100/min.

30 Frekvencia számítás Nem ritmusos(!) szívműködés esetén a következő módszert alkalmazd: Számolj, és jelölj is ki 6 másodpercet. Mivel 1 sec az 25 mm, mert 25 mm/sec a papírsebesség, így két vastag vonal között 1 sec telik el. Hat függőleges vonal pedig 6 sec-ot jelent. Számold meg, hány R hullámot látsz 6 sec alatt! Szorozd meg az eredményt 10-el, és máris megkapod, hogy 60 sec alatt alatt hány R hullám lenne. Ennyi a frekvencia. Ha hosszabb „csík” áll rendelkezésedre, akkor pontosabb eredményt kapsz, ha 10 sec alatt számolod meg az R hullámokat és az eredményt 6-al szorzod.

31 A feladatokról – úgy általában Ha egy feladat megoldására önállóan törekedtek, akkor bizony tévedhettek. Ez talán hátránynak tűnhet, pedig nem az, inkább becsületes munkának nevezném. Viszont így tudni fogom, értitek-e az adott problémát és tovább léphetünk-e rajta, vagy érdemes még kicsit átbeszélni, hogy teljesen világos legyen mindenki előtt minden. Ha a feladatot társaitok segítségével oldjátok meg, akkor sem 100%-ig biztos a jó megoldás. Viszont: 1.Nem fogom megtudni, hogy még kellene az adott témával foglalkoznunk. 2.Ezért a vizsgán fog kiderülni, hogy mégis jó lett volna. 3.Vizsga = saját munkátok, a saját munkahelyeteken, a saját betegeitekkel. 

32 1. feladat: mennyi a frekvencia?

33 2. feladat: mennyi a frekvencia?

34 … és ez QRS nómenklatúra

35 Még mindig az elnevezési rendszer

36 ?

37 Végtagi elvezetések – I.

38 Végtagi elvezetések – II.

39 Végtagi elvezetések – III.

40 Goldberger féle elvezetések

41 Hogyan keletkezik az „aVR”?

42 Hogyan keletkezik az „aVL”?

43 Hogyan keletkezik az „aVF”?

44 És ha a vektorok összeadódnak…

45 Ingerület terjedés

46

47 Wilson féle elvezetések helye

48 Még mindig Wilson…

49 Mellkasi elvezetések

50 3.-4. feladat A VR 3-4 jobb kamrai elvezetésekkel milyen kardiológiai természetű anomáliákra derülhet fény? A VR 5-6 -nak miért nincs értelme?