Adatbáziskezelés.

Az előadások a következő témára: "Adatbáziskezelés."— Előadás másolata:

1 Adatbáziskezelés

2 Adatbáziskezelés az ACCESS programmal
2 A relációs adatbázis fogalmai A relációs adatbázis: egymással összefüggésben lévő adatokat tartalmazó adattáblák együttese. A relációs adatbázisok tábláit alkotó elemek: Oszlopok (mezők): a táblázatokat alkotó oszlopok az oszlop-azonosítóval (mezőnév) és a benne elhelyezett, megadott típusú értékek (mezőérték). Sorok (rekordok): a táblázatokat alkotó sorok, amelyek egy egyedre vonatkozó adatokat tartalmaznak úgy, hogy az egyes mezőkben csak egyetlen adat szerepelhet. Attribútum (tulajdonságérték): egy konkrét egyed egy konkrét tulajdonságának adat-értéke (vagyis egy cella tartalma).

3 Adatbáziskezelés az ACCESS programmal
3 Kulcsok Kulcs, minimális kulcs: egy adattáblában olyan mező vagy mezők csoportja, amely alapján az egyes rekordok egyértelműen azonosíthatók. Ha elhagyjuk ennek egyetlen részét (egy attribútumot, mezőt), akkor az egyértelmű azonosítás már nem lehetséges. Idegen kulcs: olyan kulcsértékek oszlopa (mező), amely egy másik tábla rekordjainak azonosítására szolgál.

4 Normalizálás Normalizálásnak nevezzük azt az eljárást,amelynek segítségével az adatok ésszerű csoportosítása formálisan is elvégezhető. Az adatbázisok belső szerkezetét jellemzik. Attributum halmazok direkt szorzatának részhalmaza. Normalizálás lényege: Az adatbázis optimalizáltsága, vagyis ha ezeknek eleget tesz az adatbázis, akkor nem lesz redundáns.

5 Funkcionális függőség:
R(A1,A2,An). P,Q (mezők) az attributumhalmaz részhalmazai. P funkcionálisan meghatározza Q-t, ha abból hogy a reláció valamely két sora megegyezik a P halmazon következik, hogy a 2 sor értékei megegyeznek a Q halmazon is. (Q funkcionálisan függ P-től) A funkcionális függőség szabályai: Reflexivitás: Az attributumhalmaz meghatározza a benne lévő részhalmazt. Bővítés, Tranzitívitás, Egyesítési szabály, (Pszeudotranzitívitási szabály, Dekompozíciós szabály.)

6 Normálformák 1.Normál forma (Nf): Egy R relációról azt mondjuk, hogy 1 Nf-ban van, ha minden sorában pontosan 1 attributum érték áll.Az egyed típus egyetlen tulajdonság(mező)típusának függenie kell az azonisítótól. 2.Normál forma: A tulajdonságsorban nem lehet olyan tulajdonság(mező)típus, amely az összetett azonosítónak csak az egyik részétől függ.(A 2 Nf-át csak az összetett azonosító megléte estén vesszük figyelembe!) 3.Normál forma: egyed típus egyetlen tulajdonság(mező)típusa sem függhet más leíró (ami nem kulcs) tulajdonságtípustól. 4.Normál forma: Az összetett azonosító egyik része sem függhet a másiktól, csak az összetett azonosító egészétől.(A Nf teljesüléséhez itt is szükséges az összetett kulcs!) 5.Normál forma: Az összetett azonosító nem okozhat pszeudotranzitív funkcionális függést.

7 Adatbáziskezelés az ACCESS programmal
7 Az adatbázis tervezése Egy relációs adatbázis valamilyen fokon normalizált, más szóval valamilyen normálformában van, ha eleget tesz meghatározott korlátozásoknak. Célja a redundancia csökkentése. 1. normálforma: Egy reláció 1. normálformában (1NF) van, ha minden oszlopban csak egy attribútum jelenhet meg, az oszlopok sorrendje ugyanaz, nincs oszlopismétlődés és minden sora legalább egy összetevőjében különbözik bármely másiktól.

8 Adatbáziskezelés az ACCESS programmal
8 Az adatbázis tervezése Egy relációs adatbázis valamilyen fokon normalizált, más szóval valamilyen normálformában van, ha eleget tesz meghatározott korlátozásoknak. Célja a redundancia csökkentése. 2. normálforma: Egy reláció 2. normálformában (2NF) van, ha 1NF-ben van és csak a kulcsértékektől függenek a nem-kulcs mezők értékei. Ezt az állapotot legtöbbször a reláció szétbontásával (dekompozíció) érhetjük el.

