Az angol polgári alkotmányfejlődés

Az előadások a következő témára: "Az angol polgári alkotmányfejlődés"— Előadás másolata:

1

2 Az angol polgári alkotmányfejlődés
1. Az angol abszolutizmus sajátosságai 2. Az angol polgári átalakulás 3. Az angol parlamentáris monarchia létrejötte 4. A parlamentáris monarchia intézményei

3 Az angol abszolutizmus sajátosságai (Történeti áttekintés)
Rózsák háborúja: ( ) Yorkok és Lancasterek között, Tudor Henrik, VII. Henrikként ( ) győztesen került ki a küzdelemből VII. Henrikként ( ): Anglia elveszti Európai érdekeltségeit, stabilizálódás, a Csillagkamara (Star Chamber) létrehozása a királyi ügyek bíróságaként. VIII. Henrik ( ): az anglikán egyház létrehozása, a költségvetési hiány állandósulása I. Erzsébet ( ): az angol abszolutizmus fénykora, - a skót kérdés rendezése (Stuart Máriát 1587-ben kivégzik) - a spanyol Nagy Armada legyőzése (1588), a gyarmatbirodalom létrehozásának lehetősége létrejött

4 Az angol abszolutizmus sajátosságai (Hatalmi egyensúly)
Magna Carta (1215): a parlament hatáskörében maradt a pajzspénz (scuttage) és a segély (aid) A városok képviselőinek magas száma (1295): „Minta-Parlament” alsóházában városok 232 fő, grófságok 74 követ). A Parlament tartásának módjáról 1320: az alsóházi tagok (commonerek) nélkül érvényesen nem tartható parlament es deklaráció (IV. Henrik): az adókat és a segélyeket a commonerek adják 1539 Felhatalmazási törvény (Statute of Proclamation): lehetővé tette VIII. Henrik számára, hogy törvény erejű rendeleteket bocsásson ki 1610 az angol bírák tiltakozása miatt a Proclamatio visszaszorult

5 Az angol abszolutizmus sajátosságai (Rendi befolyás alatt álló központi szervek)
3 királyi főbíróság a rendi common law-t alkalmazta: Királyi Tábla (King’s Bench) Közös Ügyek Bírósága (Court of Common Pleas) Kincstári Bíróság (Court of Exchequer) Nem a commom law alkalmazta: (nem volt esküdtszék, és „őt megillető eljárás”) Uralkodói befolyás alatt: - Titkos Tanács (Privy Council) - Csillagkamara (Start Chamber) - Kancellária Bírósága (Court of Chancery) (equity)

6 Az angol abszolutizmus sajátosságai (Rendi befolyás alatt álló területi szervek)
Békebírák (Justice of the Peace) Kisebb jelentőségű ügyek bírósága (Petty Session) Évnegyedes Gyűlés (Quarter session)

7 Az angol polgári átalakulás (Stuart uralkodók-1)
Nem új intézmények, hanem a meglévők eltérő megítélése az újdonság. Stuart Jakab ( ): - 22 éves uralkodása alatt csak 4-szer hívja össze a parlamentet, királyi jogon szedett jövedelmek Kényszerkölcsönök, kötelező adományok Hadijogot vezetnek be

8 Az angol polgári átalakulás (Stuart uralkodók-2)
I. Károly ( ) Jogok kérvénye (Petition of Right) 1628: Az angol történeti alkotmány alapdokumentuma 1. Az uralkodó nem vethet ki adót a parlament jóváhagyása nélkül, nem kényszerítheti az alattvalókat a befizetésére (1629. Háromcikkelyes törvény) 2. A common law elveinek alkalmazása a büntető ügyekben (jury, egyenrangú személyek ítélete, az ország törvényeinek tisztelete 3. A hadijog alkalmazásának megszüntetése, a törvénytelen beszállásolások megszüntetése

9 Az angol polgári átalakulás (A forradalom és a Hosszú Parlament alkotmányjogi reformjai)
A király hozzájárulása nélkül kormányozta az országot 1641 hároméves törvény (Triennial Act) 1641 a kiváltságos bíróságokat eltörlő tv. (Csillagkamara, területi tanácsok) 1645 megszüntették a király hűbéri jogait, a hűbéri gyámság intézményét 1649 a királyság megszűntetése, a Lordok Házának feloszlatása

