A tanári tevékenység pszichológiája

Az előadások a következő témára: "A tanári tevékenység pszichológiája"— Előadás másolata:

1 A tanári tevékenység pszichológiája
Dr. Mester Dolli 2017. eszterhazy.hu

2 I. A neveléslélektan tárgya
Nevelkedés, nevelés, szocializáció, oktatás folyamata Szocializáció szereplői Szocializációs színterek, intézmények Sikertelen szocializáció és korrekciója Együtt kezeli a szociális környezetet és annak a gyermek lelki működésére való hatását Empirikus és elméleti tudomány Gyakorlati és alkalmazott

3 Neveléslélektani kérdések az iskola világában
Tanulás Önszabályozó tanulás Metakogníció Tanulási stratégiák és stílusok Iskolai osztály Szervezés, összetétel, differenciálás Közösség A tanulók kognitív képességei A tanulók affektív jellemzői A pedagógusszerep változásai

4 Kutatási stratégiák és adatgyűjtési módszerek kiválasztása
Kvalitatív stratégia (leíró) Megfigyelés Kvalitatív interjú Tartalomelemzés Esettanulmány Korrelációs stratégia (összefüggést feltáró) Pszichológiai tesztek Kérdőíves vizsgálat, attitűdskálák Dokumentumelemzés Kísérleti stratégia

5 A szociálpszichológia mint tudomány
A pszichológiának az az ága, amely a társadalmilag meghatározott, illetve befolyásolt valamennyi személyes, társas, csoportos és tömeges lélektani jelenséget vizsgálja. Feladata megérteni, hogy az egyénnel mi történik a társadalomban. Sok más tudományterülettel kapcsolatos. A szociálpszichológia területei: Társas befolyás alatt álló lelki folyamatok jellemzői az egyén szintjén (pl. attitűd, énkép) Társas érintkezések jellemzői, dinamikája (pl. vonzalom) Emberi csoportok jellemzői, dinamikája Tömegjelenségek, kollektív tudatjelenségek

6 A szociálpszichológia módszerei
Terepkutatás (megfigyelés, esettanulmány, tartalomelemzés) Terepkísérlet Kísérleti szimuláció Laboratóriumi kísérlet Megítélési feladatok Mintavétel (közvélemény-kutatás, attitűdmérés) Számítógépes szimuláció

7 Szocializáció

8 A szocializáció fogalma
Társadalmi lénnyé válás folyamata Az adott társadalom szabályainak, normáinak, értékeinek, hagyományainak és kultúrájának elsajátítása, amely által az egyén a társadalom „jól funkcionáló” tagjává válhat Nem azonos fogalom a fejlődéssel

9 A szocializáció szinterei
Család (elsődleges szintér) Oktatási intézmények (óvoda, iskola) – másodlagos szintér Munkahely – harmadlagos szintér

10 Családi szocializáció

11 A család szocializációs funkciói
Az érzelmi biztonság megteremtése Modellnyújtás A beszéd megtanítása Első szociális interakciós tér Az éntudat és énidentitás megszilárdítása Általános társadalmi normák és értékek közvetítésé

12 A fejlődésre ható káros hatások
Ingerszegény környezet szeretetkapcsolattal (albán csecsemők) szeretetkapcsolat hiánya (korai kötődés zavarai, Harlow) Hospitalizmus (Spitz) Rejtett érzelmi elhanyagolás Kettős kötés

13 Ingerszegény környezet szeretetkapcsolattal
Csecsemőkori stabil kapcsolat az anyával még kedvezőtlen feltételek között is óv a rendellenes fejlődéstől Albán vizsgálat (albán-bécsi gyerekek): lemaradás a mozgásfejlődésben Hátrány rövid idő alatt behozható Kontaktuskészségük az életkori szintet meghaladta

14 Harlow kísérletek Mi vezérli a kapaszkodást? Táplálkozás vagy a testi kontaktus szükséglete? 15 óra a szőranyán, 2 óra a drótanyán – BIZTONSÁGIGÉNY 2. Félelmi helyzetben: műanyával nevelkedő kismajom nem válogat. Anyával nevelkedő csak a saját anyjához megy. – SZEMÉLYES 3. Manipuláció színvonala (játék): drótanyával<szőranyával<igazi anyával 4. Elszigetelten nevelt majmok aszexuálisak, rossz anyák felnőttkorukban

15 Hospitalizmus Az első évben anya nélkül felnőtt gyerekek fejlődésükben visszamaradtak: testi, intellektuális visszamaradás, személyiségfejlődési zavar Hospitalizmus: szeretetkapcsolat hiánya+ingerszegény környezet 6 hónapos, anyjuktól elszakított kisgyerekek fejlődése Gondozás hiányának az értelmi színvonalra, képességek alakulására gyakorolt hatása serdülőkorban is kimutatható

