Üzleti gazdaságtan Andor György.

Az előadások a következő témára: "Üzleti gazdaságtan Andor György."— Előadás másolata:

1 Üzleti gazdaságtan Andor György

2 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Ismétlés 2 Közgazdasági alapok – kereslet és kínálat a termékpiacokon 2.1 Kereslet alapelemei 2.2 Kínálat alapelemei 2.3 Piaci ár 2.4 A kereslet és a kínálat árrugalmassága 2.5 Fogyasztói és termelői többlet 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

3 P S túlkínálat P2 D P1 túlkereslet Q Piaci koordináció

4 Andor György: Üzleti gazdaságtan
3 Szakosodás, vállalat 3.1 Komparatív előnyök és a szakosodás Tokaji-villányi példa Egy-egy tokaji és villányi bortermelő Nagyjából ugyanakkora szőlőföld, munkásszám, gépek és technológia Kétféle szőlő-, illetve borfajta (kékfrankos és szamorodni) Azonos minőségek A két borfajta eladási árai megegyeznek. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5 Mindketten jobban járnak!
Szakosodjanak komparatív előnyeik szerint, majd cseréljenek egy az egyben! 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokaji villányi szamorodni kékfrankos Mindketten jobban járnak!

6 Andor György: Üzleti gazdaságtan
házimunka A felmérések szerint: Az otthon és a munkahelyen munkával töltött idő nagyjából azonos a férfiaknál és a nőknél. A nőknél viszont az első házasság után jelentősen nő a házimunkára szánt idő, ezzel együtt csökken az otthonon kívüli munkavégzés. Lehetséges (pozitív) közgazdasági magyarázat szerint a házaspárok komparatív előnyeik szerint specializálódnak: a nőknek a családi tevékenységekben van komparatív előnyük, a férfiaknak pedig az otthonon kívüli munkavégzésben. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

7 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Mi a helyzet akkor, ha egyik vagy mindkét bortermelő számára adódik egy másik borfajta, aminek termelése ezeknél is előnyösebb? Akkor rossz lenne a példánk… Nincs értelme a „szamorodni vagy kékfrankos?” kérdéssel foglalkozni, ha van valami még jobb. Az áldozat mindig a következő legjobb. Gazdasági mérlegelés mindig a két legjobb lehetőség között történik! Azaz, a példa a két borász esetén a két-két legjobb választási lehetőséget kell kínálja. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

8 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Most legyen a két borfajta ára különböző! A szamorodni ára sokkal magasabb, így mindkettőnek ennek termelés éri meg jobban. Ekkor valaki harmadik a kékfrankos termelésében „jó” kell legyen. Mindenki nem lehet alacsony hatékonyságú kékfrankos termelő. Mert akkor nem is lenne kékfrankos. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

9 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Tehát mindketten a szamorodnit termelik, ebben versenyeznek. A nagyjából azonos körülményekre gondolva megállapíthatjuk, hogy a tokaji gazda tönkre fog menni, mert csak 600-at tud termelni a villányi 800- ával szemben. (Az egy literre eső költségei magasabbak.) Ez lehetetlen! Nézzük a tokaji költségeit: Földterület költsége Munkaerő költsége Borászati berendezések költsége Borász-vállalkozó költsége (profitja) 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

10 Tehát vagy alacsonyabbak kell legyenek a tokaji borász költségei (a föld használatának ára, a munkaerő bére stb.); vagy rosszul használják ott fel ott az erőforrásokat, tehetségtelen vállalkozóról van szó. A költség, az ár az emberek értékítélete szerinti legjobb (illetve második legjobb) felhasználási lehetőségükhöz igazodik. Ha valakinek a legjobb felhasználási lehetősége a „szőlőmetsző”, akkor ő olyan szegény vagy gazdag ember lesz, amennyire az emberek értékesnek tartják a szőlőmetszést (a szőlőt, a bort), és amennyire ő ügyes ebben.

11 Andor György: Üzleti gazdaságtan
A legjobb felhasználási lehetőségén azonban minden és mindenki versenyképes. Legfeljebb keveset ér, szegény lesz. Mindenki akkor jár a legjobban, ha tulajdonát és munkaerejét komparatív előnyei szerint használja, majd cserél. Ez adja a szakosodás és csere ösztönzését, az „ezermesterség” feladását. „Mi leszel, ha nagy leszel?” Export-import 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

12 Értékelje az alábbi állítást!
„Az olcsó import hazai munkahelyek elvesztéséhez vezet.” 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

13 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Kereskedők Komparatív előnyük a cserelehetőségekre vonatkozó információk felhajtásában, a cserék megszervezésében, lebonyolításban rejlik. „A kereskedők mások tudatlanságából húznak hasznot.” Igen. Mint mások is… Nem vagyunk polihisztorok, így az építészek, az orvosok, a kereskedők és a megannyi egyéb specialista abban segítenek nekünk, hogy saját specialitásainkkal foglalkozhassunk többet. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

