A KOLLEKTÍV MUNKAJOG RENDSZERE

Az előadások a következő témára: "A KOLLEKTÍV MUNKAJOG RENDSZERE"— Előadás másolata:

1 A KOLLEKTÍV MUNKAJOG RENDSZERE

2 Miről lesz szó? BEVEZETÉS SZAKSZERVEZETEK ÜZEMI TANÁCS

3 I. BEVEZETÉS

4 Érdekképviseleti totó
1. A munkavállalók hány százaléka tagja Magyarországon valamely szakszervezetnek? 2. A munkavállalók hány százaléka áll kollektív szerződés hatálya alatt? 3. Hány szakszervezet létezik ma Magyarországon? 4. Mikor volt az utolsó sztrájk Magyarországon?

5 Érdekképviseleti totó
A munkavállalók hány százaléka tagja Magyarországon valamely szakszervezetnek? 10-20% 2. A munkavállalók hány százaléka áll kollektív szerződés hatálya alatt? Harmada – fő 3. Hány szakszervezet létezik ma Magyarországon? 1200 4. Mikor volt az utolsó sztrájk Magyarországon? Nagyobb 2009-ben, kisebb 2015-ben

6 A kollektív munkajog célja
Mtató Utasítási jog Gazdasági erő Mtató Szerződéses viszony Mellérendelt felek MV Alárendeltség csökkentését segíti: Eltérést nem engedő munkajogi szabályok Munkavállalói érdekképviseletek MV

7 A munkavállalói érdekképviselet szervezete
Szakszervezet Üzemi tanács Munkavállalói küldöttek a felügyelő bizottságban Munkavédelmi képviselet

8 KÉPVISELET KÉT FAJTÁJA
KÖZVETLEN RÉSZVÉTELI JOGOK GYAKROLÁSA – ÜT BELSŐ ÉS EGYÜTTMŰKÖDŐ KÖZVETETT SZAKSZERVEZETI ÉRDEKKÉPVISELET KÜLSŐ ÉS SZEMBENÁLLÓ

9 KÖZVETLEN MUNKAVÁLLALÓI KÉPVISELET FOGALMA
Szervezeti közvetítés nélküli képviselet Közvetlenül a munkavállalók választott képviselőin keresztül A munkavállalók munkahelyi döntésekben való részvételének formája Üzemi, munkaszervezeti szintű döntésekben való részvétel Jogilag garantált eszközök

10 Képviseletben megjelenő érdekstruktúra
Közvetlen képviselet Közös érdekek: munkahely fennmaradása, piaci siker, eredmény Munkáltatói döntési hatalomból részesedés Szakszervezet Érdekellentét Munkáltatóval szemben álló munkavállalói érdekek védelme

11 KÉPVISELET JOGI ESZKÖZEI
Szakszervezet Kollektív szerződés Közvetlen képviselet Tájékoztatás, konzultáció, együttdöntés Üzemi megállapodás

12 SZERVEZETI MEGJELENÉS
Szakszervezet Munkáltatón kívül álló, önálló szervezet Nemzeti, ágazati, munkahelyi szakszervezetek Közvetlen képviselet Nincs saját szervezete sem munkáltatón kívül, sem belül Munkáltató szervezetéhez igazodó testület, képviselő

13 TÖRTÉNELMI HÁTTÉR Szakszervezet 19. sz. iparosodás Angolszász gyökerek
Közvetlen képviselet 20. sz posztindusztriális társadalom terméke Német minta

14 DUÁLIS MAGYAR STRUKTÚRA
Német minta alapján Szakszervezet + KSZ Kötelező ÜT választások + üzemi megállapodás + FB tagok delegálása, munkavédelmi képviselő, EUÜT

15 A szakszervezet és az üzemi tanács eltérő funkciója
Közvetett képviselet Elkülönült szervezet (jogi személy) Külső, szembenálló Gazd/szoc. Érdekvédelem Eszközei: KSZ, sztrájk, tv-i jogok ÜZEMI TANÁCS Közvetlen képviselet Munkáltató szervezetének része (nem jogi személy) Belső, együttműködő Részvétel a döntéshozatalban Eszközei: vélemény, táj (együttdöntés)

16 1992. évi Mt.: kapcsolat az üzemi tanács és a szakszervezet között
Szakszervezet reprezentativitása az üzemi tanácson elért eredményhez kötött (legalább 10% kell) Az ágazati párbeszéd bizottságokban is ez az egyik szempont 2012-től A két eltérő szervtípus gyakran összeolvadt!

17 II. A SZAKSZERVEZETEK

18 A szakszervezet fogalma
Egyesület (civil szervezet) 2011. évi CLXXV. törvény Speciális célja van: Mt § (2) bek. a) pont: „…elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése.”

19 A szakszervezet szervezete
ÖNÁLLÓAN ALAKÍTJA KI! (alapszabályban) szervezeti rend tisztségviselők tagság feltétele Munkaszervezeten belül is működtethet szervet, szövetségek hozhatók létre (Mt §)

20 Képviselettel rendelkező szaksz.
Mt § (2) bek. b) pont Alapszabálya szerint a munkáltatónál: képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik.

