- testfelépítés, - életműködések: kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, szaporodás érzékelés - környezet kapcsolata a - szivacsoknál.

Az előadások a következő témára: "- testfelépítés, - életműködések: kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, szaporodás érzékelés - környezet kapcsolata a - szivacsoknál."— Előadás másolata:

1 3.4.2.Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából 1.

2 - testfelépítés, - életműködések: kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, szaporodás érzékelés - környezet kapcsolata a - szivacsoknál - laposférgeknél - gyűrűsférgeknél - rovaroknál, csigáknál - gerinceseknél (csontoshalak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök)

3 Kültakaró: az állatok testét kívülről határoló képződmény
Fő feladata: Szervezet védelme a károsító külső hatásoktól (az „első védelmi vonal” a nyálkahártyával) Egyéb feladata: Részvétel a légzésben, a kiválasztásban, a mozgásban bizonyos állatcsoportoknál A sokféle feladathoz és környezethez való alkalmazkodás miatt a kültakaró változatos

4 Szivacsok: testfaluk külső sejtrétegének fedősejtjei
képezik

5

6 - Laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, csigák: egyrétegű hengerhám
a felszínén különböző vastagságú védőréteggel Férgek, csigák: védőrétege (kutikulája) nyálkás összenőtt a simaizomzattal (a kettő együtt a bőrizomtömlő) Laposférgek: Örvényférgek: csillós hengerhámjuk van a hasi oldalon (a vízben a csillók mozgatása örvénylést kelt) Gyűrűsférgek, csigák: Nyálkarétege (kutikulája) vékony nem akadályozza a gázcserét és a mozgást Csigák: csillós a hengerhám

7

8

9 Rovarok: Kültakarójuk jellegzetes képződménye a vastag kitinpáncél
A kitinpáncél (kitinkutikula) alapanyaga a kitin A kitint a hámréteg egysejtű mirigyei termelik, nitrogén tartalmú összetett szénhidrát, szilárd, rugalmas és ellenálló réteget képez A kitinváz nem tud növekedni, a fejlődő állat időnként eltávolítja és újabbat, nagyobbat hoz létre, vagyis vedlik

10

11

12 - Gerincesek kültakarója a bőr Felépítése:
három rétegű: hámréteg irharéteg bőralja Hámréteg: Szöveti felépítése: fedőhám (működés szerint) többrétegű laphám (felépítés szerint) halaknál: nem szarusodik el szárazföldi gerinceseknél: elszarusodik Irharéteg: kötőszövet Tartalmaz: ereket, idegrostokat, idegvégződéseket, festéksejteket, rugalmas rostokat, hámeredetű mirigyeket Bőralja: kötőszövet (főleg zsírszövet)

13 Halak: pikkelyes, nyálkás bőr
Hámréteg: sok mirigy vastag nyálkaréteg (sikamlós a felszíne, súrlódás csökkentő, véd a kórokozóktól) Irharéteg: pikkelyek

14

15 Kétéltűek: csupasz, nedves bőr
Sok mirigye van Nyálkatermelő mirigyek váladéka tartja nedvesen a bőrt Méregmirigyek váladéka elriasztja az ellenséget A hámsejtek csak kissé szarusodnak el, nem védenek a kiszáradástól, de lehetővé teszik a gázcserét nedves környezetben élnek

16

17 Hüllők: erősen elszarusodott bőr
Hámréteg: erősen elszarusodott (alkalmazkodás a szárazföldi élethez) Képződményei: a szarupikkelyek a szarupajzsok (pikkelyek összeolvadásai) a szarupáncél (szarupajzsok és csontlemezek összenövései ) Növekedéskor a gyíkok és a kígyók hámrétegüket többször levedlik.

18

19 Haragos sikló feje

20 Madarak: mirigyekben szegény tollas bőr
Hámréteg: szaruképződményei a tollak Fajtái: pehelytollak: hőszigetelők kontúrtollak: fedőtollak: mechanikai védelem evezőtollak: a szárnyakon kormánytollak: a farkon meghatározzák a madár alakját és színét A tollak színe, tömöttsége és faggyúzottsága a környezet és az életmód szerint változik. rejtőszínű tollazat (színe beleolvad a környezetbe): pl. a mezei pacsirta tömött és vízhatlan tollazat: a vízi madaraknak (pingvinek, récék, ludak) További szaruképződmények: csőrkávák, csüd szarupikkelyei

21

22

23

24 Emlősök: mirigyekben gazdag, szőrös bőr
Mirigyei: faggyúmirigy verejtékmirigy tejmirigy Jellegzetes szaruképződményei a szőrök A szőrzet alakulása a környezet és az életmód függvénye pl. rövid, puha és selymes: vakond (talajban él) tömött: fóka (vízben él), hiányzik: kékbálna (vízben él) tüskés, színe a környezethez hasonló: keleti sün (a föld felszínen él, sok veszélynek van kitéve) További szaruképződmények: karom, köröm, pata, tülök

25

26

27 Kültakaró egyéb tulajdonságai
Több állat az évszakok változásához a kültakaró színének megváltoztatásával alkalmazkodik Pl. a hófajd vagy a sarki nyúl téli színe fehér (máskor barna) Egyes madarak tollazata ill. emlősök szőrzete télen vastagabb, jó hőszigetelést biztosít A kültakaró színe gyakran nemenként eltérő, különösen egyes madárfajoknál (a párzási időszakában fontos lehet a párválasztásban) A kültakaró feltűnő színe, mintázata elriaszthatja az ellenséget (riasztószín) pl. a szalamandránál

