Formatio retricularis

Az előadások a következő témára: "Formatio retricularis"— Előadás másolata:

1 Formatio retricularis
Dr. Lukáts Ákos

2 Formatio retricularis
A formacio reticularis egy megszakítás nélküli, egymással összekötött rost és neuron rendszer, amely az agytörzs (középagy, híd és nyúlvelő) középső részét foglalja el. Nem tartoznak a rendszerhez: - agyidegek magvai - egyéb jól definiált sejtcsoportok - hosszú pályák Phylogenetikailag az egyik legősibb része az agynak. Cudal felé a substantia grisea centralisban, cranial felé a subthalamus és a thalamus reticularis magjaiban folytatódik Elhelyezkedése és fiziológiai jellemzői különösen alkalmassá teszik arra, hogy különböző típusú érzés inputokat, valamint számos somatikus és viscerális coordinált aktivitást integráljon. A formacio reticularis számos funkciója elengedhetetlen a szervezet túlélése szempontjából.

3 cornu posterius (columna posterior) Somatosensoros Viscerosensoros cornu laterale (columna lateralis) Visceromotor cornu anterius (columna anterior) Somatomotor

4 Dorsomedialis magoszlop Tisztán mozgató idegek magjai
nn. III, IV, VI, XII Somatomotor General Somatic Efferent: GSE Viscerosensoros General/Special Viscerlal Afferent GVA, SVA Somatosensoros General/Special Somatic Afferent GSA, SSA Ventrolateralis magoszlop Somatomotor? Visceromotor? Special Visceral Efferent: SVE Brachiomotor nn. V, VII, IX, X, XI Kopoltyúívek idegei Visceromotoros General Visceral Efferent: GVE parasympathicus

5 A dendritek ált. merőlegesek az agytörzs hossztengelyére, extrém hosszú kettéágazó axonok, sok collateralissal

6 A Formatio Reticularis az agytörzs különböző szintjeiben
Néhány kivételtől eltekintve inkább hálózatos rendszerek mint jól elkülönülő magok

7 A nyúltvelőben a formatio reticularis három (medio-lateralis) zónára osztható:
1. Medialis zóna – a raphe magok alkotják – nagyrészt szerotoninerg 2. Magnocellularis zóna – a caudalis agytörzs ventromedialis kétharmadát foglalja el (efferens rész) 3. Parvocellularis zóna – a magnocellularis zónától dorsolateralisan helyezkedik el (afferens rész) (a magno-, és parvocellularis zónák a rostralis híd és a középagy területén nem különíthető el)

8 A formatio reticularis rostro-caudalis kiterjedése.
Lateral Reticular Zone Medial Reticular Zone Median Reticular Zone (Raphe nuclei, Serotonin, sleep, mood, arousal, inhibit pain)

9 A formáció reticularis magjai az oliva inferior caudalis
részének magasságában A formáció reticularis magjai az oliva inferior rostralis részének magasságában

10 A formatio reticularis magjainak helyzete az agytörzsben rostro-caudalis irányban

11 A formatio reticularis számos helyről kap szenzoros afferens információt.
A gerincvelő szinte összes szintjéről – a tractus spinoreticularison (fájdalom, hő, és felületi tapintás érzéseit közvetítő rostokon) keresztül Az összes érző pályarendszertől és az összes érző agyidegtől érkeznek rostok a formacio reticularis-hoz A cerebellum és a vestibularis rendszer felöl is érkeznek axonok Számos, a formatio reticularis-on belüli rostrendszer kapcsolja össze a különböző részeket Kap rostokat a limbikus rendszer felől is.

12 A formatio reticularis igen kiterjedt felszálló (ascendens) és leszálló (descendens) efferens kapcsolatot létesít. A magnocellularis regió az elsődleges forrása a hosszú leszálló-, és felszálló rendszereknek. Az un. reticulospinalis rendszer főként a medialis formatio reticularis caudalis részéből ered. Ennek a leszálló rendszernek köszönhető a törzs egyensúlyozása az alsó végtagokon. Egyes források szerint az akaratlagos mozgások kivitelezésében is fontos szerepet játszik. A felszálló rostok zöme a rostralisabb régiókból ered. Az axonok főként az intralaminaris thalamicus magokba, a subthalamicus régióba, a hypothalamusba és más előagyi területre projiciálnak.

13

14 A formatio reticuláris funkciói 1) vegetatív szabályozás

15 A nyúltvelői ( és hídi) formatio reticularis
jelentős szerepet játszik a keringés és a légzés szabályozásában. A vérnyomás-ra és a szív frequenciára gyakorolt pressor és depressor hatásért, A légzés be-, és kilégző fázisaiért ezek az agyi területek felelősek. De a nyelés, hányás, köhögés, tüsszentés etc. Központok is itt helyezkednek el. Leszálló rostokat kapnak a hypothalamus és a limbicus rendszer felől. A kisagyi tonsillák koponyaúri nyomásfokozódás esetén benyomódnak a foramen magnumba, összenyomva a nyúltvelői légzést és keringést felügyelő központokat – RIP. Fontos tünet az alacsony vérnyomás ÉS alacsony szívfrekvencia!

16 Légzőközpontok

17 A légzés típusából a sérülés helyére következtethetünk!

18 A formatio reticuláris funkciói 2) alvás – ébrenlét - eszmélet

19 A felszálló Reticularis Aktiváló Rendszer
A formatio reticularis aktivitása a thalamikus átkapcsolódás után eléri az agykéreg legkülönbözőbb részeit, és ennek révén biztosítja az ébrenlét alatti tudatot. Érthető tehát, hogy a külvilágból érkező monoton ingerek ill. az ingerek teljes hiánya a formatio reticularis aktivitásának csökkenéséhez, ezzel párhuzamosan a figyelem lankadásához, és végső esetben a tudatos lét összeomlásához vezet.

20 Az un. „reticularis aktiváló rendszer (RAS)”.
A formatio reticularist ért károsító folyamatok (pl. agyvérzés, agylágyulás stb) a reticularis aktiváló rendszer (RAS) pusztulása révén hosszas vagy végleges öntudatlan állapothoz vezet (coma).

21 A formatio reticuláris funkciói 3) mozgató

22 A hídban lévő területről (a nucl. abducens mellett)
kimutatták, hogy ez az un. „lateralis látásszabályozás areaja”. Az itt lévő neuronok visualis információkat kapnak a colliculus superior axonjaitól, és interneuronokon keresztül kapcsolatba kerülnek az abducens maggal. Ez a kapcsolat teszi lehetővé pl. a konjugált horizontális szemmozgásokat. Egy hasonló un. „vertikális látásszabályozásért felelős terület” található a középagyban.

23 Reticulospinalis pálya
A mediális (nagysejtes) magcsoportból indul Kapcsolatok a motoros kéreggel, vesztibuláris magokkal, kisaggyal, agyidegekkel és a gerincvelővel – integratív funkció Rostokat küld a motoros agyidegmagvak és a gerincvelő felé Egyensúlyozással kapcsolatos mozgások Akaratlagos mozgások?

24 A formatio reticuláris funkciói 4) fájdalomcsillapítás

25

26

27 Irodalom Szentagothai J, Réthelyi M: Funkcionális anatómia, Medicina, 1989 Sobota: Atlas of Human Anatomy, 20th edition, Urban and Schwarzenberger, 1993 Purves D. et al: Neuroscience, 3rd ed. Sinauer Associates, Inc, 2004 Radiológiai képek: