Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szegény kisgyermek panaszai

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szegény kisgyermek panaszai"— Előadás másolata:

1 A szegény kisgyermek panaszai
Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai

2 A szerzőről A Nyugat első nemzedékének tagja
Ady szellemi ellenfele (Az írástudatlanok árulása: „bugaci” ady kultusz) Homo aestheticus: alapeszménye a szépség Unokatestvére: Csáth Géza Barátja, „fegyvertársa”: Karinthy Frigyes Ínyrákban halt meg

3 A kötet Első ízben 1910-ben jelent meg (Az első Jelentősnek ítélt kötete) Népszerűvé teszi Kosztolányit 1923-ig folyamatosan bővül újabb versekkel A gyermekkort búcsúztatja a versfüzér darabjaiban Egyszerre emlékezés és (lét)összegzés Az emlékezés révén a tudattalan válik hozzáférhetővé Gyakori motívumok: álom, halál, búcsúzás

4 …Újszerűsége Kettős látásmód: a felnőtt beszélő és a megidézett gyermek nézőpontja keveredik A Szerepjáték többszólamú versbeszédet eredményez A gyermeki tudat(alatti) felvillantása a felnőtt normatagadását teszi lehetővé Nem a hétköznapi logika szervezi a kötetet, illetve a különálló verseket, hanem a benyomások, az átélt élmények intenzitása (impresszionizmus)

5 Mint aki a sínek közé esett

6 Mint aki a sínek közé esett…
Egy szimbolikus értelmű pillanatot rögzít (Karinthy: Mint aki halkan belelépett…) Lételméleti és ismeretelméleti Határhelyzetre utal a kulcssor (élet-halál) Az életet végtelennek megélő gyermek és a végességre rádöbbenő felnőtt tapasztalata, megismerése közti határhelyzetet villantja fel A fő ismétlés a viszonyítási pontot hangsúlyozza (halál, haláltudat), amely megváltoztatja a világhoz való hozzáállást A képi dinamizmus, a litániaszerűség (felsorolások) a gyermeki tapasztalás jellegzetességét Festi meg Ars poétika: a lényeges megragadásának, megőrzésének igénye is megszólal a versben (impresszionizmus – szimbolizmus)

7

8 Összehasonlítás Mint aki a sínek közé esett… – Menj, kisgyerek.
A kötet nyitó- és záróverse A halál mint vonatkozási pont megjelenése Összehasonlítási szempontok: A gyermekkor értékei Motívumok Téma Képi eszközök Cím (és szöveg) Szónoki (retorikus) eszközök Beszédhelyzet (Ki a megszólaló? Kit szólít meg? Miért, hogyan, milyen helyzetben?) stílus., hangvétel A felnőtt és a gyermek megjelenése, kapcsolatuk

9 hasonlóságok Kettős nézőpont (Gy-f)
Kitüntetett léthelyzet mint viszonyítási pont Az elmúlás hangsúlyozása Búcsúzás A gyermek- és a felnőtt tudat összetartozása, szétválásuk Hangsúlyos ismétlés Körkörös kompozíció A gyermekkor értéktelisége

10 különbségek Beszédhelyzet (E/1 – E/2: összetartozás – elválás)
Lírai én ( egység – ketté válik) Képek (groteszk - hétköznapi) Megjelenített életszakasz (gyermekkor – felnőtt kor) A gyemekkor értékessége (ambivalens képek; „ferde kép” – jelzett értékesség: „Drága”) Halálkép (tragikus mozzanat – szükségszerű esemény) Retorikus eszközök (hasonlat, felsorolás – felszólítás, megszólítás) Hangvétel (zaklatottság - lemondás, beletörődés, aggodalom)

11 Néhány következtetés A gyermekkor az élet legértékesebb szakasza
A lét teljességét Éli át a gyermek Gyorsan elmúló időszak A felnőttkor léttapasztalata a töredékességélmény A felnőttkorban fogynak az értékek, a személyiség beszűkül

12

13 gyermekmotívum A gyermekmotívum meghatározó eleme Kosztolányi későbbi költészetének is Boldog, szomorú dal: az élet „kincsét”, a boldogságot a gyermekkorhoz köti Hajnali részegség: a létezés teljességét egy meseszerű Égi bálban éli át újra Novelláinak fő alakja, esti kornél is egy gyermeki tudattal, morállal „megáldott” személyiség


Letölteni ppt "A szegény kisgyermek panaszai"

Hasonló előadás


Google Hirdetések