10 Az angol polgári átalakulás (Cromwell)
Cromwell uralma köztársasági közjáték (Népszuverenitás) Protektorátus korszaka ( ): 1653 Kormányzati Eszköz ( Instrument of) Government) Alkotmánylevél Anglia államformája = Nemzetközösség (Commonwealth) köztársasági államforma élén a lordprotektor Egykamarás államfői jóváhagyás nélküli parlament 41 fős Államtanács látta el a kormányzati teendőket A Birodalom területét 11 kormányzóságra osztották 1651. évi hajózási törvény (Navigation Act) 1656 Alázatos Kérelem és Tanács (Humble Petition and Advice)

11 3. Az angol parlamentáris monarchia létrejötte (Stuart-restauráció)
II. Károly ( ) 1660-ban visszatért Anglia trónjára szakítottak a Protektorátus intézményével Corporation Act 1661 (a helyi kormányzat kinevezettjeinek az anglikán egyházra is meg kellett esküdni (az 1662-es Uniformity Act ezt a papságra is kiterjesztette) Habeas Corpus Act 1679: A büntetőeljárás garanciáit erősítette. A letartóztatott személyt szűk időkereten belül bíróság elé kell állítani Meg kell jelölni a fogva tartás okát A bíróság döntésének megfelelően kell eljárni Az óvadék összege magas volt

12 3. Az angol parlamentáris monarchia létrejötte (alkotmányos alapok)
Bill of Rights 1689 a parlament és az uralkodó közötti megállapodás, az angol parlamentáris monarchia intézményeinek alkotmányos alapjairól: A Királynak nincs joga törvényeket felfüggeszteni, visszavonni Nincs joga törvények alól kivételeket tenni A modern költségvetési jog szabályait is megfogalmazta Békeidőben tilos a hadsereg tartása az ország területén Az uralkodóhoz kérvénnyel (petitióval) lehet fordulni A túlzott mértékű óvadék és a kegyetlen és ismeretlen büntetések tilalma + szólásszabadság

13 3. Az angol parlamentáris monarchia létrejötte (Trónöröklési törvény)
Trónöröklési törvény (Act of Settlement ) 1701:A trónöröklési szabályok mellett más közjogi szabályokat is tartalmaz. A Hannoveri választófejedelem feleségének leszármazottai következnek a trónon. A katolikusok kizárása a trónról Anglia csak a Parlament hozzájárulásával kötelezhető a koronához nem tartozó területeken háborúra A király csak a Parlament engedélyével hagyhatja el Angliát nem angliai születésű nem lehet tagja a Titkos tanácsnak, az alsóháznak, nem viselhet közhivatalt A király kegyelmezési jogát korlátozták

14 4. A parlamentáris monarchia intézményei (költségvetési jog)
A parlamentáris monarchia alapokirata (Bill of Rigths) 4. cikkelye: valamennyi adó kivetése a parlament hozzájárulásától függ. 1672-es parlamenti határozat a költségvetés hármas rendszeréről: Az Alsóház jogosult megszavazni a költségvetési kiadásokat Az ezek alapjául szolgáló adókat is az Alsóház szavazza meg Külön felhatalmazási határozat (Appropriation Bill) alapján lehet végrehajtani.

15 4. A parlamentáris monarchia intézményei (kabinetkormányzás)
A királyi kormányzat legfontosabb szerve: Titkos Tanács (Privy Council) Létszáma az uralkodói döntéstől függ Nagy létszáma miatt kisebb testületbe a Kabinetbe tömörítették (királyi titkárok részvételével) A rangelső királyi titkár az (prime minister) első miniszter (hosszú ideig a Kincstár első lordja) A kabinet a Parlamentnek tartozott politikai és jogi felelőséggel

16 4. A parlamentáris monarchia intézményei (a bírói függetlenség)
Az angol bírói függetlenség elve 1652-es törvény: „A bírák addig maradhatnak hivatalukban, amíg jól viselik magukat.” (quamdiu se bene gesserint). A bírákat csak parlamenti hozzájárulással lehet elmozdítani. A bírák fizetését a Parlament állapította meg (a pénzügyi befolyás elkerülése miatt) 1701-ben (az alkotmányos vákuum miatt megismételték a Trónöröklési törvényben (a parlament két házának jóváhagyásával elmozdíthatók)