16 Hospitalizmus tünetei
Anyától való elválás után 1 hónappal: nyűgös, nyafog, kielégíthetetlen. 2 hónap után: súlycsökkenés, keveset sír, inkább nyöszörög, fejlődés elakad. 3-5 hónap után: elutasítja a kontaktust, tovább fogy, álmatlan, kifejezéstelen arc, szegényes mimika, közöny, letargia. (helyreállítható a fejlődés) 6 hónap után: maradandó károsodások

17 Rejtett érzelmi elhanyagolás
Egyikük várakozása sem kap megerősítést Emocionális félreértés Tudattalan várakozás, tudattalan csalódás Anyában türelmetlenség gyerekben dac „milyen jó lesz, amikor felnősz, és egyedül fogsz iskolába menni’ „ha nem születtél volna meg, akkor továbbtanulhattam volna”

18 Double bind „kettős kötés
A szülőnek a gyermek felé irányuló kettős ,kétértelmű kommunikációja. Szóbeli kommunikáció↔metakommunikáció; anya ↔ apa ellentétes kommunikációja; ellentét a szóbeli kommunikációban „gyere kicsim játsszunk” (odaráncigálja a gyermeket maga mellé) „jaj szegénykém már megint beteg vagy” (közben indulatos, feszült a szülő, metakommunikációjában a harag, a düh látszik) Paradoxon: 1. Ha az elutasító magatartásnak megfelelően reagál, megbüntetik. 2. Ha a verbális közlésnek megfelelően reagál, szeretetteljesen, az önkéntelen elutasítás hagy benne nyomot. A későbbi skizofrénia kialakulásához vezethet

19 Családi környezeti ártalmak
Rossz családi légkör Gyerek érzelmi elutasítása Reakciók: Figyelemfelhívó viselkedés Kísérletek a szeretet megnyerésére Viszonzott ellenségeskedés Szorongás Sok elmarasztalás, kevés elismerés hatása az énképre Szülők válása

20 Családi környezeti ártalmak
Idegbeteg, alkoholista, deviáns szülők Félelemkeltő brutalitás élménye Rendszertelen életmód (ajándékok, kegyetlen bánásmód) érzelmi stabilitás hiánya környezet megbélyegzése Szülők akadályozzák a gyermek önállósodási törekvéseit Gyereket nem fogadja el a kortárs csoport

21 Nevelési hibák Passzív nevelés
Gyerek háttérbe szorítása a testvérei között Túlzottan szigorú nevelés Elkényeztető nevelés Szülői vágyálmokra irányuló nevelés Következetlen nevelés

22 Iskolai szocializáció

23 Az iskola szocializációs funkciói
Manifeszt szinten: iskolai szabályzat, szociális megerősítés (dicsére, elmarasztalás, jutalmazás, osztályozás) Implicit szinten: tanár (hat a személyiségével, akaratlanul közvetíti annak a társadalmi rétegnek az értékeit, attitűdjeit, ahová tartozik) Kortáscsoportok hatása (viselkedés, elköteleződés, kölcsönösség, összetartás stb.)

24 Nevelés módszerei (normaátadás mechanizmusai)
Szempontok: nevelési helyzet életkori sajátosságok nevelés során: normák, értékek, viselkedésformák bemutatása és elsajátítása

25 A normaátadás folyamatai
Kognitív-szociális tanuláselméleti megközelítés: direkt instrukciók formálás („shaping”) obszervációs tanulás

26 1. Direkt instrukciók Konkrét, specifikus vagy általános információ arról, hogyan kell viselkedni önmagukban csak az oktatás különböző formáiban használjuk (autóvezetés)

27 2. Formálás: büntetés és jutalmazás
Elvárásoknak megfelelő viselkedést megerősítik, a nem megfelelőket pedig kioltják A viselkedés következménye fontos: pozitív vagy negatív, kellemes vagy kellemetlen Jutalmazás: új viselkedésformák kiépítése (csökkentheti a motivációt) Büntetés: nemkívánatos viselkedések redukciója

28 A következmények típusai
pozitív megerősítés negatív megerősítés: kellemetlen állapot megszüntetése büntetés: nemkívánatos válaszhoz társított kellemetlen esemény vagy jutalomértékű mozzanat megvonása

29 3.Modellálás,megfigyeléses (obszervációs) tanulás
mások viselkedésének megfigyelése, következmények, utánzás Bandura: szociális tanuláselmélet: modell jelenléte fizikailag sem szükséges, elég ha a megfigyelő tudja, hogy mit csinált a modell

30 Milyen modellt utánzunk szívesen?
ha a modell hatalommal vagy presztízzsel rendelkezik ha „fogyasztója” bizonyos javaknak ha a modell gondoskodó ha ügyesebb, sikeresebb mint a megfigyelő ha a megfigyelőt erős érzelmi vagy dependencia motívumok kötik a modellhez

31 Szociális tanulás formái
Utánzás Modellkövetés Azonosulás, identifikáció Belsővé tétel, interiorizáció

32 Munkahelyi, szakmai szocializáció

33 Szakmai szocializáció
Az a folyamat, melynek révén a az egyén valamilyen szakma képviselőinek sorába lép, majd egyre magasabb szinten látja el szakmai szerepét. Személyes kvalitások találkozása a szakmai kvalitásokkal Ahhoz, hogy megálljuk a helyünket a pályán, szakirányú ismeretekre kell szert tenni, és meg kell tanulni ezeket a gyakorlatban alkalmazni.

34 Pálya iránti elköteleződés
Befolyásolja: A képzőintézményben elért tanulmányi eredmény Gyakorlati tapasztalatok pozitív volta Szakmai attitűdök Személyiség Nem Kilátások, munkaerőpiaci helyzet

35 Pályához fűződő viszony a pedagógus pályán
Pl. a tanárjelöltek szakmai attitűdjének fejlődése 2 fázisból álló folyamat: 1. növekvő optimizmus, idealizmus (képzés közepére jell.) 2. realitás sokk: a tanítási gyakorlat tapasztalatainak hatására A pályára kerüléssel a saját és más tanárok tapasztalatainak összevetése, szembesülés a valósággal. Szereptisztázás – reálisabb kép alkotása munkahelyről.

36 Attitűdök

37 Attitűdök – kapcsolódó fogalmak
Vélemény: egy-egy dologra vonatkozó speciális alkalmi megnyilvánulás Nézet: stabilizálódott, különböző helyzetektől független vélemény. Nézetrendszer: személy nézeteinek összessége

38 Attitűd fogalma „Valamely személlyel, tárggyal, jelenséggel, szituációval, emberek csoportjával kapcsolatos értékelő beállítódás, amely viszonyítási alapul szolgál, aminek alapján az ember véleményt alkot, viselkedik viszonyul.” (Szabó I.)

39 Attitűd összetevői: Kognitív Érzelmi Viselkedéses

40 Attitűdök funkciói Alkalmazkodás elősegítése Önvédelmi (énvédő)
Értékkifejező Tudás, ismeretszervező

41 Az attitűdök mérése az önregisztrálás, ilyenkor a személyt magát kérik fel arra, hogy attitűdjeiről számot adjon. külső elbírálók alkalmazása, ilyenkor külső megfigyelőket kérnek fel arra, hogy a vizsgálati személy attitűdjeit megfigyelje. a kérdőíves vizsgálat, az ún. attitűdskálák alkalmazása. Az idők során számtalan attitűd skálát készítettek, a legismertebbek a Bogardus, a Thurstone, a Lickert, és az Osgood féle skálák.

42 Az attitűdök megváltoztatása
Minél központibb, fontosabb egy attitűd az ember számára, annál nehezebb őket megváltoztatni Fritz Heider – az egyensúly elve: Ezen elv szerint az emberek arra törekszenek, hogy a kognitív (megismerési) folyamataink egyensúlyba legyenek egymással. Heider abból indul ki, hogy az emberek számára fontos, hogy a szeretett személyekkel hasonló attitűdjeik legyenek.

43 kiegyensúlyozott kiegyensúlyozatlan

44 Osgood – az összhang elve
Heiderrel szemben nem kognitív (megismerési) egyensúlyról, hanem kognitív (megismerési) összhangról beszél, ezt nevezzük kognitív kongruenciának. Az elemek közötti kapcsolat intenzitása is fontos. Ha a kognitív összhang hiányzik, a következő folyamatok jöhetnek létre: Átértékelés: Ilyenkor az erősebb intenzitású elemhez igazítjuk a kapcsolatot. Védelmezés: vádaskodó, mentegető ideológia beiktatása, hogy a számunkra fontos kapcsolatot nézeteink különbözősége ellenére is fenntarthassuk. Kétségbevonás: Ilyenkor az állítás forrását vonjuk kétségbe.

45 Festinger – kognitív disszonancia
Szerinte az emberek ellentmondásmentes világképre törekszenek. A világkép kognitív elemei (tudás eleme) kapcsolatba kerülve egymással lehetnek ellentmondásmentesek (konszonancia állapota) vagy ellentmondásosak ( disszonancia). Disszonancia leginkább olyankor lép fel, ha döntéshelyzetbe kerül az ember, különösen, ha vonzó alternatívák közt kell választanunk.

46 Előítéletek

47 Kapcsolódó fogalmak Sztereotípia: Hatásai:
Lippmann: egyoldalú sematikus kép egy adott embercsoportról, annak bizonyos jellemvonásainak, motívumainak általánosítása, leegyszerűsítése. Hatásai: Jobban figyelünk a sztereotípiával egybecsengő, mint az eltérő jellemzőkre Meghatározza, hogy hogyan viselkedünk a másik csoport tagjaival szemben Meghatározzák másokkal kapcsolatos elvárásainkat („önbeteljesítő jóslat”) Kétértelmű információ esetén befolyásolja az értelmezést.

48 Előítélet fogalma Ellenséges, negatív attitűd, amely téves vagy nem teljes információból származó általánosításon alapul.

49 Okai Önigazolás Státusz és hatalom szükséglet
Gazdasági-politikai konkurencia Előítéletes személyiség (Adorno) Konformitás

50 Az előítéletek fajtái Egyéni előítéletek: ezek az egyes emberre jellemző előítéletek. Társadalmilag determináltak, mégis alapvetően egyéni attitűdök. Társadalmi előítélet: az egész társadalomra jellemző, a társadalom legtöbb tagja által osztott attitűd, amelyeket nem az egyes egyén alkot, hanem készen kap a társadalomtól. Csoportítélet: nemzeti, vallási, faji előítéletek.

51 Fokozatai (Allport) Szóbeli előítéletesség Elkerülés
Hátrányos megkülönböztetés,elkülönítés, koncentráció Fizikai agresszió Üldöztetés és kiirtás

52 Személypercepció

53 A személypercepció és jelentősége a társkapcsolatokban
Személypercepció = sajátos folyamat, melyet mások megismerésére használunk. A fizikai észlelés  Társas észlelés Közvetlenül nem megfigyelhető. Következtetünk rá. Megkonstruáljuk. A társas valóság egy verziója. Motivációs elfogultság jellemzi. Érzelmek és attitűdök befolyásolják.

54 Képalkotás elemi mechanizmusai
Projekció Időbeli általánosítás Sztereotipizálás Analógiás átvitel Analógiás-metaforikus következtetés Én-központúság

55 Központi vonás hipotézis ( Asch)
Kétféle vonás van: Központi Perifériás Függ a képalkotás céljától, a kontextustól és a személyiségtől. Vizsgálata: tulajdonságlista ügyes, igyekvő, MELEGSZÍVŰ/HIDEGSZÍVŰ, határozott, gyakorlatias, körültekintő

56 Aritmetikai ( matematikai) modellek
Összegzési modell (Fischbein, Hunter): az általános benyomás a személyről = a birtokolt jellemzők értékének az összege. (A kedvező tulajdonság növeli a „jó benyomás”.) Átlagolási modell ( Anderson): végső benyomás = a bemeneti jellemzők átlaga. (Csak az az infó növeli az átlagot, amely kedvezőbb, mint az átlag.) Kritika tulajdonságoknak nincs állandó szeretetreméltósági értéke A személypercepció sokszor nem kognitív és racionális folyamat.

57 Személyészlelés pontosságát torzító tényezők
Holdudvarhatás ( aki okos, az becsületes is) Elsőbbségi-újdonsági hatás (Jelentésasszimiláció. JONES: tesztkitöltőket figyeltet 1. jól kezd => romlik. 2. rosszul kezd => javul. Az első az intelligensebb. ) Előzetes elvárásoknak megfelelő torzítás Sztereotípizálási, osztályozási torzítások Torzítás negatív irányba (Nem felel meg a társadalmi elvárásoknak => informatívabb.) Elnéző irányú torzítások Tudattalan rokonszenv, ellenszenv

58 Hozzáadódás elve ( Brunner, Tagiuri, Shapiro)
Ha az ember valakiről már kialakított valamilyen képet, akkor azt nem szívesen változtatja meg. De a kialakult kép belső ellentmondásait is nehezen viseli el. Az újonnan megismert tulajdonságokat úgy próbáljuk a már kialakult képhez alakítani, hogy az összbenyomás ne változzon meg .

59 A burkolt személyiségelméletek
Definíció: Felhalmozott hipotéziseink + elvárásaink összessége arról, hogy hogyan szerveződnek az emberi tulajdonságok és jellemvonások. Ezek adják meg azokat a főbb dimenziókat, amelyek mentén megítélünk másokat Kelly: személyes konstruktumok elmélete. (Konstruktumokat hozunk létre, amelyen keresztül a világot észleljük. Ezeket a mintákat próbáljuk a valóságra ráilleszteni.)

60 A megítélési hibák következménye
Hibás megítélés => nem tudok a személlyel megfelelő kapcsolatot kialakítani. Az általam kialakított kép alapján elvárásaim lesznek vele szemben, ő eszerint kezd el viselkedni (Pygmalion effektus). Feloldás: a társ pontosabb megismerése beszélgetéssel, empátiás készség, nyitottság: ős is változhat.)

61 Pygmalion effektus

62 önbeteljesítő jóslat (Merton, 1957): ha valamiről azt hisszük, hogy igaz, akkor ez oda vezet, hogy oly módon viselkedünk vele, hogy az eredeti álláspontunk beigazolódjon, még ha az hamis is volt

63 Pygmalion effektus mechanizmusa
Tanárok elvárásokat alakítanak ki a diákjaikkal kapcsolatban Viselkedésükkel (verbális-nem verbális) a diákok tudomására hozzák Diák törekszik arra, hogy eleget tegyen az elvárásoknak

64 1. Tanári elvárások Első benyomások
„naív becslések”: felfedezett összefüggéseket a jövőben is keressük

65 2. Tanári bánásmód rossz tanulókat ellenőrzik
jó tanulókat jobban szeretik: hasonló értékek és nézetek életkor meghatározó, mennyi lehetőség van személyes interakcióra iskolaév időszaka megtanított anyag jellege attribúciós elvárások

66 A tanári elvárások hatása a tanulóra
Pozitív elvárások esetén A tanulót a tanári asztalhoz közelebb ültetik Több alkalommal szólítják fel őket Szünetben gyakrabban beszélgetnek velük Helyes válaszaikat nagyra értékelik, dicsérik Az órai munka során számítanak rájuk Negatív elvárások esetén A terem túlsó végében ültetik le a tanulókat Elégedetlenségüket gyakran cinikusan közlik Válaszadásnál sürgetik, kevésbé türelmesek vele Gyakran megszégyenítik az osztály előtt őket Iskolai teljesítményüket negatívabban értékelik

67 Társas helyzetek

68 Szociális interakciók
A szociális interakció az nem más, mint társas kölcsönhatás. Az emberek közötti kapcsolatok első lépcsőfoka. Az adott társadalom normái befolyásolják. A társas interakciók során különböző függőségi viszonyok alakulhatnak ki a felek között.

69 Függőségi viszonyok (Jones)
Álfüggőség: személyes elemek nem jelentősek, résztvevők viselkedését kívülről jövő szabályok határozzák meg. Reaktív függőség: egymás viselkedését figyelembe véve boldogulnak a résztvevők, pl.: aukció. Aszimmetrikus függőség. Kölcsönös függőség.

70 Személyközi viszonyok
Személyközi viszony akkor jön létre, ha sorozatos, folytonos interakció alakul ki a felek között. A kapcsolatok fejlődése (Levinger, Snoek): Egyoldalú észrevétel (minimális érintkezés) Felszínes kapcsolat (szerepviselkedés) Kölcsönös kapcsolat (valódi bevonódás) Intim kapcsolat (közös titkok stb.) Az egyes szinteken más tulajdonság fontos.

71 Konfliktus

72 A konfliktusok mindig valami vélt vagy valós érdekkülönbség révén jönnek létre.
A konfliktusok megjelenése minden emberi közösségben természetes.

73 A konfliktus okai (Deutsch)
A javak elosztása. Ilyenkor a konfliktus forrását, az adja, hogy ugyanazt a dolgot szeretnék többen is birtokolni. Ízlésbeli különbségek. Az eltérő ízlés is vérig menő viták forrása lehet különösen együtt élő emberek esetén. Értékkonfliktusok. Itt az eltérő értékrendek, vélemények, ideológiák lesznek az ütközés okai. A tények és hitek kérdésében kialakult konfliktusok. A viszonykonfliktus. Ilyenkor a konfliktus az adott emberi viszonylat természetéből fakad.

74 Konfliktus lehet: Valódi konfliktusok. Ilyenkor nyílt, manifeszt konfliktus alakul ki, valami ténylegesen létező tárgyért. Esetleges konfliktus. Ebben az esetben a helyzetet meglehetne oldani, úgy, hogy mindkét fél elégedett legyen, de ezt a felek, például érzelmei involváltságuk miatt nem ismerik fel. Áthelyezett konfliktus. Ilyenkor a konfliktus áthelyeződik egy másik tárgyra, mint amiről valójában szó van.

