A SZERZŐDÉSEK JOGA ELTE előadás, 2016 ősz.

Az előadások a következő témára: "A SZERZŐDÉSEK JOGA ELTE előadás, 2016 ősz."— Előadás másolata:

1 A SZERZŐDÉSEK JOGA ELTE előadás, 2016 ősz

2 A szerződések növekvő szerepéről
1. Nem lehet megvárni a szokásjogi jogképződést a technikailag bonyolult területeken 2. Két világrendszer közti éles konfliktus (Pl.: K-Ny vagy É-D) 3. Államok közösségének köre bővül 4. Inherens ok: a szerződések precízebbek, nagyobb tisztánlátást engednek. Nagy Boldizsár előadása

3 Nemzetközi szerződések lelőhelyei - UNTS
Nagy Boldizsár előadása

4 Nemzetközi szerződések lelőhelyei – Külügyminisztérium (régi) honlapja
Az aktuális honlapról 4 szerződés elérhető! 2014-es újítás: Hol tart a szerződések térhódítása? Pontos számot nem ismerünk. Az ENSZ szerződési gyűjteményében, a United Nations Treaty Seriesben 2013 tavaszán szerződést regisztráltak. Ez a szám csak annyit bizonyít, hogy legalább ennyi kétoldalú és többoldalú szerződés született 1945 óta. Jó részük már hatályát vesztette, viszont vannak olyan szerződések is, amelyeket – bár kötelező lenne – nem regisztráltak az ENSZ főtitkáránál. A Magyar Külügyminisztérium rejtett honlapján kevesebb mint ezer szerződést sorolnak fel hatályosként. (A szám nem elhanyagolható, mérhető a hatályos törvények számához!) Mindent összevetve azt feltételezhetjük, hogy a világon 2013-ban hatályos szerződések száma 50 és 100 ezer között van. Látogatva 2013 július 2-án. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárást rendező évi L. törvény 2013-ban hatályos szövege szerint [14. cikk (4) bek] a Magyarország által kötött szerződéseket tartalmazó nyilvántartást a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni. Ott azonban nem található. Fellelhető viszont a régi minisztériumi honlap leágazásaként ( azonban a jelek szerint karbantartanak. Kísért a múlt: ez él Nagy Boldizsár előadása

5 Mi alkot egy nemzetközi szerződést?
Definíció Mi alkot egy nemzetközi szerződést? Paul Reuter, francia szerző szerint a nemzetközi szerződés olyan: "egybeeső akaratok kifejeződése, mely akaratok kettő vagy több nemzetközi jogalanytól származnak, és célja joghatás elérése a nemzetközi jog szabályai szerint.” Nagy Boldizsár előadása

6 A nemzetközi jog (és a szerződések) kötelező erejének magyarázatai I
A doktrinális kérdés: miért kötelező? Akarati elméletek Normativista- neopozitivista Hans Kelsen Természetjogi (A.Verdross, H. lauterpacht) Önkor- látozás G. Jellinek Akaratok össze- olvadása P. Reuter, G.I.Tunkin Nagy Boldizsár előadása

