Üzleti gazdaságtan Andor György.

Üzleti gazdaságtan Andor György

Előszó Pénzügyes tantárgyak Szigorlat és záróvizsga
Üzleti gazdaságtan 5 Számvitel 5 Gazdaságtörténet 5 Befektetések I. 5 Vállalati pénzügyek I. 5 Közösségi gazdaságtan 5 Gazdaságpolitika 3 Vállalati pénzügyek II. 5 Makrogazdasági pénzügyek 3 Befektetések II. 3 Adózás 3 Bankügyletek 3 Nemzetközi pénzügyi piacok 3 Vállalati pénzügyek III. 3 Származtatott termékek és reálopciók 3 Szigorlat és záróvizsga 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Andor György: Üzleti gazdaságtan
Előszó Üzleti gazdaságtan Testreszabott tananyag Nagyon vegyes hozott tudás Időbeosztási problémák Később erre épülő tantárgyak Nagyon nagy terjedelmű tananyag Részleteiben is, összefüggéseiben is, az elégségeshez is Speciális számonkérési folyamat Jegyzet olvasása, előadások követése, tanulás-gyakorlás, írásbeli számonkérés 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Előszó Segítség! Jegyzetolvasás, 1-5 fejeztek, kb. 100 oldal Jegyzetolvasási teszt I., 3. hét 2013. szeptember Aznap áttekintő előadás a fejezetekből Ezekből opcionális részvizsga Jegyzetolvasás, 6-7 fejeztek, kb. újabb 100 oldal Jegyzetolvasási teszt II. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

1 Gazdaságpszichológiai alapok – motiváció, drive, homo oeconomicus
A közgazdaságtan néhány leegyszerűsítő alapelvét vezetjük fel. A ma uralkodó paradigma néhány alappontját, axiómáját Kitérünk a vitatható pontokra is. Próbáljuk e világkép magyarázatait, építőköveit mélyen megérteni! 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Miért küzdünk? Lötyögtetésért, lóbálásért, gyorsításért, lassításért, ijesztgetésért Andor György: Üzleti gazdaságtan

Miért küzdünk? Csöndért, békéért 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Miért küzdünk? Látványokért 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Miért küzdünk? Szeretetért 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Miért küzdünk? Ízekért 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Miért küzdünk? Bravúrokért 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

1.1 Motiváció, szükséglet és hasznosság
Milyen késztetésekből fakadnak cselekedeteink, milyen motivációk állnak a hátterében? Drive Valamilyen „zavaros” belső késztetés, hajtóerő. A drive mozgósít, de nem irányít. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

A szervezetnek állandó belső egyensúlyra van szüksége. Amikor ez megbomlik, hiányállapot lép fel. Pl. amikor a vércukorszint lecsökken Ilyenkor – a belső tartalékok apadásával – viselkedésre késztető belső hajtóerő keletkezik. Pl. magas cukortartalmú táplálék keresése. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Elsődleges drive Ön- és fajfenntartással kapcsolatos hajtóerők: hőszabályozási, éhségi, szomjúsági, szexuális, alvási, salakanyag ürítési, védekezésre irányuló, általános aktivitási szükséglet, kutató vagy explorációs drive. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Kutató vagy explorációs drive
Majmok szétszereltek egy háromrészes zárat, jutalom nélkül, csupán a szétszerelés kiváltságáért. Patkányok spontán hajlandósága az útvesztő tanult oldallal ellentétes útjának választására. Majmok áldozatokat hoztak azért, hogy kileshessenek ketrecük homályos falának ablakán, vagy hangokat hallgathassanak magnóról. Emberek hangszigetelt szobában, mintázatlan fényben, heverészve, légzőkészülékkel lélegezve, vízben lebegve stb. 2-3 napnál többet nem nagyon bírnak (hallucinációk, idői-téri dezorientáció, koncentráció problémák). 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Másodlagos drive Áttételes, tanulással, tapasztalással jutunk el hozzájuk Olyan tárgyak, helyzetek, amelyek az elsődleges motívum kielégítésében játszanak szerepet Például a pénz 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Másodlagos drive Majmok megtanulták egy érmével működő automata kezelését: érme bedobásával kedvenc táplálékukhoz juthattak. Miután ezt elsajátították, maguk az érmék is jutalomértéket nyertek. Ha az automata nem volt az állatok közelébe, az érmék megszerzése érdekében akkor is hajlandók voltak „dolgozni”. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Drive-redukciós elmélet A motivációk arra irányulnak, hogy redukálják a személy által felszültségként átélt pszichikus állapotot, és a feszültség (azaz a drive) csökkenése örömet is okoz. Arousal-szint elmélet Az (egyénenként eltérő) optimális arousal-szint elérésére törekszünk. Az arousal éberséget, izgatottságot, gerjesztettséget jelent, fiziológiailag az idegi-hormonális rendszer izgalmi szintjére utal. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Emberi viselkedés evolúciós megközelítése Charles Darwin: a természetes szelekció és a szexuális szelekció működése. Az élőlények folyamatosan arra szelektálódnak, hogy adott környezetükben genetikailag egyre rátermettebbek legyenek. Jelentős szerepe van a mutációknak és a környezet alakulásának. A természetes kiválasztódásnak nagyon hosszú időre van szüksége, még a viszonylag egyszerű változások is több tízezer évig tartanak. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Így az a környezet, amiben az emberek – és így az emberi elmék is – kifejlődtek, nagyon különbözik az éppen aktuális környezettől. Őseink fajunk evolúciós történetének több mint 99%-át vadászó-gyűjtögető társadalmakban töltötték. A természetes kiválasztódás milliónyi éven keresztül lassan, generációról generációra faragta az emberi elmét, előnyben részesítve a vadászó-gyűjtögető őseink napi problémáinak megoldásában jól működő „áramköröket”. „Modern koponyánkban kőkori elme lakik.” Bizonyos viselkedési formák evolúciós csökevényként maradtak meg. Valamikor segítették a túlélést, a szaporodást, bár ma már nem sok értelme látszik. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Evolúciós megközelítés
Könnyebben tudunk kis, vadászó- gyűjtögető csoport méretű társaságokkal foglalkozni, mint tömegekkel. Inkább félünk a kígyóktól, mint a konnektoroktól. Félelem hatására a hajunk égnek áll, őrjöngő dühünkben vicsorgatjuk a fogainkat. Félünk a szakadéktól, a zárt tértől. A szépség sokszor összeforr az egészséggel Hasonló génállományú partner keresése, de a vérfertőzés elutasítása. Csecsemő apára hasonlítása Andor György: Üzleti gazdaságtan

