Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban

Az előadások a következő témára: "Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban"— Előadás másolata:

1 Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban 1711-1820
Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba

2 A szabadságharc veresége és „eredményei”
szatmári béke Közkegyelem a résztvevőknek Mo. és Erdély alkotmányának fenntartása Vallásszabadság, + birtokok megtartása Az uralkodó biztosította a rendi jogokat Egyes nemesi jogokat nem adtak vissza (szabad királyválasztás + ellenállási záradék) »kompromisszum (rendi dualizmus) »Mo. betagozódott a Habsburg Birodalomba

3 A Habsburg Birodalom a XVIII. század első felében

4 A Habsburg Birodalom (=udvar) Közép-Európa legfontosabb állama » dunai monarchia
részei: A magyar korona országai: - Magyar Királyság - Erdélyi Fejedelemség - Horvátország + Szlavónia Az örökös tartományok: - Ausztria (Alsó- és Felső Ausztria) - Csehország - Szilézia - Stájerország - Krajna, Karintia, Tirol

5 Az udvar és a rendek erőviszonya
III. Károly ( ) osztrák császár, magyar király » megtartja szatmári békében rögzített pontokat Magyarország különállása megvolt, viszont a függetlensége csak viszonylagos volt (Bécs befolyása) főváros: Pozsony » ogy. helye+ Kamara, Helytartótanács A rendi országgyűlés (diéta) szerepe miatt a magyar rendi jogok, kiváltságok biztosítva voltak adómentesség fejében lemondtak az önálló haderőről csak az adó-és újonclétszám szavazásában érdekeltek

6 Pozsony

7

8 1723 Pragmatica Sanctio III. Károlynak nincs fiúörököse → a kihalás veszélye fenyegeti a Habsburg-házat pozsonyi országgyűlés » a magyar rendek (nemesek) jogaik megerősítése fejében elfogadják a nőági örökösödési rendeletet közös védelem kötelezettségének bevezetése A két birodalomrész csak együtt öröklődhet (oszthatatlan és elválaszthatatlan)

9

10 Magyarország államszervezete a XVIII. században
Az államszervezet rendszere » a rendi dualizmus Az uralkodó és a rendek együtt kormányoznak Mo. a birodalom része, de „független állam” - királyi felségjogok: had-, pénz- és a külügy - a rendek akarata az országgyűlésen és a királyi vármegyékben érvényesült A legfontosabb államszervek: Törvényhozás → rendi országgyűlés Végrehajtás → Magyar Kancellária, Helytartótanács Bíráskodás→ Bíróságok (Hétszemélyes, Királyi Tábla)

11

12 Az államigazgatás intézményei
Magyar Kancellária – Bécs → a királyi döntések legfontosabb közvetítője Helytartótanács – Pozsony → a Kancellária és a vármegyék között működő új ügyeket irányító és összehangoló kormányhivatal Magyar Kamara – Pozsony → a pénzügyeket irányító legfontosabb hivatal Rendi országgyűlés (diéta) – Pozsony → a törvényhozás szerve, kétkamarás

13 Az országgyűlés felépítése és működése

14 Az országgyűlés felépítése és működése
» A király és a rendek együtt, közösen alkotják meg az ország törvényeit Pozsonyban Az uralkodó hívhatja össze – meghívólevél Kétkamarás felépítésű: Felsőtábla (arisztokrácia, főpapok, főispánok személyesen) élén: nádor Alsótábla (vármegyék 2-2 követe, sz. k.-i városok követei 1-1) élén: országbíró A jogalkotás és a törvényhozás lassú, körülményes (felirat, leirat, javaslatok, újratárgyalások, követek)

15 A vármegye felépítése és működése
A nemesi vármegye állam volt az államban » a rendiség védőbástyája ↔ király élén: a király által kinevezett főispán tényleges vezető: a választott alispán szerve: közgyűlés feladatai: adók, újoncozás közrend fenntartása hivatalnokok (követek) megválasztása

16 A magyar királyi udvari kancellária Bécsben
A király e hivatal segélyével gyakorolta felségjogait a törvényhozás, a pénz- és hadi ügyek kivételével, a kormányzás és bíráskodás körében; sőt a kancelláriának a magyar államot érdeklő ügyekre is volt befolyása.