A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége

Az előadások a következő témára: "A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége"— Előadás másolata:

1 A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége
Csoportjai 1. Egysejtű-Többsejtű egy sejtje 2. Növényi-Állati-Gomba 3. Prokarióta-Eukarióta

2 Prokarióta sejt Jellemzők Prokarióta sejt Sejtmag Nincs,
Átlagos átmérő 1 mikrométer Sejtváz nincs Membránnal határolt sejtalkotók nincsenek Riboszóma Vannak, más méretűek DNS 1 db. gyűrű alakú DNS-molekula Hiszton fehérjék A citoplazma egy reakciótér Mezoszómák – sejthártya betűrődések

3 Eukarióta állati sejt Jellemzők Eukarióta sejt Sejtmag van
Átlagos átmérő mikrométer Sejtváz Membránnal határolt sejtalkotók többféle Riboszóma Vannak, más méretűek DNS Több fonál alakú DNS-molekula Hiszton fehérjék vannak A citoplazma belső membránokkal több reakciótérre van tagolva

4 Növényi sejt

5 Részei: 1. Határoló rendszer 2. Alapállomány 3
Részei: 1. Határoló rendszer 2. Alapállomány 3. Energiaátalakító rendszer 4. Információhordozó rendszer

6 Határolórendszer Alapállomány Információhordozó rsz. Energiaátal.rsz.

7 Sejtplazma, citoplazma
Liogél – rugalmas, viszkózus Benne lehetőség az átrendeződésre Enyhén lúgos pH 7,4 +- 0,02 (fehérjék savas oldalláncairól, ATP foszforsavairól protonok disszociálnak) Sejt belseje „-” töltésű + ioneloszlás különbség, Na-K pumpa (sejt E 30%-át használja erre) Izozmotikus 0,9 tömeg%-os NaCl oldattal Alapállomány – ebbe ágyzódnak sejtalkotók

8 Plazma anyagai  80% vízből áll szervetlen ionok, szerves sók, szénhidrátok, aminosavak, kismolekulájú zsírsavak és nukleotidok találhatóak oldott állapotban fehérje, RNS Biokémiai folyamatok színtere (nagy E változással járók külön) Tartalmaz enzimeket és kiindulási anyagokat Rendezetten, lépésenként nem mozognak szabadon

9 Citoszkeleton, sejtváz
Fehérjéit vízburkuk rögzítik – gél Szabad víz van – diffúzió akadálytalan Fehérjék egy része szerkezeti fehérje Csövek, fonalak hálózata belső rendezettséget ad - sejt alakja - sejt mozgásai (amőboid) - sejten belüli mozgatás pl. sejtalkotók - osztódáskor befűződés Állandóan változik

10 A plazmában finom szemcsézettség is megfigyelhető riboszómák raktározott anyagok, bomlástermékek cseppek, kristályok…

11

12 Határolórendszer Elválaszt - összeköt Folyamatos - átjárható
Szilárd - rugalmas,hajlékony Univerzális - egyedi Növekedésre képes Nem apoláros (elkülönülne) Nem poláros ( feloldódna) Nem merev (akadályozza a növekedést)

13

14 Singer-Nicolson 1972

15 Univerzális folyékony mozaikmembrán
Kettős karakterű Foszfatidokból álló kettősréteg apoláros-poláros (lecitin, idegsejtben kefalin) Szemipermeábilis - féligáteresztő 1nm-es rések - kis molekula diffundál zsírban oldódó beoldódik Fehérjék adnak neki egyéni jelleget Harmadlagos szerkezet szerint beépülve a, perifériás membrán fehérjék b, integráns v. struktúr fehérjék Félfolyékony, oldalirányú elmozdulás lehet rugalmas, növekvő, de stabil

16 Külső membrán – sejthártya védelem anyagcsere kapcsolattartás információcsere

17 Belső membránrendszerek ER, Golgi, lizoszóma, sejtmaghártya

18 ER – dER, sER „kis zsákban nagy zsák” EM képen metszetei függetlenek
Fehérjéi nem azonosak sejthártyáéval

19 ER - felszínt ad biokémiai folyamatokhoz - elkülöníti a reakciókat (egyensúlyi reakció pl. termék irányba tolható) a, dER – felszínén riboszómák exportfehérjék szintézise a fehérje a dER belsejébe kerül tárolás, továbbítás lizoszóma enzimjeit készíti b, sER – membrán lipidek szintézise méregtelenítés (máj) anyagátalakítás (méreg+poláros anyag – vizelettel ürül)

20 Simafelszínű endoplazmatikus reticulum
- Mikroszkópi képe membránnal körülvett tág üregek nincs riboszóma a felszínén

21 ER-ból alakult ki (dER-ből osztódáskor újra) a kettős biológiai membránból álló sejtmaghártya
Tágulata idős sejtekben sejtnedvvel telt sejtüreg Speciális változata izomrostokban Ca raktározó

22 Golgi készülék

23

24 Golgi készülék 3-10 egymás felett fekvő lapos zsák zsákok szélén apró hólyagok (cisz-transz vég) Ide kerülnek a dER-ben készült fehérjék (kivéve lizoszóma) Kapcsolatot teremt ER és sejthártya között – átcsomagolja az „ER-típusú” membránból „sejthártya típusúba” az export fehérjét (első lemezen megköti a hólyagot, kicserél néhány fehérjét a membránban, leadja, következő lemezhez köt… olyan hólyag hagyja el, amely belseje felé a sejthártya külső fehérjéi vannak) Tömöríti a fehérjéket, levág, ráragaszt CHO-t Válogatja, „címkézi” (hová menjen!)

25 Lizoszóma Bontó enzimekkel teli hólyag (dER képzi őket), dupla membránnal erősen savas kémhatású (pH5), enzimek aktívak - elpusztít baktériumot - ha véletlenül kipukkad, a sejt lúgos közegében nem aktív Bont: - táplálékot, elöregedett saját sejtalkotót (autoszóma) - a sejt halála után részt vesz lebontásában (autolízis) Csak membránnal borított dolgokat bont!