IDŐTÉNYEZŐ A MUNKASZERVEZÉSBEN

Az előadások a következő témára: "IDŐTÉNYEZŐ A MUNKASZERVEZÉSBEN"— Előadás másolata:

1 IDŐTÉNYEZŐ A MUNKASZERVEZÉSBEN

2 A számszerűsített időtényező munkaszervezésbeni
felhasználása a munkaidő-felhasználást, a munkaidő szükségletet, valamint az időtartam figyelembevételét igényli. A munkaidő-felhasználás az az időmennyiség, amelyet meghatározott munkafeladat elvégzésére fordítottak. A munkaidő-szükséglet az az időmennyiség, mely meghatározott feladat előírt minőségű elvégzéséhez nélkülözhetetlen. Tehát a munkavégzés eredményessége kétféle módon mutatható ki. Egységnyi idő alatt előállított termékkel, vagy egységnyi termékre fordított munkaidővel. Ismerünk anyag, energia, gépkihasználási, létszám és munkanormát.

3 Teljesítménykövetelményként olyan normát kell
alkalmazni, amelyet: szakmailag, élettanilag alkalmas, kellő gyakorlattal rendelkező átlagos dolgozó, megfelelő műszaki, szervezési, egészségügyi és biztonsági feltételek mellett, az előírt munkaidő esetén, a minőségi, gazdasági, egészségvédelmi és biztonsági követelmények megtartásával tartósan teljesíteni tud.

4 A MUNKAIDŐ A munkás időfelhasználását tartalmazza. Idetartozik a
munkanap és a munkaóra. Megkülönböztetünk napi, heti és éves munkaidőt. Magyarországon 1937-ben – Európában az utolsók között – iktatták törvénybe a 8 órás munkaidőt. 1939-ben – a háborús előkészületekre való tekintettel ezt is felfüggesztették. 1945 után a kollektív szerződések kötelezően előírták a 8 órában való munkáltatást. Az évi(IV.27.) Mt. határozat elrendeli a heti 5 napos, 42 órás munkahétben való dolgoztatást. Ma már általánossá vált a heti 5 napos, 40 órás dolgoztatás.

5 Munkaidő-beosztás 40 órás munkahétben
Napok órától óráig összesen Hétfő 730 1600 8,5 óra Kedd Szerda Csütörtök Péntek 1330 6 óra Szombat - Vasárnap Összesen: 40 óra

6 A növénytermesztésben a rendelkezésre álló és
állandóan változó munkanapok számával kell a termelési feladatokat megoldani, Az állattenyésztésben viszont a naptári napokkal kell számolni. Állatot mindennap kell etetni. Itt alakult ki a váltórendszer. A váltók azok helyett dolgoznak, akik a pihenőnapjukat töltik. A munkanap hossza és a munkafeladatokra felhasznált munkaidő mennyisége változó

7 Az állatgondozók szabadidejének alakulása csúsztatva eltolódó munkahét esetében (az egy műszakban dolgozó kollektíva számára) N a p Állatgondozók 1o 2 3* 4 5 6* 7 8 9* 10 1. változat hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap x - 2. változat Jelmagyarázat: x = munkanap - = munkaszüneti nap 1o = munkavezető, , 4, 5, 7 8, 10 = fejőbrigád *, 6*, 9* = takarmányos brigád

8 A munkaidőrendszerek jellemzői
Munkaciklus Munkanap Évi munkaóra 5 + 2 napi 8 óra heti 40 óra 52,14 (365 : 7) 260,7 (52,14 x 5) 2.086 (260,7 x 8) 2 + 1 napi 8 óra 37 perc 121 (365 : 3) 242 (121 x 2) 5 + 5 napi 11 óra 26 perc 36,5 (365 : 10) 182,5 (36,5 x 5) 1 + 1 (365 : 2) (182,5 x 1) 7 + 3 napi 8 óra 9,86 perc ~10 perc 255,5 (36,5 x 7)

9 Munkaidő, pihenőidő, túlmunka
A munkaidő eloszlása a nap folyamán Az osztott műszak hátránya, hogy sok idő telik el a kezdés (5 óra) és a befejezés között (20 óra Munkaidő, pihenőidő, túlmunka A munkavégzésre előírt idő munkaidő, független attól, hogy a munkavállaló el van-e látva munkával, vagy sem. az állásidő – miután a munkáltató érdekében merül fel – beszámít a munkaidőbe (az eltérő díjazásra megállapodhatnak), a készenlét – (készenállás a munkára) ha előzetesen megállapított módon, a munkáltató utasítása alapján, időbelileg nem különül el a munkaidőtől – része a munkaidőnek.

10 A munkaidő lehet rendes munkaidő: a dolgozó külön utasítás nélkül köteles dolgozni (munkaszerződés) rendkívüli munkaidő: külön utasítás, vagy megállapodás alapján kötelezett a munkára a dolgozó részmunkaidő: a teljes munkaidőnek csak egy részében pl. 6 órában való alkalmazás (írásba kell foglalni) különös munkaidő(k): az általános munkaidő a heti 40 óra – az ennél hosszabb vagy rövidebb, jogszabályban megállapított munkaidő (tehát teljes)

11 Munkaidő és a munkaszerződésben rögzítendő
megállapodások tárgyai Munkaidőkeret A munkaidőre vonatkozó szabályt heti, havi vagy évi egységben is meg lehet határozni. Munkarend A munkaidő kezdési és befejezési időpontjának és a munkaközi szünetek meghatározásának módja. Az egyenlőtlen munkarendnél a napi munkavégzés ideje 4 óránál kevesebb és 12 óránál több nem lehet. Idénymunkarendről akkor beszélünk, ha a feladatok a naptári éven belül egyenlőtlenül jelentkeznek (pl. akaráskor 12 óra).

