Mindennapok munkajoga – 4. Dr. Csőke Rita

Az előadások a következő témára: "Mindennapok munkajoga – 4. Dr. Csőke Rita"— Előadás másolata:

1 Mindennapok munkajoga – 4. Dr. Csőke Rita
BME GTK Üzleti Jog Tanszék

2 „Szolgálati közlemények” és mai témáink
Ismételjük át a házi feladattal kapcsolatos tudnivalókat! Facebook Bíróságlátogatás!!! Mai témáink: Általános magatartási szabályok Személyhez fűződő jogok Jogeset feldolgozása a témából Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

3 Általános magatartási követelmények (Mt. 6-8. §)
Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

4 Az adott helyzetben elvárható magatartás
A munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Zsinórmérték, objektív alapú mérce. Nem az adott személytől elvárható, hanem „úgy általában” az adott helyzetben. Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. „nemo auditur suam turpitudinem allegans” - elv Ha valaki saját maga felróhatóan idéz elő egy számára kívánatos helyzetet, annak előnyeit nem élvezheti. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

5 Jóhiszeműség és tisztesség követelménye, együttműködési kötelezettség
A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

6 Méltányos mérlegelés elve
A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

7 Tájékoztatási kötelezettség
Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

8 Joggal való visszaélés tilalma
Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. Fordítva megfogalmazva: a jogokat csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad gyakorolni. (Arra kell használni őket, amire valók.) Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

9 Munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdekének védelme
A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A munkavállaló magatartása a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. A korlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen tájékoztatni kell. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

10 A munkavállaló véleménynyilvánítási joga
A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

11 Véleménynyilvánítási jog a közszférában dolgozók esetén
Közalkalmazottak: ugyanaz, mint amit megbeszéltünk Közszolgálati tisztviselők: szigorúbb, több a szempont (jó közigazgatásba vetett bizalom, munkáltató helyes megítélése, a közszolgálat céljának nem-veszélyeztetése, stb.) Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

12 Az üzleti titok védelme
Mt. 8. § (4) bekezdés: „A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.” Figyelem! A titok a munkaviszony megszűnése után is titok marad! Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

13 Jogeset: Mfv.II.10.027/2016/3. BME GTK Üzleti Jog Tanszék
Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

14 A tényállás: A felperes 2001-től állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperesnél. Az alperes 2012-ben úgy döntött, hogy részt vesz egy nemzetközi kutatási projektben, amelynek egy külföldi partner volt a konzorciumvezetője. Az alperes részéről a projektvezető a felperes volt. A felperesnek volt egy saját cége is, amely mérési-kutatási szolgáltatásokat kínált. Ilyen tevékenységet az alperes is folytat. Az alperes és a felperes között korábban már volt feszültség a felperes cége kapcsán, mivel az több alkalommal is az alperes munkáltató által is elvállalható munkákra vállalkozott. Ezt a felperes sem vitatta, de szerinte ez „nem volt egy nagy truváj”. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

15 A tényállás – 2. A felperes 2012 decemberében lemondott a cég ügyvezetésről, 2013 áprilisában pedig eladta az üzletrészét. A vevő az egyik korábbi tulajdonostárs volt, aki ugyanazon a szervezeti egységnél dolgozott, mint a felperes, ráadásul a felperes volt a témavezetője. 2013 februárjában az alperes képviselője tájékoztatást kért a projekt dokumentumai aktuális állásáról, és ebből kiderült számára, hogy a felperes cége önállóan is megjelent konzorciumi partnerként. A feszültség eszkalálódott. A felperes június 20-án a következő szövegű t küldte a felettesének, másolatban a külföldi konzorciumvezető képviselőjének: „Amint ezt megbeszéltük, lemondok a projekt vezetéséről, tekintettel arra, hogy a jövőben nem látom biztosítva azokat a személyi, tárgyi és szakmai feltételeket, amelyek garantálnák a projekt sikeres megvalósítását.” Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

