Kovalenskötés II. Vegyületet molekulák.

Az előadások a következő témára: "Kovalenskötés II. Vegyületet molekulák."— Előadás másolata:

1 Kovalenskötés II. Vegyületet molekulák

2 Apoláris kovalens kötés
Az elemmolekulákban közös elektronpárt, párokat az azonos atomok magja egyforma erősséggel vonzza. Az ilyen kötéseket apoláris kovalens kötésnek nevezzük. Apoláris kovalens kötés Kovalens kötés Nemkötő elektronpár Kötő elektronpár Molekula Szerkezeti képlet Összegképlet

3 A nemfémes elemek egymással alkotott vegyületei is kovalens kötéssel jön létre. Víz Hidrogén- klorid Szén-dioxid Ammónia Metán

4 Miért így alakul ki a molekula?
A víz összetett anyag, vegyület. A víz molekulákból áll. A víz összegképlete: H2O Szerkezeti képlete: 105 o-os szög van a 2 H között. Miért így alakul ki a molekula?

5 Hány vegyérték elektronja van az oxigénatomnak?
Hány vegyérték elektronja van a hidrogénatomnak? 1 vegyértékelektronja van a hidrogénatomnak. Milyen kötéssel kapcsolódnak össze az atomok? Kovalens kötéssel kapcsolódnak össze. Mire törekszenek az atomok kovalens kötés kialakításánál? Nemesgáz szerkezetet, 2 ill. 8 elektront „akarnak”. Az oxigén nemkötő elektronpárjai taszítják a kötő elektronpárokat, ezért a 105 o-os szög.

6 Milyen különleges tulajdonságok adódnak a víz szerkezetéből?
Fizikai tulajdonságai? Színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Forráspontja 100 o C, fagyáspontja 0 o C. A jég sűrűsége kisebb a víznél. Nagyobb a térfogata. Legsűrűbb a 4oC-os víz. Legkisebb a térfogat. Hasonlítsuk össze az O2, a Cl2 és a H2O molekula tömegét! 32 g, 71 g, 18 g . Miért gáz a két nehezebb molekula és a víz miért nem? Mert O2, a Cl2 molekulák szimmetrikusak és nem vonzzák egymást. A vízmolekulák dipólus molekulák és vonzzák egymást. Mit jelent ez?

7 Elektronvonzó képesség:
Az atommag, mennyire vonzza a vegyértékelektronokat. Az elektronvonzó képesség mérhető. Elektronegativitás: az elektronvonzó képesség számértéke 0-4-ig. Jele:EN

8 Melyik elemek elektron szerkezetét rajzoltam le?
Cl H O Szerinted melyiknek nagyobb az elektronvonzó képessége? EN:3,0 2,1 3,5

9 Az elektronvonzó képesség hogyan változik a periódusos rendszerben?
Balról jobbra, lentről fölfelé nő.

10

11 Van-e különbség az elemekben (pl
Van-e különbség az elemekben (pl.oxigén, hidrogén molekulában) és a vegyületekben (pl. víz molekulában) lévő kovalens kötés között? EN egyenlő különböző Különbség=0 különbség:3,5-2,1=1,4 APOLÁRIS POLÁRIS KOVALENS KÖTÉS Apoláris= töltés nélküli Poláris= kéttöltésű; A különböző atomok, különböző mértékben vonzzák a közös elektronpárt a kovalens kötésben.

12 A hidrogén és az oxigén molekula, általában az elemmolekulák szimmetrikusak.
A vegyületmolekulák lehetnek dipólus molekulák (di=2) vagy szimmetrikusak. A víz dipólus molekula, a töltéseltolódás a molekulán kívülről is érzékelhető.

13

14 Hidrogén-klorid Fiz. tul: Színtelen, szúrós szagú,
Levegőnél nehezebb gáz. Szerkezete: Egyszeres poláris kovalens kötésű dipólus molekula. Összegképlete: HCl

15 Ammónia Összegképlete: NH3 Szerkezeti képlete: A kötés poláris kovalens A molekula dipólus, a N nagyobb elektronvonzó képessége miatt.

16 Szén-dioxid Összegképlete: CO2 Szerkezeti képlete: A kötés poláris kovalens kötés, mert az oxigén elektronvonzó képessége a nagyobb. A molekula szimmetrikus, az alakja miatt.

17 Metán A 4 vegyérték elektronú C atom 4 H atommal hoz létre poláris kovalens kötést. A molekula szimmetrikus, mert a 4 H a térben így helyezkedik el. Összegképlet: CH4 Szerkezeti képlet:

18 A vegyületmolekulákban közös elektronpárt, (párokat) a különböző atomok magja nem egyforma erősséggel vonzza. Az ilyen kötéseket poláris kovalens kötésnek nevezzük. A molekula lehet dipólus, vagy szimmetrikus. Apoláris kovalens kötés Poláris kovalens kötés Nemkötő elektronpár Kötő elektronpár Szimmetrikus molekula Szerkezeti képlet Dipolus molekula Összegképlet