DR. LUKOVICS MIKLÓS Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az előadások a következő témára: "DR. LUKOVICS MIKLÓS Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar"— Előadás másolata:

1 A regionális innovációs potenciál és a regionális versenyképesség kapcsolata
DR. LUKOVICS MIKLÓS Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet „Innovációs képesség, versenyképesség, jólét” szakmai kerekasztal beszélgetés Szeged, július 1.

2 Az előadás felépítése A regionális innovációs potenciál és a regionális versenyképesség kapcsolatának elméleti megközelítése (Lukovics M. – Rittgasszer I. – Wéber V.) Teoretikus megközelítés (pl. alapfogalmak) Demonstrációs modellek Kiterjesztés Az innováció szerepe a legjelentősebb versenyképességi jelentésekben (Lukovics M.) Empirikus vizsgálatok (Lukovics M. – Kovács P.)

3 Kiindulás

4 Teoretikus összefüggések
Baross grant

5 Demonstrációs modellek

6 Demonstrációs modellek (2)

7 Demonstrációs modellek (3)

8 Innováció és versenyképesség az EU dokumentumaiban
Lisszabon, Göteborg Lipcsei Charta, Európai Területfejlesztési Menetrend A Strukturális Alapok célkitűzései, 2007–2013 Közösségi Stratégiai Iránymutatások, CSG Versenyképességi és Innovációs Keretprogram, VIK Versenyképesség és innováció az EU 246 operatív programjában

9 A versenyképesség és az innováció kapcsolatának kiterjesztése

10 A versenyképesség és az innováció kapcsolatának kiterjesztése

11 Versenyképesség, innováció, tudás modellje
Huggins – Izushi (2008) 73. o

12 Kreativitás, innováció versenyképesség lineáris modellje
Swann – Birke (2005) alapján saját szerkesztés

13 A kreativitás, az innováció és a versenyképesség “értelmezési tartományai”
Carayannis – Gonzalez (2003)

14 A kreativitás, az innováció és a versenyképesség Double Helix modellje

15 Innováció a versenyképességi jelentésekben
Országos szint: WEF GCR IMD WCY ECI BERR 2008 PCI Forfás ACR 2009 WB KEI 2008 European Inn. Scoreboard Regionális szint: BERR REPI 2009 BHI 2008 ACR Croatia 2008 Éstonian Comp. R. Puget Sound 2008 Lithuanian RCI 2009 Német régiók 2003 Portugál régiók 2004 Lengyelország World Bank 2008

16 Tanulságok Bizonyos indikátorok előfordulási gyakorisága: a fajlagos szabadalmak száma domináns mutatónak tekinthető, amely az áttekintett 17 indikátorkészletből 13-ban megjelenik. Szintén kiemelt mutatónak tekinthető a teljes K+F kiadásnak a GDP %-ában számított mértéke, azonban egyre több helyen jelenik meg a teljes K+F kiadás felbontásának igénye a kormányzati, üzleti és felsőoktatási szféra K+F kiadásaira. Outputindikátorok súlyának növekedése az inputindikátorokkal szemben. Egyre több versenyképességi jelentésben jelenik meg az a követelmény, hogy az innovációs eredmények ipari hasznosításra is kerüljenek. Ebből kifolyólag kerültek bele az indikátorkészletekbe az egyetem-ipar együttűműködését számszerűsíteni próbáló mutatók. Újdonságként jelentkezik a legfrissebb versenyképességi jelentésekben egyfajta szektorális lehatárolás: több helyen elkülönítik a high-tech vagy és/vagy az IKT szektort.

17 Empirikus elemzés módszertana
Komplex fogalmak és kategóriák Mutatószám-rendszerek Többváltozós adatelemzési módszerek Megfelelő adatbázis

18 Célok Két adatbázis létrehozása (jelentős problémák)
Versenyképesség (78 mutató [2010]) Innovációs potenciál (17 mutató) A 174 kistérség tipizálása és elemzése (klaszterezés, MDS) Versenyképességi szempontból Innovációs potenciál szempontjából A kistérségek rangsorolása Az eredmények összevetése (klasztertípusok közötti átfedések, rangsorok közötti rangkorreláció vizsgálata, kontingenciatábla vizsgálata)

19 A 174 kistérség tipizálása versenyképességi szempontból
Adatállomány: egységes versenyképességi definícióra az azt kibontó piramis-modellre támaszkodva Alapkategóriák: 15 mutató Alaptényezők: 32 mutató Sikerességi faktorok: 31 mutató A magyar kistérségek versenyképességének komplex elemzése Two-step klaszteranalízissel és többdimenziós skálázással, majd az eredmények kiterjesztése az urbánus-rurális dimenzió mentén

20 Versenyképességi típusok

21 Elméleti versenyképességi kistérség-típusok Magyarországon

22 A 174 kistérség tipizálása innovációs potenciál szempontjából
Adatállomány: 17 mutató A magyar kistérségek innovációs teljesítményének komplex elemzése Two-step klaszteranalízissel és többdimenziós skálázássa

23 Az innovációs teljesítmény szerinti térségtípusok Magyarországon

24 A magyar kistérségek versenyképességének és innovációs teljesítményének összehasonlító elemzése
Az eredmények összevetése három viszonyítási rendszerben: milyen versenyképességi és innovációs teljesítmény szerinti klaszterkombinációk fordulnak elő kistérségek versenyképességi és innovációs teljesítmény szerinti rangsorának kapcsolata versenyképesség és az innovációs teljesítmény MDS által nyert komplex indikátorának kapcsolata

25 Versenyképesség és Innovációs teljesítmény szerinti klaszter kombinációk
Megnevezés Innovációs teljesítmény klaszterei Összesen relatíve erős innovációs teljesítményű kistérségek közepes innovációs teljesítményű kistérségek relatíve gyenge innovációs teljesítményű kistérségek innovációs teljesítményt nem végző kistérségek Versenyképesség klaszterei Relatíve erős versenyképességű rurális kistérség 1 2 Relatíve erős versenyképességű urbánus kistérség 6 11 17 Közepes versenyképességű rurális kistérség 3 26 Közepes versenyképességű urbánus kistérség 10 16 29 Relatíve gyenge verseny-képességű rurális kistérség 50 36 89 Relatíve gyenge verseny-képességű urbánus kistérség 7 28 94 45 174

26 2. A kistérségek versenyképességi és innovációs teljesítmény szerinti egydimenziós skálázások rangsorai közötti kapcsolat Spearman-féle rangkorrelációs együttható értéke: 0,657 → szignifikáns, pozitív irányú, közepesnél erősebb kapcsolat a két rangsor között

27 3. A versenyképesség és az innovációs teljesítmény MDS által nyert komplex indikátorának kapcsolata
(r=0,73)→ versenyképesebb kistérségek nagyobb innovációs teljesítménnyel is rendelkeznek

28 Következtetések A térségi versenyképesség és az innováció között nagyon fontos kapcsolódási pontok vannak A relatíve erős innovációs teljesítményű kistérségek mindegyike relatíve erős versenyképességű, urbánus kistérség egyúttal Az innovációs teljesítményt nem folytató kistérségek jórészt relatíve gyenge versenyképességű, urbánus kistérségek Az innovációs teljesítmény a térségi versenyképességnek egy nagyon komoly mozgatórugója

29 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
Dr. Lukovics Miklós Szegedi Tudományegyetem GTK