75 A konfliktus lehet: Átirányított konfliktus. Ebben az esetben a konfliktus nem a ténylegesen érintett felek között zajlik, hanem áttevődik másik emberre. Például, ilyen, amikor a beosztottat szidják le a főnök hibáiért. Lappangó konfliktus. Ilyenkor a konfliktus rejtve marad, nem manifesztálódik. Álkonfliktus. Ebben az esetben nincs igazi ellentét, csak ezt a résztvevő felek nem veszik észre, a probléma csupán félreértésen alapul.

76

77 Fogolydilemma helyzet
Ha a veszteséget minimalizálni, a nyereséget maximalizálni akarjuk a kooperáció a legkifizetődőbb, legracionálisabb döntés. Az emberek azonban nem mindig döntenek racionálisan.

78 Fogolydilemma döntési mátrixa
Másik fogoly VALL NEM VALL 5-5 év börtön 0-10 év börtön Egyik fogoly 10-0 év börtön 1-1 év börtön

79 Az iskolai csoportok sajátosságai

80 A Csoport fajtái Formális Informális Referencia

81 Az iskolai osztály kettős arca
Jelei: rangsor ( jó osztályzat, magaviselet/testi erő, okos) vezetés ( rendszerető/társas kapcsolatokban uralkodásra hajlamos) csoportképződés ( képességek, teljesítmény/ szimpátia, érdek) összetartozás ( tag/ lehet kívülálló, szembenálló is) osztálynorma ( tanári/ szolidaritás, külső beavatkozás kivédése)

82 A csoporttá válás feltételei (Deutsch,1980)
Ébredjenek egymás jelenlétének tudatára (térbeli közelség) Igényeljék a másokkal való együttműködést Kölcsönösség és viszonzás (bizalom, alkudozás, összehangolás) Másoktól megkülönböztető egységet képeznek

83 A csoport fejlődésének fázisai (Argyle ’81)
Alakulás: a csoporttagok figyelik egymást, „énbemutatások” sorozata, a gyerekek és a tanárok is igyekeznek bemutatni a legjobb tulajdonságaikat Viharzás: hangsúlyozódik az egyéni viselkedés és értékkülönbségek, versengés a csoportban elfoglalt helyért, nagyszámú kommunikációs aktus jellemzi Normaalakulás: a csoport normáinak megszületése Működés: kialakul a csoport kohézió,a feladatok elvégzése jellemző Felbomlás

84 Csoportösszetétel Heterogén: tanulók a képességek, attitűdök, érdeklődési irányok, személyiségvonások, életkor, nem, családi háttér tekintetében jelentősen eltérnek egymástól. Homogén: ennek ellenkezője.

85 Csoportnorma a csoporton belül kialakult, a tagok által elfogadott és követett megállapodások, kollektív elvárások, működési elvek, értékítéletek rendszere Jellemzői: Íratlan szabályok Mindenki számára kötelező érvényűek A csoportban maradás feltételét képezik A bekerülésnél is viszonyításul szolgál Fokozzák a csoportösszetartó erőt (kohézió) A csoport ellenőrzi is a normák teljesítését

86 Konformitás Egy személy véleményének vagy viselkedésétnek olyan változása, amely valamely egyéntől vagy csoporttól származó, valódi vagy vélt nyomás következtében alakul ki. Csoportnyomásra való reagálás lehet : Behódolás, engedelmeskedés Azonosulás (identifikáció) Belsővé tétel (interiorizáció)

87 Lewin vezetési stílus elmélete
Ki dönt a fontos kérdésekben? Hogyan értékel? Milyen a csoporton belüli elégedettség? Milyen fokú a teljesítmény? Autokrata vezető Demokratikus vezető Laissez faire, megengedő vezető

88 A nevelői attitűd dimenziói
Érzelmi dimenzió Engedékenység dimenzió

89 A nevelői attitűdök fajtái
Meleg-engedékeny Hideg-engedékeny Meleg-korlátozó Hideg-korlátozó

90 Meleg-engedékeny attitűd
Az ilyen légkörben felnövekvő gyermek: Barátságos Kreatív A feléje irányuló hatásoknak aktív részese és alakítója Agresszívak (proszociális) A legintenzívebb törekvést mutatják a felnőtt modellekkel való azonosulásra

91 Hideg-engedékeny attitűd
A szülő gyermekét érzelmileg elutasítja Gyakran fizikailag bántalmazza gyermekét- előfordul az alibiverés Közönyösen engedékeny magatartás Az ilyen légkörben nevelkedő gyerekeknél gyakori: Függőségi szorongás Nyílt agresszív magatartás Galerik tagjává válhatnak (antiszociális agresszió)