14 3.2 Tranzakciós költségek és a vállalatok
Adam Smith híres gombostűgyártásos példája Nyújtja, egyenesíti, vágja, hegyezi, fejet illeszt, csomagol… Többszörös termelékenység De a szakosodással együtt valamilyen koordináció vagy csere válik szükségessé! Egyre több és több tranzakcióra van szükség. Tranzakciós költségek Fizikai távolság leküzdése, cserelehetőségek feltárása, komparatív előnyökkel rendelkező termelőegységeket összeszervezése stb. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

15 Andor György: Üzleti gazdaságtan
A „szakosodás-csere módszer” alkalmazásának a tranzakciós költségek szabnak határt. Coase: vállalatok tranzakciós költség elmélete Tranzakciók a piacon vagy egy vállalaton (szervezeten) belül bonyolíthatók le. Amelyik az olcsóbb, az alakul ki. A vállalatok elsősorban a specializáció gazdasági előnyei miatt szerveződnek; termékekre vagy szolgáltatásokra specializálódnak; erőforrásokat gyűjtenek össze, ezeket összefésülik, koordinálják. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

16 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Piaci koordináció Igen hatékony, de sokszor túl bonyolult szerződési rendszer kell(ene) a számtalan lehetséges jövőbeli forgatókönyv kezelésére. Így sokszor egyszerűbb (olcsóbb) a különböző termelési láncszemeket inkább egyetlen vállalat jogi keretei közé terelni. Kiszervezés Ott működhet jól, ahol a termékek szabványosítottak, esetleg maguk a termelési részfolyamatok is részletesen kidolgozottak, így jól megkövetelhető, ellenőrizhető, az eredmény. Azaz, szerződésileg jól kezelhető a helyzet. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

17 4 Termelés, termelési tényezők és technológia
Figyelmünket a termelés részleteire irányítjuk. Termelési tényezők (erőforrások, tényezők, inputok) Más jószágok előállítására alkalmasak Termelési függvény Termelési tényezők adott mennyiségeivel, adott technológia mellett előállítható maximális kibocsátást mutatja. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

18 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Három jellegzetes termelési tényező csoport munka, föld és tőkejószág Munka Emberi tevékenység, munkabér jár érte. Kínálata a népesség által felkínált munkaórák. Kereslete a vállalatok munkaigénye. Nyilván tömérdek részpiaca alakul ki. A munka kínálati görbéje jellegzetes alakú. A racionális ember addig dolgozik, ameddig jövedelmének és szabadidejének határhasznossága ki nem egyenlítődik. A helyettesítési és a jövedelmi hatások itt egymás ellen dolgoznak. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

19 SL Munkabér Kínált munkamennyiség

20 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Föld Úgy általában a természeti erőforrásokra utal. mezőgazdasági területek; telkek; nyersanyagok; levegő, szél, víz stb. Használatáért rendszerint bérleti díjat kell fizetni. Járadék A fix mennyiségben rendelkezésre álló, azaz rögzített kínálatú erőforrások bérleti díja. Pl.: sok esetben a természeti erőforrások. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

21 Andor György: Üzleti gazdaságtan
„járadékvadász” A járadék nem csak eleve szűkös erőforrások birtoklásából fakadhat. Elképzelhető, hogy a szűkösség művileg előállított. Erre a monopóliumok képesek. Természetes monopoliumok Mesterséges monopoliumok A mesterséges monopolium jellemzően állami intézkedéssel áll elő. Ilyenkor az ilyen jellegű, „rájuk szabott” szabályokért folyik a verseny. Vámok, támogatások, kizárólagos jogok stb. Gyakran felvetődik, hogy az ilyen szabályok nem is a közérdeket szolgálják, hanem valójában csak „járadékvadászatok”. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

22 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Tőkejavak Másként: tőkejószág, tőketényező, tőke, tőkeeszköz, befektetett eszköz, aktíva, eszköz, beruházás stb. épületek, gépek és berendezések, alapanyagok, félkész termékek, készletek, szoftverek, szabadalmak, márkanevek stb. Tartósan használható javak, más termékeket előállítására. Egyszerre kibocsátás (output) és termelési tényező (input). Bérleti díjat fizetünk értük, ha nincs a vállalkozás tulajdonában, kamatot, ha igen. Kerülőutas termelés 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

23 Andor György: Üzleti gazdaságtan
A termelési tényezők keresletes származékos kereslet Nem az újabb és újabb egység közvetlen élvezete, hasznossága a lényeg, hanem a fogyasztó gyártott termékkel kapcsolatos hasznosságérzete. Az inputtényezők kereslete az outputtermékek keresletéből fakad. Tokaji föld kereslete 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