28

29

30

31

32 Mozgás: helyváltoztató mozgás
Szerepe: Környezet felderítése Táplálék keresés Menekülés Párkeresés Utódokról gondoskodás Leggyakoribb formája az izommozgás Fajtái: Váz nélküli (laposférgek, gyűrűsférgek, csigák) Váz segítségével történő (rovarok, gerincesek)

33 Simaizomszövettel: férgek, csigák
Gyűrűsférgek mozgásszerve: a bőrizomtömlő Felépítése: Kültakaró („bőr”): egyrétegű hengerhám Simaizomzat: két rétegű Külső rétege körkörös izomréteg, az izomsejtek körben helyezkednek el Belső rétege hosszanti izomréteg, az izomsejtek hosszanti irányban rendeződtek Serték (földigiliszta), tapadókorongok (orvosi pióca) Működése: Felváltva húzódik össze a két izomréteg, a működés eredménye a féregszerű mozgás

34

35

36

37 Csigák mozgásszerve: a hasláb, amely módosult bőrizomtömlő

38

39 Vázizomszövettel (harántcsíkolt izomszövettel): rovarok, gerincesek
A vázizomzat és a váz mozgási szervrendszert képez Rovarok: Külső kitinváz és belülről hozzá tapadó vázizmok mozgásszervek: Járóláb (ízeltláb): a szomszédos ízek között izületi redő ill. hajlító és feszítő izom van, minden íz külön mozgatható Életmódnak, környezetnek megfelelően módosult Szárny: Nem végtag, a kitinváz kitüremkedése, a tor repülőizmai mozgatják

40

41

42

43

44 a vázizmok harántcsíkolt izomszövete mozgatja a csontokat
Gerincesek: Belsőváz és a vázizmok Belsőváz: a mozgás passzív szervrendszere fajtái: csontváz: csontszövet, porcszövet és kötőszövet mozgatható csontok ízületekkel kapcsolódnak össze halak, szárazföldi gerincesek Vázizomzat: a mozgás aktív szervrendszere a vázizmok harántcsíkolt izomszövete mozgatja a csontokat

45 Hal csontváza: A mellúszók függesztő öve a koponyához illeszkedik, a hasúszóké szabadon az izomzatba ágyazódik. Nincs zárt mellkas, mert nincs szegycsont

46

47 Kétéltűek: a béka csontváza:
Nincs zárt mellkas, bár szegycsontjuk van, de bordái nincsenek Hátsó végtag ugróláb, amit hatalmas függesztőöv kapcsol a gerincoszlophoz

48

49 Hüllők: a gyík csontváza:
Mellkas zárt, mert van szegycsontja és bordái. Az ágyéki és a keresztcsonti csigolyákhoz is kapcsolódnak bordák. Gyenge, rövid, oldalt álló végtagok

50

51 Madarak csontváza: Könnyű, kemény csontok Mellső végtag szárnnyá módosult, tarajos szegycsont felszínéhez a szárnymozgató mellizmok kapcsolódnak Erős combcsont és sípcsont, a lábcsontok egy része a csüddé nőtt össze, erős függesztő öv Jellegzetesen madár csontok: a tarajos szegycsont, a villacsont és a hollócsőrcsont (hollóorrcsont).

52

53 Emlős csontváza: A zárt mellkast a bordák és a szegycsont (mellcsont) alkotja. A bordák a gerincoszlop hátcsigolyáihoz kapcsolódnak. A végtagok váza az életmód, táplálkozási mód függvényében módosult.

54

55 Vázizomzat Halak: Szelvényezett izomzat Izmos farki részük és farok úszójuk oldalirányú mozgatásával úsznak előre Végtagjaik az úszók páros úszóival kormányoznak, páratlan úszóival az egyensúlyukat tartják meg

56

57 Szárazföldi gerincesek: öt ujjú végtagtípusú,
páros végtagok

58

59 Végtagok elhelyezkedése:
Kétéltűeknél és a hüllőknél a törzs oldalához kapcsolódnak, ezért nem emelik, csak előre tolják a testet Madaraknál és az emlősöknél a törzs alján vannak, felemelik a testet és hatékony mozgást (járást, futást) hoznak létre

60 Kétéltűek: A békáknál a hátsólábak ugrólábak, nagyok és izmosak, ezért kitűnően ugranak az ujjak megnyúltak, közöttük úszóhártya feszül, ezért jól tudnak úszni

61

62 Hüllők: Törzsük kígyózó mozgásával mennek előre, ezt a mozgást segíti: a hajlékony gerincoszlopuk, a farokkal való egyensúlyozásuk, a kígyóknál még a has pikkelyek is

63

64 Madarak: A repülő életmód miatt a mellső végtag szárnnyá módosult hosszú, keskeny szárny: gyors repülés (sarlósfecske) széles, lekerekített szárny: lassabb repülés A lábuk az életmód szerint módosult

65

66 Emlősök: A Föld valamennyi élőhelyét benépesítik
(talajt, levegőt, vizeket) Az eltérő tartózkodási közegben különböző végtagtípusok segítik a mozgásukat A mellső végtag a Denevéreknél a repülést, Ceteknél az úszást, Vakondnál az ásást segíti A izmos hátsó végtag a Mókusnál a ugrást teszi lehetővé Az izmos mellső és hátsó végtag a Patásoknál és a ragadozóknál a futást segíti A szembefordítható hüvelykujj a Majmoknál a fán való kapaszkodást szolgálja