A Chicagói Iskola városökológiai modelljei

Az előadások a következő témára: "A Chicagói Iskola városökológiai modelljei"— Előadás másolata:

1 A Chicagói Iskola városökológiai modelljei
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Városökológiai modellek
Előzmény: a modern város kialakulásával a feudális városok szigorú belső térbeli rendje (etnikai, vallási, foglalkozási, vagyoni stb.) megszűnik Max Weber ( ): „a modern nagyváros az egyének laza homokkupaca” Szociálökológia (humánökológia): A látszólagos káosz ellenére az amerikai városok belsejét nagyfokú szabályszerűség jellemzi. Város: olyan társadalmi téregység, amelynek tagjai között szoros a kölcsönhatás, egyszersmind küzdelem figyelhető meg a társadalmi pozícióért és a lakóhelyért (Darwin!) Az amerikai városszociológián belül a XX. század elején létrejött irányzat Szociológia + ökológia (Az egyén küzdelme a társadalmi pozícióért és az azzal járó lakóhelyért) Az ökológiától átveszik annak módszertanát és fogalomtárát Módszer: felvételezés → megfigyelés → kiértékelés 2

3 Biológián belül virágzó ökológia kutatási módszerei és fogalomtára
Kongregáció: A népesség egy csoportjának térbeli (lakóhelyi) gyülekezése Invázió: Egy adott társadalmi csoport benyomulása egy városrészbe Szegregáció: Társadalmi csoportok térbeli elkülönülése a városi térben Szukcesszió: Egy városnegyed folyamatos népességcseréje Filtráció: Az egyén és társadalmi csoportok mozgása a lakáspiaci létrán Társadalmi niche: Városrész, amelyre egy sajátos társadalmi csoport dominanciája a jellemző Enklávé: Városi társadalmi-kulturális zárványok 3

4 A Chicagói Iskola 1892-ben itt nyílik meg a világ első szociológiai tanszéke Chicago kiváló terepasztalt nyújt etnikai tarkasága révén a szociálökológiai kutatások számára Az 1920-as népszámlálástól kezdve részletes adatok állnak rendelkezésre a 70, (1930-ban már 75) városrészre Vezető személyiségek: Burgess ( ), Park ( ) Városökológiai modellek sorát dolgozzák ki 4

5 A városok belső tagolódása (előzmények)
Friedrich Engels (1845) A munkásosztály helyzete Angliában Richard Hurd (1903) Principles of City Land Values 5

6 Chicago népességszámának alakulása, 1831–1930
6

7 Concentric zones of urban land use (Burgess & Park 1925)
Különböző időben érkezett bevándorlók erős nemzetiségi és társadalmi elkülönülése (szegregációja) A város koncentrikus övezetre bontható 7

8 A Burgess-Park modell „L” tracks Vonzáskörzet CBD (Loop)
Magasvasutak hurokvágánya, felhőkarcolók, turizmus Átmeneti övezet Erős leromlás, XIX. közepe: belül ipari öv, kívül lakó Ipari munkásság lakóöve XIX. vége: kétlakásos bérház Felsőbb osztályok lakóterülete Családi és társas ház, középosztály Ingázótelepülések Elővárosok (szubu.) Mezőgazdasági övezet ellátóöv Metropolis hátországa Városrészeket a körütak határolják el egymástól Szukcesszió: minden városrész laói kifelé törekednek 8

9 Hoyt-féle szektorális modell (1939)
Kérdés: mely városrészen élnek a magas státuszúak Burgess modelljéből indult ki 64 amerikai városra, 3 időpontra Eredmények Koncentrikus körök helyett szektorok Szektorokat a kivezető sugárutak határolják el egymástól A szektorok az idők folyamán a város pereme felé tolódtak el (szuburbanizáció) Városrészek/szektorok: City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede 9 9

10 Harris és Ullman többmagvú modellje (1945)
Városrészek: City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede Nehézipar Külvárosi központok Elővárosok Központ mellett vannak külső központok, elővárosok is 10

11 A három klasszikus modell
11

12 Hazai példák: Budapest és az alföldi középvárosok funkcionális-morfológiai szerkezete
Alföldi mezővárosok 12