16 A tényállás – 3. A felettese ekkor felvette a konzorciumvezető külföldi partnerrel a kapcsolatot. A konzorciumvezető képviselője arról tájékoztatta, hogy a felperessel június 18-án beszélt telefonon. Június 19-én az alperesnél kialakult helyzetre tekintettel pedig az alperes feladatait és költségvetését – egy sürgető pályázati határidő miatt – már más „competent partnerhez” csoportosították át. Ezt a tájékoztatást egy júliusi 4-ei váltás is rögzítette. (A más „competent partner” egyébként pont a felperes egykori cége volt.) Az alperes azonnali hatályú felmentéssel június 24-én kelt, 27-én kézhez vett nyilatkozatával megszüntette a felperes közalkalmazotti jogviszonyát, majd a konzorciumvezetővel folytatott hosszas tárgyalásokat követően jelentős részben visszaszerezte a feladatait és a költségvetését a projektben. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

17 A felmentés indokolása:
A felperes a cégével az alperes versenytársaként lépett fel, ezzel sértette a felperes jogos gazdasági érdekeit, A konzorciumvezető közvetlen tájékoztatásával pedig megsértette a jóhiszeműség követelményét, az együttműködési kötelezettségét, és megsértette az alperes jó hírnevét. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

18 A felperes keresete: A felperes a perben azt állította, hogy
A felmondás időpontjában a céghez már nem volt köze; A konzorciumvezetőnek is közvetlenül megküldött ben nem tényállítás volt, hanem a magánvéleménye; A projektvezetés pedig – az alperes által sem vitatottan - nem volt a munkaköri leírásában, nem volt a munkaköri feladatai része, így azzal kapcsolatosan kötelezettségszegést sem tudott megvalósítani, mert ezzel kapcsolatban nem terhelte együttműködési kötelezettség; Kár pedig nem érte az alperest, hiszen a projektet végül kb. visszarendezték az eredetire. A felperes a perben csatolta a konzorciumvezető képviselőjének október 1-jén kelt nyilatkozatát, mely szerint döntését kizárólag szakmai alapon hozta meg, nem pedig a felperesi tájékoztatásra tekintettel. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

19 A Kúria döntése a felülvizsgálati eljárásban:
A felperes megsértette a munkáltató jogos gazdasági érdekét, mert versenyző magatartást tanúsított. DE: ez nem volt jogszerű indoka a felmondásnak, mert az alperes erről 2013 márciusában tudomást szerzett, júniusig pedig nem intézkedett, érdemben nem tett ez ellen semmit. Vagyis tényszerűen ugyan igaz volt a versenyző tevékenység, de ilyen hosszú idő eltelte után ez már nem lehet jogszerűen oka a felmondásnak. Viszont a konzorciumvezetővel közvetlen közléssel a felperes megsértette az együttműködési kötelezettségét. Az együttműködési kötelezettség a feleket a jogviszony fennállása alatt mindvégig terheli. Az egymásnak ellentmondó bizonyítékok közül a másodfokú bíróság jogszerűen fogadta el a konzorciumvezetőnek a perbeli eseményekhez időben közelebb álló nyilatkozatait. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

20 A Kúria döntése – 2. A közalkalmazott még a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, ami sérti vagy veszélyezteti a munkáltató jogos gazdasági érdekét. Teljesen mindegy, hogy „csak” önként, munkaköri kötelezettségen túl vállalta felperes a feladatot. A munkaviszonyban/közalkalmazotti jogviszonyban általánosságban köti a feleket az együttműködési kötelezettség. Ennek nincs köze a munkakörhöz, munkaköri feladatokhoz. A projektvezetésről lemondásnak a projektvezetővel való közvetlen közlése önmagában valós és okszerű alapja volt a felmondásnak, azaz a felmondás jogszerű volt. A felperes kétségtelenül elkövette a versenyző magatartást is. Ugyan ez az időmúlás miatt ez már nem lehetett jogszerű indoka a felmentésnek, azonban a felmondáshoz vezető okfolyamat súlyosságának értékelésekor jogszerűen lehetett súlyosbító körülményként értékelni. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék