Kompetenciák fogalma Joghatóság (nemzetközi értelemben vett hatáskör) ügyek megosztása a különböző államok hatóságai között hatáskör ügyek megosztása a.

Az előadások a következő témára: "Kompetenciák fogalma Joghatóság (nemzetközi értelemben vett hatáskör) ügyek megosztása a különböző államok hatóságai között hatáskör ügyek megosztása a."— Előadás másolata:

1 Kompetenciák fogalma Joghatóság (nemzetközi értelemben vett hatáskör) ügyek megosztása a különböző államok hatóságai között hatáskör ügyek megosztása a különböző szintű bíróságok között illetékesség ügyek megosztása az azonos szintű bíróságok között

2 Joghatóság [nemzetközi magánjogról szóló évi 13. törvényerejű rendelet (Njt.tvr.) és a Pp. 57/A. §] fajai: kizárólagos alapvető érdek, hogy kizárólag magyar bíróság járjon el pl. belföldön fekvő ingatlannak kapcsolatos dologi jogi per kizárt a kizárólagos tükörképe általános alperes kötődési helye (lakóhely/szth./székhely) belföldön alperesi egységes pertársaság: legalább az egyiké főkötelezett + mellékkötelezett: ha a főkötelezett kötődése belföldön kereset + viszontkereset: ha a keresetre különös választási lehetőség a felperes részére, az általános joghatóság szerinti államtól eltérő államba indítsa a pert pl. tartási kötelezettség, bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt speciális az „elesett fél védelmében” fogyasztói szerződésből/ munkaszerződésből eredő jogviták ha a fogyasztó belföldi kötődéssel bír, magyar bíróság eljárhat ha a szokásos munkavégzés helye belföldön, magyar bíróság eljárhat felek által kikötött vagyonjogi ügyekben rugalmas alakiság

3 Joghatóság [nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13
Joghatóság [nemzetközi magánjogról szóló évi 13. törvényerejű rendelet (Njt.tvr.) és a Pp. 57/A. §] hiányának eljárásjogi következményei: • keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása, illetve permegszüntetés kizárt joghatóság miatt [Pp § (1) bek. a) pont, 157. § a) pont] • magyar bíróság joghatósága ugyan nem kizárt, de a magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg, a per érdemi elbírálhatósága az alperes magatartásától függ: - ha az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot tesz (perbe bocsátkozik), akkor ez a nyilatkozata megalapozza a magyar bíróság joghatóságát és így eljárását. - amennyiben az alperes az első tárgyalást elmulasztotta és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, vagy az alperes a bíróság joghatóságának hiányát kifogásolja, a bíróságnak az eljárást a Pp. 157/A. §-a alapján meg kell szüntetnie. [Pp. 157/A. §]

4 Hatáskör [Pp. 22. § és 23. §] 1. rendes bíróság általános elsőfokú hatáskör: (amit törvény nem utal a törvényszékhez) járásbíróság különös elsőfokú hatáskör: törvényszék pl. azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot meghaladja, kivéve a házassági vagyonjogi pert, ha azt a házassági perrel együtt vagy annak folyamán indítják meg. 2. különbíróság közigazgatási és munkaügyi bíróság közigazgatási határozatok törvényességéről dönt, illetve munkaügyi perek

5 Vagyonjogi per és a hatáskör
1. Pertárgy értéke keresettel érvényesített jog/követelés értéke az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés, vagy követelésrész értéke  2. Pertárgyérték meghatározása 2.1. pénzben kifejezhető: azonos a felperes által követelt összeggel pénzben kifejezhető ugyan, de a Pp. sajátos előírásai [Pp. 24. § (2) bek.] a tényleg megállapítható összegtől függetlenül!  2.2. pertárgyérték azonban nem minden esetben állapítható meg

6 Hatáskör vizsgálata 1. Amennyiben a bíróság hatáskörét a pertárgy értéke alapján kell megállapítani:    általános szabály, hogy a bíróság hatáskörének megállapításánál, a per tárgyának értékére a keresetlevél beadásának időpontja az irányadó. ha a pertárgy értékében a keresetlevél beadását követően bekövetkezett változások (pl. az ingatlan értéke a keresetlevél beadáskori értékéhez képest jelentősen megemelkedik) általában nem hatnak ki a bíróság hatáskörére. ha éppen a pertárgy értékében bekövetkezett változás alapozza meg az adott bíróság hatáskörét (pl. a járásbíróság előtt indult perben utóbb kiderül, hogy a pertárgy értéke valójában a kereset beadásakor meghaladta a harmincmillió forintot, de utóbb ez az érték lecsökkent) 2. Kereseti követelés felemelése, illetve leszállítása esetén   kereset felemelése esetén a hatáskörre a felemelt érték az irányadó, vagyis az ügyet a bíróságnak át kell tenni a per tárgyára tekintettel hatáskörrel rendelkező bírósághoz, de az alperes érdemi ellenkérelmének előadása után a hatáskör hiánya már nem vehető figyelembe, áttételnek helye nincs kereset leszállítása a bíróság hatáskörét nem érinti.

7 Hatáskör hiányának eljárásjogi következményei
hatáskör hiányát hivatalból kell figyelembe venni ha a hatáskör a per tárgyának értékétől függ, az alperes érdemi ellenkérelmének (139. §) előadása után a hatáskör hiánya figyelembe nem vehető. hatáskör hiányának figyelembevétele és jogkövetkezményei a keresetlevél áttételét rendeli el [Pp §], a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja [Pp § (1) bek. b) pont], vagy a pert megszünteti [Pp § a) pont].

8 Illetékesség Illetékesség fajtái
(ügyek megosztása az azonos szintű bíróságok között horizontális munkamegosztás) • bíróság működési területéhez valamely tény útján kapcsolódjék az ügy     Illetékesség fajtái  1. általános illetékesség kivétel a kizárólagos illetékesség fennállása 2. különös illetékesség vagylagos (versengő) kikötött (alávetéses) kizárólagos

9 Általános illetékesség
[Pp. 29. § (1) bek.] alperes belföldi lakóhelye/ székhelye ennek hiányában, kisegítő okok, de rangsort kell tartani! alperes tartózkodási helye alperes utolsó belföldi lakóhelye felperes lakóhelye felperes tartózkodási helye további, alperesnek kedvező illetékességi szabályok ismeretlen helyen tartózkodó alperessel szemben alperes állandó munkahelye nem azonos a lakóhelyével

10 Kizárólagos illetékesség
1. felek megállapodásán alapuló [Pp. 41. §] 2. Törvényi rendelkezésen alapuló (pl. munkaügyi per)

11 Vagylagos illetékesség
[Pp. 32. § (1)] 1. felperes választása szerint ha nincs az ügyre vonatkozóan kizárólagos illetékességi szabály

12 Vagylagos illetékesség [Pp. 32. § (1)] 2
Vagylagos illetékesség [Pp. 32. § (1)] 2. egyes perek, amikor választhat felperes 2.1. vagyonjogi per (ahol az alperes huzamos tartózkodásra utaló körülmények között tartózkodik pl. tanul, bv. intézet székhelye vagyonjogi per, amelyet olyan alperes ellen indít, aki/amely belföldön nem rendelkezik sem lakóhellyel, sem tartózkodási hellyel (lefoglalható vagyon fekvése, alperes adósának lakóhelye, valamilyen dolog biztosítja, úgy a dolog fekvése) vagyonjogi per, amelyet olyan alperes ellen indít, amely külföldi jogi személy (ügy vitelére megbízott személy lakóhelye/fióktelep/kereskedelmi képviselet) 2.2. ingatlan tulajdonára, birtokára (ingatlan fekvése) 2.3. tartás (jogosult lakóhelye) gyermek elhelyezése (gyermek lakóhelye) örökbefogadás felbontása (kiskorú gyermek lakóhelye, tartózkodási helye) 2.4. Gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében kötött ügyletből eredő követelés iránti per (teljesítés helye) 2.5. Kártérítés iránti per (kár bekövetkezésének helye)

13 Illetékesség vizsgálata • hivatalból keresetlevél beadásának időpontja az irányadó • hiányának eljárásjogi következményei - hiánypótlásra felhívás - áttétel - keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása - permegszüntetés

14 Eljáró bíróság kijelölése
1. Esetei • összeütközés • kizárás miatt nem járhat el a bíróság • nem állapítható meg az illetékes bíróság 2. Magasabb fokú bíróság jelöli ki az eljáró bíróságot