Közgazdasági közelítés A közgazdaságtan a fogyasztó szükségletét kész tényként fogadja el. A drive-okkal, a hajtóerőkkel nem foglalkozik. Szükséglet Valamely jószág megszerzése vagy elfogyasztása iránti vágy, hiányérzet, ami cselekvésre késztet, fogyasztás révén nyer kielégítést. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Sőt, a közgazdaságtan inkább csak a hasznosság fogalmával dolgozik. Előbb a hasznavehetőség szinonimája 1700-as évek, Daniel Bernoulli Majd az objektív és szubjektív hasznosság elválasztása XIX. sz., Jeremy Bentham, Objektív hasznosság: mindenkinek ugyanúgy hasznos egy dolog, a hasznosság a dolgok belső tulajdonsága Szubjektív hasznosság: a hasznosság nem egy dolog belső tulajdonsága, hanem a rajta keresztüli egyéni élvezet, illetve megakadályozott fájdalom Mai felfogás szerint: hasznossága van valaminek, ha valaki számára kielégülést, élvezetet, hasznavehetőséget nyújt. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

1.2 Racionalitás, homo oeconomicus, racionális vágy és kalkuláció
Mindent egyéni választásokkal magyarázunk. Vannak testületi, bizottsági döntések, de ezeket is visszavezetjük az egyéni döntésekre. Motivációi, céljai csak embereknek lehetnek, bizottságnak, vállalatnak, országnak önmagában nem. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Szükségletek, hasznosságok mutatkoznak, az egyén ezek alapján választ a lehetőségek halmazából. Lehetőségek halmaza: az egyén számára megvalósítható cselekvési lehetőségek. Választási mechanizmus: az egyén „valahogy” dönt, hogy melyiket válassza, melyiket hajtsa végre a lehetőségek halmazából. A közgazdasági megközelítés a racionalitásra épít. Nincs egységesen elfogadott definíció a racionalitásra. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Változó nézetek Korai gondolkodók (XIII. sz.) Az emberi ráció a szellem alacsonyabb szintje A hit világához, Istenhez, csak misztikus intuíción keresztül juthatunk el. A ráció nem is képes elvezetni a hitigazságok bizonyításához. Kibontakozik a newtoni mechanikára emlékeztető természeteszme (XVII-XVIII. sz.) Rendszer, ok és okozatok vannak Egyházi dogmáktól, tekintélyektől mentes tudományra, tudományos módszerekre, matematikai eszköztárra van szükség. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Előkerül az „önérdekelt ember” képe A racionális gazdasági ember, a homo oeconomicus gyökereként. Itt az ember természetes jellemeként jelenik meg, hogy cselekvésének motivációi szenvedélyekből, vágyakból fakadnak. Ez az „önérdekelt ember” szomorú látvány: azonkívül hogy önző, még agresszív is. Mert szűkösség van, így verseny, ezért hatalomra kell törekedni. Azonban a társadalmi szerveződés ezt kezeli: az emberek az agresszió jogát az államnak, kormánynak adják át. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Adam Smith elméletében már államra, kormányra sincs szükség: az egyéni cselekvések összhangja nála már a rendszer természetéből fakad. „Lát-hatatlan kéz” Felesleges társadalmi intézmények (egyház, elburjánzó kormányzat és bürokrácia stb.) Az XIX. sz. (Menger , Walras és Jevons) modern polgári közgazdaságtana a racionális fogyasztók szubjektív hasznosságérzeteire és szükséglet- kielégítéseire épít. Egyéni döntésekre építenek, de az egyén itt leginkább egy „átlagot megtestesítő hipotetikus lényt”, egy „átlagegyént” jelent. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Üzleti gazdaságtan Andor György.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Üzleti gazdaságtan Andor György."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Üzleti gazdaságtan Andor György.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Üzleti gazdaságtan Andor György."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés