Vegetáció- és tájtörténet IX.

Az előadások a következő témára: "Vegetáció- és tájtörténet IX."— Előadás másolata:

1 Vegetáció- és tájtörténet IX.

2 A Kárpát-medence erdeinek átalakulása I.

3 Eredeti vegetáció Magyarország jelenlegi területe: 85,5 % erdő, 14,5 % gyepek, vizes élőhelyek Kárpát-medence: 95 % erdő, 5% gyepek, vizes élőhelyek

4 Természetes erdeink 91 %-a eltűnt vagy kultúrerdővé vált
A kelták, szarmaták főként égetéssel pusztították az erdőket Erdőirtások a legelők és a szántóföldek számára A római időkben az erdőpusztítások főként a Dunántúlt és az Alföld peremét érintették A honfoglalásra az erdők területe kb. 37,5 %-ra, az eredeti borítás felére csökkent Királyi erdőuradalmak kialakulása

5 Rendszertelen erdőhasználat
Tűzifa kitermelése: városok, falvak környékén, könnyen hozzáférhető helyen Szerszámfa, épületfa kitermelése: távolabbi helyeken szálalva A lombos erdők főként sarjról, a fenyőerdők önvetényülés útján újultak fel Az erdőpusztulás nagyobb méreteket a tatárjárást követően öltött A beköltöző telepesek jelentős erdőterületeket irtottak ki Soltészek (Felső-Magyarország), kenézek (Erdély), ciszterci rend szerepe

6 Az Árpád-kor végén a királyok jelentős erdőbirtokokat adományoztak hűbéreseiknek
A királyi erdőbirtokok nagysága a 14. sz. végére jelentősen lecsökkent A bányászat és kohászat fejlődésével nőtt a fafelhasználás Zsigmond király 1426-os rendelete: a bányászat céljára kivágott erdők helyét ne szántsák fel II. Miksa 1565-ös erdőrendtartása a bányavárosok faellátásáról, magfák meghagyása, kecskék legeltetésének tilalma

7 Tilos és szabad erdők elkülönítése
Tilalmas erdők: meghatározott, közösségi szabályok határozták meg az épületfa kivágását, makkoltatást, erdei legeltetést Szabad erdők: tűzifatermelés A török kor erdőpusztítása elsősorban a megszállt középső országrészt érintette > fátlan alföldi puszta képének kialakulása Katonai erődítmények, várak építésének fokozódó faigénye

8 Az erdők pusztítása a török kort követően folytatódott a mezőgazdasági területek nyerése céljából
1751-től a kamarai erdőterületeken erdőhivatalokat állítottak fel A kamarai és városi erdők felmérése a 18. sz. második felében kezdődött meg 1778-is a kamarai erdők nagy részét felmérték, feltérképezték és üzemosztályokba sorolták 1770: Mária Terézia erdőrendtartása: „ a fáknak és erdőknek neveléséről és megtartásáról való rendelés”

9 Legfontosabb rendelkezések: erdők területének felmérése, fatérfogatuk meghatározása, fahasználat szabályozása, letermelt erdők felújítása A rendtartás felhívta a figyelmet arra, hogy az erdők fenntartása közügy Újabb bányák, kohók nyitása, üveghuták, hamuzsírfőzés, kézművesipar fellendülése, tűzifa- és épületfa igény fokozódása Első erdőtelepítések a 18. sz. közepén a Bánságban Homokfásítások a 19. sz. első felében a Delibláti-homokpusztákon( fő fajok: fekete nyár és fűzfélék)

10 A homokfásításban a 19. sz. második felétől meghatározó az akác, később a fekete- és erdeifenyő szerepe 1807-ben, 1844-ben törvények a homokfásításról Fásítások a folyószabályozásokkal párhuzamosan a vízi műtárgyak védelme céljából 1807-ben fő-erdőfelügyelőket neveztek ki Budán, Kassán, Temesváron és Nagyszebenben Erdészet önálló tudománnyá fejlődése

11 Erdőtisztek, erdőőrök képzése a keszthelyi Georgikonban 1797-től, 1848-ig
Erdészeti tanintézet működése 1808-től Selmecbányán Kopárfásítások 1809-től a besztercebányai erdőhivatal területén Jobbágyok és földesurak erdeinek szétválasztása problémákat okozott A jobbágyuk legelőilletőségük egy részét erdőben is megkaphatták A jobbágyfelszabadítást követően a jobbágyok és földesurak egyaránt irtották az erdőket 1848-tól, 1878-ig az ország erdőterülete 1,3 millió hektárral csökkent

12 1848-tól 1870-ig a mezőgazdaság növekedése volt jellemző
Megnövekedett a fa iránti igény a 19. sz. második felében A Monarchia fa exportja jóval meghaladta az importot A Tiszán és mellékfolyóin 1865-ben 33,8 millió fatörzset szállítottak A vasút terjeszkedése lehetővé tette, hogy a birtokosok lábon adják el erdeiket Az 1873-as gazdasági válság a fakereskedelemben is visszaesést hozott Az ország népessége rohamosan növekedett > újabb mezőgazdasági területekre volt szükség 1879 – Erdőtörvény megszületése

13 Erdőhasználati módok Tűzifatermelés rövid vágásfordulókkal (eresztvény erdők) Tilos erdők, bárdos erdők, szálaló jellegű használat A rendszertelen gazdálkodás legtovább a magánerdőkben maradt meg Vágásosztások Erdei legeltetés jelentősége (talaj összetömörödése, csemeték lerágása, lombtakarmány gyűjtése, makkoltatás, erózió fokozódása, alomszedés) Köztes művelés (az erdő levágását követően 2-4 évig mezőgazdasági művelést folytattak) – vándor vákáncsok tevékenysége Cserzőanyag, gyanta, terpentin, fenyőolaj, fenyőszesz, kátrány, szurok, faecet, fenyőkorom, mészégetés Szénégetés (bányaszat, kohászat jelentősége) Hamuzsírfőzés (üveggyártás, festékek készítése, salétromfőzés, szappankészítés) Vadászat

14

15

16 Erdők leromlásának okai az 1800-as évek végéig
erdei legeltetés makkoltatás alomszedés gyantászás faszénégetés, mészégetés, hamuzsírfőzés lombtakarmány nyerés alacsony vágásfordulók sarjaztatás tarvágásos üzemmód mezőgazdasági köztes művelés termőhelyi károk (közvetlen, közvetett)