21 A szakszervezet törvényi jogai
Mt § Diszkrimináció tilalma Munkajogi védelem tisztségviselőknek Kollektív alku joga (külön feltételekkel) Képviseleti jog Információs jogok Működést elősegítő jogok Munkaidő-kedvezmény És: munkaharc joga

22 Képviseleti jog Jogi képviselet: Érdekképviselet:
Csak tagokra! Jogi képviselet: Csak meghatalmazás alapján Érdekképviselet: Munkáltatóval, mtatói szervezettel szemben

23 Információs jogok Munkavállalók tájékoztatása
Tájékoztatás kérése minden, a mv-ók munkaviszonnyal összefüggő gazd/szoc érdekeivel kapcsolatos kérdésben Véleményezés bármely intézkedésről Konzultáció kezdeményezése 7 napos felfüggesztő hatály!

24 Működési feltételek biztosítása
Propaganda jog: hirdetmények - Helyiséghasználat (munkaidőben is) - Megbízás alapján szaksz. tagdíj levonása - Belépés joga (Mt §) nem mv-nak is! (ha van tag mv)

25 Munkajogi védelem tisztségviselőknek
Munkajogi védelem: felmondáshoz, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz felettes szaksz. szerv egyetértése kell Megbízatás idejére, +6 hónapra, ha legalább 1 évig betöltötte Korlátozott létszámra: Munkavállalói létszám Védett tisztségviselők száma 1-500 fő 1 fő A képviselettel rendelkező szakszervezet legfőbb szerve által kijelölt + 1 fő munkáltatónként. 2 fő 3 fő 4 fő 4001- 5 fő

26 Munkaidő-kedvezmény Védett tisztségviselő mentesül a munkavégzés alól a konzultáció időtartamára Tagoknak: minden 2 tag után havi 1 óra, januári taglétszám alapján, 5 nappal előre be kell jelenteni Távolléti díj jár Megváltani nem lehet! …

27 III. AZ ÜZEMI TANÁCS

28 KÖZVETLEN KÉPVISELETI SZERVEK TÍPUSAI
Üzemi tanács Üzemi megbízott Központi üzemi tanács Vállalatcsoport szintű ÜT

29 Az alapítás feltételei
15 munkavállaló alatt nem lehetséges 16-50 munkavállaló üzemi megbízott 51- munkavállaló üzemi tanács, létszáma Mt. alapján Részlegenként (telephelyenként) Választás útján Központi és vállalatcsoport szinten is, delegálás útján (nincs hierarchia!) Nközi szint: Európai Üzemi Tanács

30 KÖTELEZŐ VÁLASZTÁS ÜZEMI MEGBÍZOTT ÜZEMI TANÁCS
15 fő feletti munkáltatónál, telephelynél ÜZEMI TANÁCS 50 fő feletti munkáltatónál, telephelynél

31 KÖZPONTI ÜT DELEGÁLÁS Munkavállalói létszámmal arányosan
Nincs hierarchia ÜT-k között Munkáltatói szintű képviselet ÜT és tagjaira vonatkozó szabályokat kell rá is alkalmazni

32 A VÁLASZTÁS KÖTELEZETTSÉG
Mt. törvényi kötelezettsége Munkavállalóknak jog Munkáltató passzivitásra kötelezett, nem avatkozhat be

33 Az üzemi tanács működése
Mt. és az ügyrend alapján Ügyrend elfogadása önállóan! Testületként jár el Első ülésén elnököt választ Tagok csak személyesen járhatnak el

34 A működést elősegítő jogok
Hirdetmények elhelyezése Munkaidő-kedvezmény (10%, 15%) Munkajogi védelem csak az elnöknek! Költségek biztosítása Információs jogok Konzultáció Üzemi megállapodás lehetősége Munkaügyi jogvita indításának joga

35 Az üzemi megállapodás ÜT és mtató kapcsolatrendszerét szabályozza (kötelmi rész) Sok eltérési lehetőség a törvénytől Pl. munkaidő-kedvezmény, munkajogi védelem, létrehozás feltételei KSZ-t pótló szerepet kaphat! (normatív rész) Munkaviszonyra vonatkozó szabály lesz Amíg nincs KSZ, KSZ kötésre jogosult szaksz. Szabályozhatja a KSZ-re tartozó kérdéseket is! Egy kivétel: munkabért nem szabályozhatja!

36 Az üzemi tanács részvétele a munkáltató döntéseiben
Együttdöntési jog: Közös döntés a munkáltatóval Tárgyköre: jóléti célú pénzeszközök felhasználásakor Ha nincs megegyezés: kötelező döntőbíró! Előzetes véleményezés: Még a döntés előtt véleményt kell kérni Az ÜT külön kérése nélkül is A munkáltatót nem köti Tájékoztatás: félévente

37 Köszönöm a figyelmet! Gyulavári Tamás