7 MIÉRT TARTJÁK BE A NEMZETKÖZI JOGOT (HA BETARTJÁK)?
A JOGKÖVETÉS ELMÉLETEI (COMPLIANCE THEORIES) Realisták (Nemzetközi kapcsolatok tudománya szerint) H. Morgenthau, H. Bull, R. Posner Szociológiai, politológiai, nki kapcsolati megközelítések Funkciona- listák / liberális insitucionalisták R. Falk, A.M. Slaughter Thomas Franck legitimitás elmélete (Andrew.T. Guzman) Ésszerű választás (Rational choice)  Thomas Franck: The power of legitimacy among nations, OUP 1990 Andrew T. Guzman’s book“How International Law Works” (OUP, 2008) Franck: „in the international system…the first task for now is to build a rule system of such manifest legitimacy as to engender a broad base of uncoerced habitual compliance 2, p Frank’s theory is not about justice – as justice in a pluralist society is contested. Realists: challenge law’s impact. Morgenthau, R. Posner J.L. Goldsmith and E.A. Posner, The Limits of International Law (2005) Liberal institutionalists: some of them: realists but believe that „international cooperation is possible and international organisations can foster that co-operation. Liberal theory: Anne-Marie Slaughter: liberal democracies are more incline to cooperatio and respect of law, beceasue of the oemstic setup. No billiard balls, but internal political opennes affects international behaviour. Courts, legislators, executive agencies want to obey 8international) law – rule of law Koh’s challenge: liberal states are not always liberal (Chile, Czech republic) How does the international law change their identity – that’s the transnational process Guzman: „in a repeated game, cooperation can emerge even in the absence of enforcement” (IT, p. 286) Reciprocity and retaliation are straitforward, the key question is reputation. „p. 287: The book takes a contractarian approach, as discussed (and at times critiqued) by the commentators. Rational states exchange promises in order to improve their position in much the same way that private parties do when entering into contracts, and we can turn to theories of contract to understand the behavior of states. The first lesson from contracts is that states entering into an agreement seek to maximize their joint gains, subject to transaction costs. „Dispute resolution, monitoring, reporting, transparency requirements, escape clauses, exit clauses, and so on all serve primarily to define and make clear when an obligation has been violated and perhaps to call on the offending party to come into compliance” p The main aim is: to make clear to all states – including those with no direct involvement in the dispute – what has happened and who is legally at fault. This matters to states because a losing defendant suffers a reputational loss if it is found to have violated international law. This threat of a reputational loss explains one way in which international law can generate ‘compliance-pull’, but it also explains why states may be reluctant to incorporate credibility-enhancing devices into their agreements. The loss of reputation suffered by the losing defendant is costly to that state.” pp Loss of reputation – less willingness to deal with the state in the future, less willingness to obey a norm owed to it. Soft Law and customary law function the same way as treaty law. Soft law is a commitment too. And works through retaliation, reciprocity and reputation A másodlagos normák (Hart) betartása Adherence to „secondary norms” Határozottság, Konkrétság Determinacy Követ- kezetesség Coherence Szimbólikus Érvényesítés Symbolic validation Reciprocitás Reputáció Represszália

8 MIÉRT TARTJÁK BE A NEMZETKÖZI JOGOT (HA BETARTJÁK)?
A JOGKÖVETÉS ELMÉLETEI (COMPLIANCE THEORIES) Manageri Model A. Chayes and A.H. Chayes A startégiai felülvizsgálatokkal és NGO részvétellel járó rezsimeknek kulcsszerepe van a jogkövetésben Normák Az állam érdekét követve tárgyalják + magukra kötelezőnek ismerik el Átláthatóság A szabályok és az eljárások világos értelme A szereplők átlátható cselekedetei A szerződések aktív „kezelése” (management) Kapacitás-építés ABRAM CHAYES & ANTONIA HANDLER CHAYES, THE NEW SOVEREIGNTY: COMPLIANCE WITH INTERNATIONAL REGULATORY AGREEMENTS Harvard Univ press (1995); Sanctions – Treaty based military and economic – membership sanctions –unilateral sanctions . Not that effective - Norms’ impact. Need to justify violation + discourse emerges (e.g discredit that star wars is comaptible with ABMT treaty Interdependence – need to predict-complex web of expectations (Norms capable to handle that) International organisations ‘‘are a focused and intensified arena of public justification.’’ As such, they intensify the legal content of the discourse and heighten the importance of legal norms The legitimacy of norms – fair creation + non-discriminative application + minimum substantive fairness Transparency It facilitates coordination converging on the treaty norm among independent actors. (diseases, traffic rules) It provides reassurance that they are not being taken advantage of when their compliance with the norms is contingent on similar action by other (or enough other) participants in the regime. (ozone layer as example + monitoring = ballistic missiles) It exercises deterrence against actors contemplating noncompliance. Reporting and Dta Collection Much depends on the attitude of the collecting agent (and on the reporting: Soviet Union falsifying whaling data in 1960.s) MARPOL. Poor, Ozone, Montreal: much better Data Collection From whaling to ozone, and arms limitations and human rights The reporting may be non-regular but it -may nevertheless induce domestic compliance - enable finding non-compliance Verification and Monitoring -bilateral treaty systems International organisations (Iraq, chemical weapons) Active manegement Capacity building „In such organizations as the World Health Organization, the Food and Agricultural Organization, and the World Meteorological Organization, the provision of technical assistance may be the main programmatic activity. The International Atomic Energy Agency spends half of its budget on technical assistance to developing countries for the peaceful uses of nuclear energy.” p. 197 Jelentéstétel és adatgyűjtés Hazai jogkövetésre vezet+ átláthatóságot szül Verifikáció és monitoring kétoldalú Többoldalú (Nemzetközi szervezetek) A kötelezettsé-gek változtatása, kiegészítése Vitarendezés

9 MIÉRT TARTJÁK BE A NEMZETKÖZI JOGOT (HA BETARTJÁK)?
A JOGKÖVETÉS ELMÉLETEI (COMPLIANCE THEORIES) Harold H. Koh „Transznacionális jogi folyamat” Oona A. .Hathaway „A jogkövetés integrált elmélete” 1 Az interakció kezdeményezése 3 Az értelmezés internalizálása (belsővé tétele) az ismétlés és a hazai szférákba bevezetés révén – a norma az identitás részévé válik 2 A transznacionális szereplők normákat alkotnak és értelmeznek Hathaway: Between Power and Principle: An Integrated Theory of International LawU.Chic. L. Rev. Vol. 72 (2005), pp On other theories: -interest based or norm based interest: rational choice, realist, intergovernmental instituionalism (regimes) Norm based: Franck, constructivist, liberal Oona A. HathawayIntegrated 2 meanings = willingness to conclude a treaty + willingness to comply Second, intersection of the interest-based and norm-based approaches-that cut across the disciplinary divide between political science and international legal scholarship. Koh Delcourt on Koh in MPEPIL: , Harold Hongju Koh issues a critical standpoint against Chayes and Franck and posits that compliance is more a matter of internalization of international legal rules by the domestic legal systems than a matter of ‘fairness’ or ‘managerial setup’. Based on a few case studies, his analysis aims at demonstrating that traditional answers like those focused on values, interests, or identity fail to describe the pathways whereby international rules penetrate into a domestic system and the process by which repeated compliance becomes habitual obedience. In a way internalization of norms proves to be the condition for rule obedience; Koh in Yale law Journal: „As governmental and nongovernmental transnational actors repeatedly interact within the transnational legal process, they generate and interpret international norms and then seek to internalize those norms domestically. To the extent that those norms are successfully internalized, they become future determinants of why nations obey.” p. 2654: „As transnational actors interact, they create patterns of behavior that ripen into institutions, regimes, and transnational networks. Their interactions generate both general norms of external conduct (such as treaties) and specific interpretation of those norms in particular circumstances (such as the narrow interpretation of the ABM Treaty), which they in turn internalize into their domestic legal and political structures through executive action, legislation, and judicial decisions. Legal ideologies prevail among domestic decisionmakers and cause them to be affected by perceptions that their actions are, or will be seen as, unlawful. Domestic decisionmaking becomes "enmeshed" with international legal norms, as institutional arrangements for the making and maintenance of an international commitment become entrenched in domestic legal and political processes. „ Koh p. 2656 Internalization has three meanings: Social –oublic legitimavy -general obedience to it Political – political elites adopt an international norm as a matter of domestic policy Legal -incoproration into domestic law by legislative action, executive action or court action Filartiga-perala – internalization of the nomr against torutre—leads to ratification of the UN Convention in 1991 Internalization of the ECHR into the UK -first by courts and tranasnational actors, finally by legislation

10 Kodifikáció 1969. évi Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról
1980 január 27-én lépett hatályba őszén összesen 114 részese volt, legutóbb és Dominika (2010), Málta (2012) és Palesztina Állam (2014) ismerte el magára nézve kötelezőnek 1987. Magyarország csatlakozott hozzá (1987. évi 12 tvr.) 1986. II. Bécsi Egyezmény a nemzetközi szervezetek által kötött szerződések jogáról. 2016 őszén 31 állami ratifikációval/csatlakozással bírt (35 kell a hatálybalépéséhez), emellett 12 nemzetközi kormányközi szervezet is elfogadta magára nézve kötelezőnek, de ők a hatálybaléptetéshez szükséges létszámba nem számítanak bele Magyarország 1988-ban ratifikálta. 1978. Bécsi Egyezmény a szerződésekben való államutódlásról. 22 részese van 2016 őszén, november 6-án lépett hatályba, Magyarország alá sem írta. Brazília pont 40 évvel az aláírás után ratifikálta! Moldova 2009-ben csatlakozott az áll. Utódlásihoz. 86-osban 2008 óta nincs változás Nagy Boldizsár előadása

11 Még hatályba nem lépett, vagy el nem fogadott újabb szövegek
A szerződésekhez fűzött fenntartásokra gyakorlatára vonatkozó útmutató, 2011 (Guide to Practice on Reservations to Treaties) – Elfogadott soft law A fegyveres összeütközések hatása a szerződésekre. Szerződés-tervezet, 2011 (Draft articles on the effects of armed conflicts on treaties) 2014 őszén az ENSZ Közgyűlése tárgyalta, szerződés legyen-e belőle (Res. 69/125, 10 Dec.2014) Újabb három év a döntésre (2017-ben napirenden) A szerződések és az időmúlás/ A későbbi megállapodások és későbbi gyakorlat kapcsolata a szerződésértelmezéssel (Treaties over time/Subsequent agreements and subsequent practice in relation to interpretation of treaties) (folyamatban 2008 óta) A szerződések ideiglenes alkalmazása (The provisional application of treaties) (folyamatban, 2012 óta) Nagy Boldizsár előadása

12 A szerződéskötés folyamata nélkülözhetetlen elemek - feltételes elemek
A hazai szerződéskötési eljárásra ld. a év L törvényt! A szerződéskötés folyamata nélkülözhetetlen elemek - feltételes elemek Előzetes tágyalás Hazai (belső jogi és politikai) felhatal- mazás Meghatalmazás/jogosultság Tárgyalás Parafálás Nemzetközi hatálybalépés Aláírás Ratifikáció, jóváhagyás, elfogadás Hazai jogba átültetés Beiktatás az ENSZ Főtitkáránál Csatlakozás Bécsi 69: konferencián szöveget 2/3-dal, hacsak másképp nem egyeztek meg Nagy Boldizsár előadása

13 A tárgyalásokról Lehetséges célok Tárgyalási technikák
Valódi Rejtett Kommunikáció maga Kiterjesztés Időnyerés Újraelosztás Információgyűjtés Újítás „Fekete bárány” képzés Normalizáció Harmadik államokra hatás Tárgyalási technikák Csomagalku Zárójelezés „Konszenzus” Nagy Boldizsár előadása

14 A személyiség súlya (elnök, konferencia-elnök)
A tárgyalásokról A nyelv szerepe A személyiség súlya (elnök, konferencia-elnök) Informális képződmények jelentősége (nyílt végű munkacsoportok, az „elnök barátai” csoport) Eljárási szabályok – gyakran kulcs az érdemi érdekérvényesítéshez Az időtényező és a „végleges, teljes szöveg” Nagy Boldizsár előadása

15 A letéteményes (’69 BE, VII fejezet)
Megkapja a szerződésekkel kapcsolatos közléseket (megerősítő okiratok letétbe helyezése, fenntartások, kifogások etc.)) Hiteles másolatot vagy értesítést küld a többi aláíró államnak (vagy a szerződésben részessé válni jogosult államnak). A nagy egyetemes szerződések letéteményese leggyakrabban az ENSZ főtitkára, aki 2013 júliusában több mint ötszáz szerződéssel kapcsolatban látta el azt a szerepet. Letéteményes lehet egy vagy több állam, vagy nemzetközi szervezet, vagy egy nemzetközi szervezet legfőbb adminisztratív tisztviselője is. Nagy Boldizsár előadása

16 Fenntartás A fenntartás (reservation) fogalma a Bécsi Egyezmény 2. cikk. 1 bek. d., pontjában található: "a "fenntartás" olyan bárhogyan fogalmazott és nevezett egyoldalú nyilatkozat, amellyel valamely állam egy szerződés aláírása, megerősítése, elfogadása, jóváhagyása, vagy ahhoz történő csatlakozása során kifejezésre juttatja, hogy a szerződés bizonyos rendelkezéseinek jogi hatályát a reá való alkalmazásban kizárni vagy módosítani óhajtja." Nagy Boldizsár előadása

17 Fenntartások NKB: népirtás elleni egyezményhez fűzött fenntartásokkal kapcsolatos tanácsadó vélemény (1950) A szerződések integritásának elve nem abszolút, fenntartások tétele lehetséges Előnyei: kevésbé jelentős különbségek ellenére létrehozhat átfogó megegyezést Növeli a többoldalú szerződés potenciális résztvevőinek a számát Nagy Boldizsár előadása

18 A fenntartás korlátai Specifikus a szerződés tiltja fenntartások megtételét a szerződés rendelkezik a lehetséges fenntartásokról - nem tehető olyan, ami ennek nem felel meg Általános Tilos az olyan fenntartás amely össze-egyeztethetetlen a szerződés tárgyával és céljával Ld még Nemzetközi Jogi Bizottság (Alain Pellet rapporteur) készülő tervezet a fenntartásokra vonatkozó irányelvekről (1994 óra) 2008_ 13 jelentése – 85 guidline-t fogalmaztak meg 3.1.5 Incompatibility of a reservation with the object and purpose of the treaty314 A reservation is incompatible with the object and purpose of the treaty if it affects an essential element of the treaty that is necessary to its general thrust, in such a way that the reservation impairs the raison d’être of the treaty. 3.1.6 Determination of the object and purpose of the treaty315 The object and purpose of the treaty is to be determined in good faith, taking account of the terms of the treaty in their context. Recourse may also be had in particular to the title of the treaty, the preparatory work of the treaty and the circumstances of its conclusion and, where appropriate, the subsequent practice agreed upon by the parties. Nagy Boldizsár előadása

19 Tükör effektus! A fenntartás hatása 21. §
Egy másik szerződő fél viszonylatában, …megfelelően tett fenntartás: a fenntartásban előirányzott mértékben módosítja a fenntartást tevő államnak a másik féllel való viszonyában a szerződésnek azokat a rendelkezéseit, amelyekre a fenntartás vonatkozik; és b) ugyanebben a mértékben módosítja ezeket a rendelkezéseket, a másik félnek a fenntartást tevő állammal való viszonyában Tükör effektus! Nagy Boldizsár előadása

20 Eredeti + fenntartás = engedélyköteles szerződés
Fenntartások és kifogások – áttekintés Hipotézis: Oroszország engedélyhez köti idegen hadihajók áthaladását a parti tengerén, míg a tengerjogi egyezmény általában engedélyezi békés áthaladásukat Oroszország fenntartás Eredeti + fenntartás = engedélyköteles Venezuela: elfogadja Nincs szerz. Orosz o. és az Egyesült Királyság között Eredeti szerz. Egyesült Királyság kizáró kifogás szerződés USA: kifogás Szerződés minusz az átaladásra vonatkozó szabály Eredeti szerződés Article 23 (Sub-Section D. Rule applicable to warships): The Government of the Union of Soviet Socialist Republics considers that the coastal State has the right to establish procedures for the authorization of the passage of foreign warships through its territorial waters. Nagy Boldizsár előadása

21 Nemzetközi szerződések értelmezése
1969 BE 31. cikk „A szerződést jóhiszeműen, kifejezéseinek szövegösszefüggésükben szokásos értelme szerint, valamint tárgya és célja figyelembevételével kell értelmezni”. Értelmezés alanyai Szerződő felek együtt – hiteles értelmezés (kötelező) Szerződő fél egyoldalúan (csak rá kötelező) Bírói értelmezés (adott ügyben lehet kötelező) Doktrinális értelmezés (segédeszköz) Az értelmezés módszerei: Nyelvtani (hiteles nyelv kérdése) Kontextuális Gyakorlati Rendszertani Történeti (travaux preparatoires!) Nagy Boldizsár előadása

22 A szerződések érvénytelensége Áttekintés
Semmis Megtámadható Jus Cogensbe ütközés § 53 Kényszer Szerz. kötésre von. belső szab. megsz. §46 Meghatal-mazás túllépése § 47 Tévedés § 48 Megté-vesztés § 49 Megvesz- tegetés § 50 Személy ellen § 51 Állam § 52 Nagy Boldizsár előadása

23 Kényszer Személy elleni (coercion) 51§ Ha képviselője ellen: kényszerítő cselekmény vagy fenyegetés semmiféle jogi hatással nem jár Állam elleni (use of force) 52§ Ha az állam elleni olyan erőszak vagy azzal fenyegetés amely az ENSZ Alapokmányában foglalt nemzetközi jogi alapelvek et sérti semmis Nagy Boldizsár előadása

24 Jus cogens – a nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabálya
„olyan normát jelent, amelyet az államok nemzetközi közössége, mint egész, olyanként fogadott el és ismert el, mint amelytől nem lehet eltérni [tehát jus cogensként –NB] és amelyet csak a nemzetközi jognak az ugyanilyen jellegű későbbi szabályával lehet megváltoztatni. Nagy Boldizsár előadása

25 Tévedés - megtévesztés közötti különbség
Tévedés – megtévesztés – a szerződéskötési eljárásra vonatkozó belső jog megsértésével kötött szerződés Tévedés - megtévesztés közötti különbség Tévedésre csak az hivatkozhat, aki kellő gondossággal járt el Megtévesztésre az is hivatkozhat, aki gondatlan volt.   A belső jog megsértésével kötött szerződés csak akkor megtámadható, ha magára a szerződéskötési eljárásra vonatkozó alapvető és nyilvános szabályt sértettek meg olyan súlyosan, hogy az a másik szerződő fél számára is nyilvánvaló kellett hogy legyen. Megtévesztés: a nemzetközi jogban erre nincsen példa, ám a magánjogi szerződések megkötésekor van rá példa, ezért felmerül a lehetősége. Az EU-ban aprólékos szabályokat fogadnak el a megelőzésre. ________________ A meghatalmazás túllépése esetén nyilván nem volt megfelelő szerződési akarat. A korlátot a partner ismerte, hiszen látta a meghatalmazást. (A belső jogi felhatalmazás túllépése nem eredményezhet érvénytelenséget csak a tárgyaló hazai politikai státuszának vagy állásának megrendülését.) Nagy Boldizsár előadása

26 A szerződés megszűnésének esetei
A felek akarata alapján Ese- mény Felmon-dás Egyet- értés Új szerződés A nemzetközi jog alapján Szerződés-szegés (lényeges) A körülmények alapvető megváltozása Lehetetlenülés Államutódlás Háború Feltétel Idő Fizikai Jogi (jus cogens) Teljesítés? Nagy Boldizsár előadása

27 Clausula rebus sic stantibus – A körülmények alapvető megváltozása
A szerződéskötéskori körülmények alapvető előre nem látott változása a szerződés megszüntetésének vagy az abból való kilépésnek az indoka, ha az adott körülmények fennállása lényeges alapul szolgált a kötelezőkénti elismeréshez és a változás hatására gyökeresen átalakul a szerződés alapján még teljesítendő kötelezettségek mértéke Nem lehet hivatkozni a crss-ra A szerződés határt állapít meg A z alapvető változás annak eredménye, hogy az erre hivatkozó részes fél akár a szerződésből folyó kötelezettségét, akár a szerződésben részes bármelyik féllel szemben fennálló más nemzetközi kötelezettségét megszegte. Nagy Boldizsár előadása

28 A lényeges szerződésszegés
Jogtalan felbontás A szerződés tárgyához és céljához nélkülözhetetlen rendelkezés megsértése a szerződés megszüntetésének, az abból való kilépésnek vagy az alkalmazás felfüggesztésének az indoka Nem lehet hivatkozni a szerződésszegésre humanitárius szerződés megszüntetése vagy felfüggesztése céljából Nagy Boldizsár előadása

29 Nagy Boldizsár előadása

30 Köszönöm a figyelmüket. Nagy Boldizsár www. nagyboldizsar
Köszönöm a figyelmüket! Nagy Boldizsár nagyboldi kukac ajk.elte.hu Nagy Boldizsár előadása