A kollektív szerződés Dr. Fodor T. Gábor Ügyvéd

Az előadások a következő témára: "A kollektív szerződés Dr. Fodor T. Gábor Ügyvéd"— Előadás másolata:

1 A kollektív szerződés Dr. Fodor T. Gábor Ügyvéd
Székesfehérvár, május 17.

2 Kollektív szerződést köthet
a) a munkáltató, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet a tagok felhatalmazása alapján, továbbá b) a szakszervezet. (2) A szakszervezet abban az esetben jogosult kollektív szerződés kötésére, ha tagjainak száma eléri a) a munkáltatóval munkaviszonyban álló, b) munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. (3) A (2) bekezdésben meghatározott szakszervezetek együttesen jogosultak a kollektív szerződés megkötésére. (4) A munkáltató egy kollektív szerződést köthet. (5) A (2) bekezdés alkalmazásakor a munkavállalóknak a szerződéskötést megelőző félévre számított átlagos létszámát kell alapul venni. (6) A kollektív szerződés kötésére irányuló ajánlat tárgyalása nem utasítható vissza. (7) Az a szakszervezet, amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételnek, jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson - tanácskozási joggal - részt venni.

3 A kollektív szerződés szabályozhatja
a) a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget, b) a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását. (2) Kollektív szerződés - eltérő rendelkezés hiányában - a Második és a Harmadik Részben foglaltaktól eltérhet. (Egyéni munkajog, munkaügyi kapcsolatok) (3) Kollektív szerződés a) a XIX. fejezet és a XX. fejezet rendelkezéseitől (általános rendelkezések, üt) nem térhet el, továbbá b) a §-ban foglaltakat nem korlátozhatja (szakszervezeti jogok). (4) A szűkebb hatályú kollektív szerződés az általánostól - ennek eltérő rendelkezése hiányában - csak a munkavállaló javára térhet el. (5) A munkavállaló javára történő eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni. A kollektív szerződést írásba kell foglalni.

4 A kollektív szerződés hatálya kiterjed arra a munkáltatóra, amely
a) a kollektív szerződést kötötte, vagy b) a kollektív szerződést kötő munkáltatói érdek- képviseleti szervezet tagja. (2) A kollektív szerződésnek a felek kapcsolatát szabályozó rendelkezésének hatálya a kollektív szerződést kötő felekre terjed ki. (3) A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó rendelkezésének hatálya a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjed. (4) A kollektív szerződés a kihirdetéssel lép hatályba.

5 A kollektív szerződés három hónapos felmondási idővel felmondható
A kollektív szerződés három hónapos felmondási idővel felmondható. Több szakszervezet által kötött kollektív szerződést bármelyik szakszervezet jogosult felmondani. (2) A felmondási jog a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül nem gyakorolható. (3) A határozott időre kötött kollektív szerződés a határozott idő lejártával megszűnik. A munkáltató, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy a szakszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén a kollektív szerződés hatályát veszti. (2) Több munkáltató vagy több munkáltatói érdek- képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetén, a kollektív szerződés csak a jogutód nélkül megszűnt munkáltató vagy munkáltatói érdek-képviseleti szerv tekintetében veszti hatályát. (3) Több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén a kollektív szerződés csak valamennyi szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével veszti hatályát.

6 (1) Az Mt. hatálybalépését megelőzően kötött kollektív szerződésre és üzemi megállapodásra szeptember 30. napjáig a június 30. napján hatályos rendelkezések alkalmazhatók. (2) A kollektív szerződés szeptember 30. napján hatályát veszti, ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet az Mt § (2) bekezdés alapján nem jogosult kollektív szerződés kötésére. (3) A (2) bekezdés rendelkezését több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén akkor kell alkalmazni, ha az Mt § (2) bekezdés alapján egyik szakszervezet sem jogosult kollektív szerződés kötésére.

7 A munkáltató személyében bekövetkező változás
A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az átvevő munkáltató az átvétel időpontjában a munkaviszonyra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket - a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok kivételével - az átvétel időpontját követő egy évig köteles fenntartani. (2) Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség a munkáltatót, ha a kollektív szerződés hatálya az átvétel időpontját követő egy évnél korábbi időpontban megszűnik, vagy a munkaviszonyra az átvételt követő időpontban kollektív szerződés hatálya terjed ki. Eltérő megállapodás és felhatalmazás E fejezet rendelkezéseitől a) a 279. § (4) bekezdésében, b) a 280. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat kivéve eltérni nem lehet. Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a kollektív szerződés megkötésének bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat.

8 A kollektív munkaügyi vita
A munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet a közöttük felmerült viták feloldására egyeztető bizottságot (a továbbiakban: bizottság) alakíthat. Az üzemi megállapodás vagy a kollektív szerződés állandó bizottság megalakításáról is rendelkezhet. (2) A bizottság a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet által azonos számban delegált tagból és független elnökből áll. Az elnök köteles a két fél által delegált tagokkal folyamatosan konzultálni, a tagok álláspontját, az egyeztetés eredményét az egyeztetés befejezésekor írásban összefoglalni. (2) A bizottság eljárásával kapcsolatban felmerült indokolt költségek a munkáltatót terhelik. A munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet előzetesen írásban megállapodhatnak, hogy a bizottság döntésének magukat alávetik. Ebben az esetben a bizottság határozata kötelező. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (2) A 236. § (4) bekezdésében és a 263. §-ban foglaltakkal kapcsolatban felmerült vitában döntőbíró dönt. Döntése a felekre kötelező. A felek megállapodásának hiányában a döntőbírót a felek jelöltjei közül sorsolással kell kiválasztani. (3) A bizottság vagy a döntőbíró eljárásának tartama alatt a felek nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a megállapodást vagy a döntés végrehajtását meghiúsítaná.

9 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Dr. Fodor T. Gábor Ügyvéd Székesfehérvár, május 17.