92 Meleg-korlátozó attitűd
Túlszerető, túlóvó szülői magatartás Az ilyen légkörben felnövő gyermek: Iskolacentrikus, még akkor is jól viselkedik, amikor a tanár nincs jelen Konformak Nem kreatívak Rendesek, illedelmesek Visszahúzódóak A lányok jobban tűrik, mint a fiúk, az ilyen szülői magatartást

93 Hideg-korlátozó attitűd
A szülő elutasítja a gyermek függőségi szükségleteit Minimális interakciók jellemzik Az ilyen légkörben nevelkedő gyermek: Visszahúzódóak A felnőttekkel szemben bizalmatlanok Az „én”-felé fordul az agresszió: baleseti hajlam, öngyilkossági kísérletek

94 Csoport szerkezete Jacob L. Moreno: szociometria
Egy szempontú: rokonszenvi-ellenszenvi választásokon alapul Mérei Ferenc: több szempontú Rokonszenvi-ellenszenvi dimenzió Közösségi funkció ( vezető, bíró stb.) Egyéni tulajdonságok, képességek, adottságok Közösségi helyzet, népszerűség, érvényesülés

95 A tanulási szituáció szerepe (Deutsch)
Együttműködő: céljaikat úgy érhetik el, hogy a többi diák is eléri célját Versengő: többieket megakadályozzák Individualisztikus: nincs hatással rá mások teljesítménye ideális esetben mindhárom jelen van feladat jellege határozza meg

96 A tanulási szituáció hatása a tanulói interakciókra
Együttműködő Versengő Individualisztikus Hatékony kommunikáció Kommunikáció hiánya, fenyegető Nincs interakció Mások teljesítményre való ösztönzése akadályozása Problémamegoldó konfliktuskezelés Győztes-vesztes bizalom bizalmatlanság Egymás elfogadása és támogatása elutasítás munkamegosztás hiánya Kudarctól való félelem csökken növekszik Mások segítségének használata kihasználatlansága

97 Tanulási szituáció hatása a tanulói attitűdökre
egymás elfogadása, támogatás, kedvelés információcsere motiváltság tanulás melletti érzelmi elköteleződés

98 Tanári viselkedés, tanári szerep

99 Trencsényi: tanári magatartás elemzésének szempontjai:
Hogyan viszonyul a tanár a társadalmi normák közvetítésének feladatához Hogyan vesz részt a pedagógiai folyamatban Nevelői, személyiségformáló Tanári-szakemberi Köztisztviselői funkció

100 Adelson szerint: Pedagógus, mint sámán: szakemberi funkció dominál (nincs modellképző ereje) Nárcisztikus személyiség Energia, elkötelezettség, magával ragadó Állandóan a diákok fölé helyezkedik

101 Pedagógus, mint lelkész: köztisztviselői funkció
küldetéstudat, hierarchia részének érzi magát határozott értékrend, a tananyag a lényeg

102 Pedagógus, mint misztikus gyógyító: terapeuta funkció
csak a gyermekkel foglalkozik, nincs külső nevelési cél Ritkán sikeres Valódi altruizmus, empátia kell

103 Kelemen szerint: A társadalom megbízottja, társadalmi értékek, viszonylatok közvetítője Magas szintű szaktudás és tájékozottság jellemzi Tudás átadásának és akarat, érzelmek kifejezésének képessége jellemzi Humánus, azaz tanulók iránti megértés és szeretet jellemzi

104 Rogers szerint: Kongruencia ( hitelesség) Feltétel nélküli elfogadás
Empátia

105 Sallai szerint: Kommunikációs ügyesség
Gazdag, rugalmas viselkedésrepertoár Gyors helyzetfelismerés Másokkal való együttműködés képessége Erőszakmentesség Kreativitás Pedagógiai helyzetek elemzésének képessége Mentális egészség

106 A tanári hatalom formái
Kényszerítő hatalom: a tanár azon képességéből származik, hogy büntethet vagy engedélyezhet Jutalmazó hatalom: a tanárnak módja van jutalmazni Törvényes hatalom: a diák szerepéből adódó kötelezettségként elfogadja, hogy követi a tanár utasításait Referencia hatalom: a diák a tanárt vonatkoztatási keretként, bizonyos szempontokból modellként használja saját viselkedésének értékeléséhez Szakértői hatalom: a diák szemében a tanár magasabb szintű tudással bír Információs hatalom: a diák a tanár által közvetített információt valódinak és meggyőzőnek fogadja el