9 Adatbáziskezelés az ACCESS programmal
9 Az adatbázis tervezése Egy relációs adatbázis valamilyen fokon normalizált, más szóval valamilyen normálformában van, ha eleget tesz meghatározott korlátozásoknak. Célja a redundancia csökkentése. 3. normálforma: Egy reláció 3. normálformában (3NF) van, ha 2NF-ben van és nincsenek elsődleges kulcstól áttételesen (tranzitíven) függő értékek. Ezt az állapotot legtöbbször a reláció szétbontásával (dekompozíció) érhetjük el.

10 Adatbáziskezelés az ACCESS programmal
10 Anomáliák Az adatbázis használata során nem kívánatos mellékhatások fordulhatnak elő. Kiküszöbölésük a magasabb normálformákra hozással történhet. Módosítási anomália: csak úgy lehet bizonyos attribútumok értékét megváltoztatni, hogy a táblázaton belül minden rekordot (sort) tételesen megvizsgálunk. Törlési anomália: csak adatvesztés árán lehet pillanatnyilag szükségtelen tételeket eltávolítani. Bővítési anomália: ha egy új tételt képtelenek vagyunk felvenni (például hiányzó adata miatt).

11 Osztott rendszerek A logikailag egységes, fizikailag azonban különböző -egymással összekapcsolt számítógép rendszereken megvalósított adatbázist osztott adatbázisnak nevezünk (a távolság nem számít). A nagygép tehermentesítése céljából megosztották a feladatokat. Az adatok fogadása a frontend-en, a feldolgozás a host-on, az adatok tárolása a backend-en történik.

12 A backend-el kapcsolatos követelmények:
-Nagy kapacitású, gyors elérésú háttértár -Az adatbázis rendszertől független legyen. A backend előnyei: -gazdaságosabb (frontend host kissebb proci elég) -Egyszerűbb a host cseréje. -Hosszabb az élettartama. A backend hátrányai: -Fizikai karbantartási problémák. -Kihasználtság.

13 Osztott rendszerek tervezési kérdései:
1. Valamilyen elv alapján részekre bontjuk az elemezendő adathalmazt. 2. Alrészekre fogalmi adatmodellt dolgozunk ki. Úgy, hogy külön-külön normalizáltak legyenek. 3. Összefüggések elemzésével két részmodellből közös normalizált modellt állítunk elő. 4. A közös és egy másik normalizált részmodellel újabb közös normalizált részmodellt hozunk létre. És addig ismételjük, amíg egy modellt nem kapunk.

14 Adatvédelem fajtái, módszerei
Centralizálás Analóg jellegű adatok digitális tárolása Adatáramlás titkosítással

15 Adatvédelmi módszerek a következők lehetnek:
1. Tárolási hozzáférhetetlenség - például jelszavas védelem. A jelszó hosszúságával arányosan nő a megfejthetőség nehézségi foka (laikus próbálkozások ellen véd). Rejtjelzett tárolás. Lehetséges algoritmusokkal, vagy véletlenszám generálással. Hardware kulcsok. 2. Adatátviteli utak védelme: Paritáskódos hibajelzést alkalmaznak. 3. A kezelt (tárolt, továbbított) dokumentumok hitelességének vizsgálata. Járulékos információkat kódolnak hozzá az adatokhoz.

16 Adatvédelem Kapcsolt listák. Fa struktúra: Különböző adatok között herarchikus (link) struktúra esetén. Egymástól elkülöníthető részek. Így egy hálózat nagyszerűen alakalmas adatvédelemre (Adatbiztonság).

17 Adatbázis felügyelő, tervezési kérdések
Az adatbázis felügyelet egy szerteágazó és igen sokoldalú felkészültséget kívánó tevékenység. Egyetlen szakember szinte biztos nem tudja ellátni, ezért szét kell osztani. Tervezés: Célja: A Konziszetencia,a redundancia elkerülése.

18 Menete: 1.Milyen adatokat akarunk tárolni (információgyűjtés,döntés). 2.Adatbázis tábláinak meghatározása. 3.Normalizálás (finomítás) -> teszt -> működőképesség. 4.Kapcsolatok létrehozása. 5.Próbaadatok. 6.Tesztelés. 7.Lekérdezések. 8.Képernyőtervek. 9.Listatervek. 10.Segédprogramok. 11.Feltöltés

19 Adatvédeelm Adatvédelmet nyújthatnak az gateway-ek (átjárók),a bridge-k, illetve az Internetes Router, illetve ezen belül az ún.Proxy Server (Tűzfal),sőt a modem és a bérelt vonal is. A legfontosabb adatvédelmi eljárás még a titkosítás,vagy kódolás, ezek közül is a: -Nyílt kulcsú kódolás. -Zárt kulcsú kódolás.