24 4.1 Költségminimalizálás alapszabálya és a csökkenő hozadék elve
A termelés több tényező kombinációjának eredménye Rendszerint nem is tudni, hogy önmagában egy erőforrásnak mekkora kibocsátási rész tudható be. Határtermék Egyik termelési tényező újabb egységének bekapcsolásával elérhető többletkibocsátás Termelési egységben (pl. db) kifejezve Határtermék-bevétel Ugyanaz mint a határtermék, csak pénzben kifejezve, azaz határtermék x határbevétel (ár) 2013. Andor György: Üzleti gazdaságtan

25 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Csökkenő hozadék elve Gossen I „termelési párja” Egy erőforrás alkalmazásának növelésével a kibocsátás egyre kisebb mértékben növekszik. Egy termelési tényező határterméke mennyiségének növelésével csökken. 2013. Andor György: Üzleti gazdaságtan

26 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Költségminimalizálás alapszabálya Gossen II „termelési párja” Nyilván minimalizálni szeretnék az adott termékmennyiség előállítási költségeit (illetve maximalizálni az előállított mennyiséget). Ekkor a vállalati okoskodás az előnykiegyenlítődés elvéhez lesz hasonló. A termelési tényezők költségegységre (egységárra) eső határtermék-bevétele azonos kell legyen. Miért? Mert amennyiben nem így lenne, költségcsökkentés lenne elérhető a felhasznált erőforrások átstrukturálásával. 2013. Andor György: Üzleti gazdaságtan

27 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Helyettesítési szabály Ha az egyik tényező ára (ceteris paribus) emelkedik, akkor helyettesíteni kezdik más termelési tényezővel. Mindaddig, amíg a költségegységekre eső határtermék- bevételek ki nem egyenlítődnek. 2013. Andor György: Üzleti gazdaságtan

28 Andor György: Üzleti gazdaságtan
minimálbér Ha emelkedik egy termelési tényező ára, kevesebbet alkalmaznak majd belőle… Ezzel az érveléssel ellenzi sok közgazdász a minimálbérszabályokat. Önnek mi a véleménye erről a kérdésről? 2013. Andor György: Üzleti gazdaságtan

29 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Gép kontra ember A termelékenyebb gépek elveszik a munkát az emberektől… Pontosabban: más irányokba áramoltatják az emberi munkát, helyenként persze a béreket is változtatva. Ez előzőek alapján mi a véleménye arról, hogy számos egyetemi oktató ellenzi az előadások videofelvételét? 2013. Andor György: Üzleti gazdaságtan

30 Növekvő bérkülönbségek
A világ fejlettebb részén a bérkülönbségek az elmúlt ötven évben nőttek. Lehetséges okok: Technológiai változások Szakszervezetek gyengülése Társadalmi mobilitás, nemzetközi verseny, bevándorlás „Győztes mindent visz” típusú piacok 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

31 Miért az elbocsátást választják?
A termelési tényezők származékos kereslete miatt, amikor valamelyik iparágban vissza kezd esni a termelés, akkor miért elbocsátják a szakmunkásokat, és miért nem a bérüket csökkentik inkább (ezen keresztül pedig a termékek árát)? 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

32 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Vállalati tényezőkeresleti függvény A vállalat árelfogadó a tényezők piacán, de gazdálkodnia kell, profitot kell maximalizáljon. Ha a tényező ára magasabb, magasabb határtermék- bevételt kell produkáljon ahhoz, hogy alkalmazzák, ehhez viszont – a csökkenő hozadék elve miatt – kisebb tényezőmennyiség-felhasználás kapcsolódik. Azaz, magasabb tényezőár, kisebb tényező keresett mennyiség, és fordítva. Analóg a kereslet törvényének a Gossen I-II. törvényekből való levezetésével, csak a „csökkenő élvezetek elve” helyett itt a „csökkenő hozadék elve”, az „előnykiegyenlítés elve” helyett pedig a „költségminimalizálás alapszabálya” érvényesül. 2013. Andor György: Üzleti gazdaságtan

33 Egyenlőtermék-görbék
A termelési tényező mennyisége B termelési tényező mennyisége Egyenlőtermék-görbék

34 Egyenlőköltség-egyenes
A termelési tényező mennyisége B termelési tényező mennyisége Egyenlőköltség-egyenes

35 A költségarányok éppen arányosak a határtermék- bevételekkel.
A termelési tényező mennyisége B termelési tényező mennyisége A költségarányok éppen arányosak a határtermék- bevételekkel. Mindkét tényezőre utoljára fordított költség éppen azonos bevételt generál. H