107 Kommunikáció, osztálytermi kommunikáció

108

109 A KOMMUNIKÁCIÓ CSATORNÁI
Az emberi kommunikáció VERBÁLIS csatornákon NONVERBÁLIS zajlik

110 VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
Eszköze a nyelv. Hockett szerint (idézi Forgas, 1989) az emberi nyelv négy olyan sajátossággal bír, ami megkülönbözteti bármely más állati kódrendszertől. A leválasztottság: a nyelv segítségével az ember képes közvetlenül nem jelenlevő, távoli dolgokról, eseményekről is kommunikálni. A nyitottság: az ember képesek új jelentéseket alkotni, és azokat a többiek felé kommunikálni. A hagyományozás: a nyelvet az új generációk a korábbi nemzedékektől tanulják. Kettős mintázottság: a nyelv korlátozott számú elemből áll, mégis végtelen számú jelentést lehet belőle létrehozni.

111 NON-VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ CSATORNÁI
Mimika Tekintet Paralingvisztika, vokális jelzések Mozgásos csatornák: Gesztusok Testtartás Proxemika (térközszabályozás) Kulturális szignálok

112 Osztálytermi kommunikáció
Tanár kérdez reagál szervez fegyelmez, dicsér

113 Flanders: osztálytermi beszéd kategóriái
tanuló érzelmi megnyilvánulásainak elfogadása dicséret vagy bátorítás tanulók önálló gondolatainak elfogadása kérdés felvetése közlés, előadás utasítás tanuló kritizálása, tanári tekintély védelme tanuló válaszol tanuló kezdeményez

114 Tanári kérdezés funkciói
magasabb szintű gondolkodás serkentése megértés, ismeretek és készségek ellenőrzése figyelem feladatra irányítása nemrégen tanultak áttekintése, pontosítása, felidézése, megerősítése osztályszervezés, csendesítés, figyelem a tanárra irányítása

115 Kérdések csoportosítása
Megválaszoláshoz szükséges kognitív folyamatok alapján: 1. Magasabb szintű kérdések Elemzés: oki tényezők azonosítása, következetés levonása, példák bemutatása Szintézis: eredmények bejóslása, problémák megoldása Értékelés: meg tudja-e ítélni a megoldások, gondolatok színvonalát, véleményt nyilvánítani

116 2. Alacsonyabb szintű kérdések
Felidézés Megértés: érti-e amit felidézett Alkalmazás Válaszlehetőségek száma szerint: 1. Konvergens: egy jó válasz 2. Divergens: több

117 A jutalmazás és a büntetés pszichológiai jellemzői

118 A jutalom jellegzetességei
Anyagi illetve szóbeli Várt illetve nem várt Teljesítményfüggő, illetve teljesítménytől független A jutalom feltűnő jellege Az elért eredmények ismertetése

119 Büntetés, mint viselkedésalakító eszköz
Időzítés Büntető és büntetett személyek közötti érzelmi, személyes viszony Jutalom elmaradása is lehet büntetés Kognitív magyarázat fontossága Következetesség Büntetés nagysága

120 Bírálat, mint visszajelzés
Viselkedésre irányuljon, ne a személyiségre Konstruktív javaslatot tartalmazzon a viselkedésre Magyarázzuk meg miért kifogásoljuk a viselkedést Legyünk határozottak és következetesek Kerülni a szélsőséges megnyilvánulást, dühkitörést, megalázást

121 Hatásos dicséret Hatástalan dicséret 1. Következetesen alkalmazott
Véletlenszerűen vagy rendszertelenül alkalmazott 2. Pontosan meghatározza a teljesítmény elemeit Globális pozitív reakció 3. Spontán, változatos és hiteles Uniformizált, automatikus válasz 4. Meghatározott teljesítményre vonatkozik Magát a részvételt jutalmazza 5. Információt ad a gyerek kompetenciájáról Nem informatív, csak a többiekhez való viszonyt mutatja 6. Korábbi teljesítményt felhasználja referenciapontként Többiek teljesítménye a referenciapont

122 Hatásos dicséret Hatástalan dicséret
Az erőfeszítésnek és a képességeknek tulajdonítja a sikert. Képességeknek és küldő tényezőknek tulajdonítja a sikert Belső attribúciót erősíti Külső attribúciót erősíti A gyerek a feladat elvégzése után is értékelni fogja a viselkedést Beavatkozik a folyamatba, elvonja a gyermek figyelmét a fontos viselkedésről

123 A viselkedést vezérlő szabályok megalkotásának fontosabb szempontjai
Ne legyen túl sok! Vonjuk be a gyereket a folyamatba Legyenek rugalmasak, megváltoztathatóak Legyenek egyértelműek Legyenek állító és ne tagadó formájúak Legyenek ellenőrizhetőek és betarthatóak