A gyomok életformarendszere

Az előadások a következő témára: "A gyomok életformarendszere"— Előadás másolata:

1 A gyomok életformarendszere
Amaranthus retroflexus

2

3 A T1–es csoport gyomnövényei
ősszel kelnek kora tavasszal érlelnek magot 10 – 14°C-ot igényelnek a csírázáshoz csíranövény vagy tőlevélrózsás állapotban telelnek át vízigényes, sekélyen gyökerező, általában ki méretű növények nem bírják a szárazságot

4 a nyári szárazságot mag alakban vészelik át
februártól márciusig virágoznak április-májusban érlelnek magot

5 T1 Jellemző fajok tyúkhúr (Stellaria media) veronika (Veronica spp.)
árvacsalán (Lamium sp.)

6 A T2-es csoport gyomnövényei
ősszel és tavasszal egyaránt jól kelnek 4-8°C-ot igényelnek a csírázáshoz novembertől februárig, néha márciusig kelhetnek nagyobb termetű növények a gyökereik is jobban feklettek, ezért a száraz időszakokat könnyebben átvészelik hosszabb élettartamúak

7 mag alakban vészelik át a nagyobb szárazságokat
május-júniusban virágoznak június-júliusban érlelnek magot

8 Jellemző fajok T2 pipacs (Papaver sp.) bükköny (Vicia sp.)

9 A T3-as csoport gyomnövényei
tavasszal kelnek gyorsan fejlődnek és a T2-esekkel egyszerre érlelnek magot a csírázás 8-14°C-on indul meg márciusban májusban kezdenek virágozni június vége előtt magot érlelnek

10 T3 Jellemző fajok repcsényretek (Raphanus raphanistrum)
vadmustár (Sinapis arvensis)

11 A T4-es csoport gyomnövényei
melegigényes a csírázás áprilisban 18 – 30°C-os talajhőmérsékletnél indul meg június és október között virágoznak ugyanebben az időszakban hoznak magokat is változatos méretűek: sok nagy és erős fajuk elnyomja a kultúrnövényeket

12 jól ellenállnak a nyári szárazságnak
az alacsony hőmérsékletre érzékenyek, 0°C-on már elpusztulhatnak

13 T4 Jellemző fajok fehér libatop (Chenopodium album)
kakslábfű (Echinochloa crus-galli) szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus) muhar (Setaria sp.)

14 az életformarendszert bemutató ábrán azoknak az évelő gyomnövények, melyek hagymával, gumóval vagy karógyökérrel szaporodnak nincs gyakorlati jelentősége azok játszanak csak jelentős szerepet, melyek szártarackkal (G1) vagy gyökértarackkal szaporodnak (G3)

15 A G1–es csoport gyomnövényei
szártarackkal szaporodnak elsősorban ezek a tarackok a talaj felső rétegében vízszintesen terjednek legtöbbjük a talaj felső, megművelt rétegében található nem csak szaporodásra, de tápanyagraktározásra is alkalmas szervei a növénynek szártarack

16 ha ezeket a szártarackokat elvágjuk a talajművelés során, akkor a darabkákon található rügyekből új növények képesek fejlődni, ezért a mechanikai gyomszabályozás nehezen használható ellenük

17 G1 Jellemző fajok csillagpázsit (Cynodon dactylon)
tarackbúza (Agropyron repens) csillagpázsit (Cynodon dactylon) G1 nád (Phragmites communis)

18 A G3-as csoport gyomnövényei
gyökértarackokkal szaporodnak elsősorban szárazságtűrőek a főgyökéren és a gyökérágakon is találhatók rügyek gyökértarackjaik tápanyagraktározásra is szolgálnak a gyökértarackok többméter mélyre is lehatolnak a nedves talajba

19 gyökerük minden darabja új növény létrehozására alkalmas
sokkal nagyobb problémát jelent, hogy a talaj mélyebb, nem művelt rétegeiből is képes kihajtani

20 G3 Jellemző fajok mezei csorbóka (Sonchus arvensis)
útszéli zsázsa (Lepidium draba) G3 mezei acat (Cirsium arvense) apró szulák (Convulvulus arvensis)