12 Munkaszüneti nap: újév első napja, március 15.,
húsvét hétfője, május 1., pünkösd hétfője, augusztus 20., október 23., november 01. és karácsony 2 napja Pihenőnap: szombat, vasárnap Szabadnap: hetente 2 nap A heti pihenőnapot nem mindenképpen vasárnap és a szabadnapot nem feltétlenül szombaton kell biztosítani. A szabadnapok összevontan is kiadhatók (az esedékesség után 30 napon, illetve végszükség esetén 180 napon belül).

13 Aki rendszeresen vasárnap is dolgozik, annak havonta 2 pihenőnapot szombaton kell kiadni. 1 pihenőnap vasárnap legyen. A munkaidő 0 óra és 24 óra között állapítható meg. A munkaidő után az újabb munkába állásig 11 óra időtartamnak kell lennie. Munkaközi szünet – étkezést vagy pihenést szolgál, ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja. Nem jár munkaközi szünet (min. 20 perc) annak a dolgozónak, aki bármikor étkezhet, vagy aki készenléti szolgálatban van, vagy akinek a napi munkaideje a 6 órát nem haladja meg. Minden egybefüggő 3 óra túlmunka után 20 perc munkaközi szünet jár.

14 Rugalmas munkaidőrendszer (típusai)
A napi munkaidő hossza meghatározott, de a lehetséges kezdés és befejezés időpontja között több idő van, mint munkaidő. Pl. 6 óra és 20 óra között lehet dolgozni 8 órát. A munkaidő kezdete van meghatározva (minimum és maximum munkaidő-vállalási lehetőséggel). A dolgozó állapítja meg a munkateljesítés idejét

15 A munkanap struktúrája A munkanap hasznos időből (normaidő) és veszteségidőből áll A munkanap struktúrája Normaidő előkészületi és befejező idő t6 tényleges előkészület és befejezés t61 munkahelyre úti idő t62 alapidő t02 főidő t1 mellékidő t2 munkahely-kiszolgálási idő t3 szervezési t31 műszaki t32 munkástól függő munkamegszakítás t5 pihenés és személyi szükségleti idő t51 Veszteségidő munkafegyelmet sértő t52 munkástól nem függő t4 szervezési t41 műszaki t42 egyéb t7

16 Üzemidő A munkafolyamatokban résztvevő termelő- berendezéshez kapcsolódik. A gépek kihasználásáról ad tájékoztatást. Az üzemnap produktív időre és technikai időre oszlik. A produktív idő (tg01) a főidő és mellékidő összege (tg1 +tg2) tg02 = tg01 + (tg3 – tg32) + tg4 + tg321 tg2 = technikai idő = produktív idő + (műszaki kiszolgálás – előkészületi és befejezési idő) + műszaki hibaelhárítás + átállás

17 Az üzemnap struktúrája
Főidő tg1 Mellékidő tg2 üresjárati idő tg21 fordulási idő tg211 egyéb üresjárat tg212 technológiai kiszolgálás ideje tg22 felrakás, feltöltés tg221 Ürítés tg222 pótkocsi-átkapcsolás tg223 A műszaki kiszolgálás ideje tg3 karbantartási idő tg31 napi karbantartás tg311 időszakos karbantartás tg312 előkészületi és befejező idő tg32 átállás szállítási helyzetből tg321 gép fel- és lekapcsolás tg322 üzemanyag-felvétel, bemelegítés tg323 gépbeállítás, átszerelés tg324 Technológiai és műszaki hibaelhárítás tg4 technológiai hibaelhárítás tg41 műszaki hibaelhárítás tg42 gépjavítás a munkahelyen tg421 gépjavítás a műhelyben tg422 Egyéb idő- veszteségek tg5 személyi szükségleti időt tg51 utazási, szállítási idő tg52 kapcsolódó, gép miatti időkiesés tg53 szervezési hibák miatti időkiesés tg54 meteorológiai okok miatti időkiesés tg55 Összes munkaidőn kívüli idők tg6 időjárási ok miatt tg61 műszaki hiba miatt tg62 a gép javítás alatt van tg621 javításra vár alkatrészhiány miatt tg622 javításra vár javító kapacitás hiány miatt tg623 javításra vár egyéb ok miatt (munkaszünet, stb.) tg624 üzemképesen áll tg63

18 Műszakidő Míg a munkaidő a dolgozó időfelhasználását jelöli (munkanap, munkaóra), az üzemidő (üzemóra, üzemnap) a termelő berendezések idejéhez kapcsolódik. A műszakidő a termelőerők időfelhasználását fejezi ki (munkaerő, gép, munkatárgy) közös ideje egy műszakban. A műszakon belüli időfelhasználás szerkezete A műszakidő felhasználás statikus vizsgálat rámutat az aktív és passzív tevékenységi időszak arányaira. A műszakidő dinamikus szerkezete bemutatja, hogy a munkaciklus, vagy munkaidő mely szakaszaiban milyen mértékben van az ember közvetlen kényszerkapcsolatban a termelő berendezéssel. A növekvő kötöttségi formák a következők: Munkaeszközzel, vagy anélkül végzett kötetlen, az ember ritmusa által meghatározott tevékenység kötött emberi munka