3.4.2.Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából 3. 3.4.4. Az állatok szaporodása.

Az előadások a következő témára: "3.4.2.Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából 3. 3.4.4. Az állatok szaporodása."— Előadás másolata:

1 3.4.2.Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából Az állatok szaporodása

2 g Szaporodás: 3.4.2., illetve 3.4.4. Az állatok szaporodása
Fajfenntartó (az élet folytonosságát biztosító) életjelenség, melynek során az élőlények önmagukhoz hasonló, szaporodóképes utódot hoznak létre Módjai: Ivartalan szaporodás: az utódok egyformák, a környezethez való alkalmazkodásban és ezáltal evolúciós szempontból kevésbé előnyös, ált. sok utódot eredményez, nincs megtermékenyítés Pl. a szivacsok bimbózása g

3 Ivaros szaporodás: a két szülőtől származó utódok tulajdonságai változatosak, ez a változó környezetben, evolúciós szempontból előnyös az élőlények többsége így szaporodik, van megtermékenyítés Megtermékenyítés fajtái: Külső megtermékenyítés: a kétféle ivarsejt egyesülése a két szülő állat testén kívül, a vízben történik pl. szivacsok, halak, kétéltűek Belső megtermékenyítés: a kétféle ivarsejt egyesülése az anya állat testében történik pl. rovarok, hüllők, madarak, emlősök

4 hímivarsejt (spermium, ondósejt):
Ivarsejtek: hímivarsejt (spermium, ondósejt): Nagy mennyiségben képződik Kis méretű Önálló helyváltoztató mozgásra képes (farok) Részei: fej, nyak, összekötő rész, ostor (összekötő rész + ostor = farok)

5

6 Petesejt: Számuk: sok- 1 (függ a megtermékenyítés módjától
ill. az ivadékgondozás mértékétől) Nagy méretű Aktív mozgásra nem képes Sejtplazmájában tartalék tápanyag van Több rétegű külső védőburok

7

8 Hímnősség: Az állat testében mind a kétféle ivarsejt képződik, ill mindkét ivarmirigy (here, petefészek) meg van megtermékenyítésűek: általában kölcsönös és külső megtermékenyítés pl. gyűrűsférgek Váltivarúság: Külön egyedben alakul ki a hímivarsejt és a petesejt, ill. a kétféle ivarmirigy is külön egyedben van megtermékenyítés: általában belső megtermékenyítés az állatfajok többsége ilyen pl. emlősök Ivari kétalakúság (szexuális dimorfizmus): A váltivarú fajok hímjei és nőstényei alakban, színben, méretben különböznek egymástól pl. rovaroknál, madaraknál, emlősöknél Regeneráció: már állandósult szöveti sejtek visszanyerik osztódó képessé-güket, minél fejlettebb az állat annál kisebb a mértéke

9 Szivacsok: - Ivaros szaporodás:
Ivartalan szaporodás: bimbózás (szivacstelep ki- kialakulása) gyöngysarjképződés: - egy közös burokban, differenciálatlan, tápanyag- gal ellátott sejtek vannak (= gyöngysarj) - a szülő elpusztulása után bekerül a vízbe, az aljzatra tapad és új egyed fejlődik belőle - édesvízi szivacsokra jellemző - Ivaros szaporodás: - nincs ivarmirigy - ivarsejtek a testi sejtek között alakulnak ki - külső megtermékenyítés

10 Laposférgek: Ivaros szaporodás: hímnősség
petefészek, here, ivarvezetékek belső megtermékenyítés

11

12 Gyűrűsférgek: Hímnősek hím ivarrendszer: női ivarrendszer
Herék (2 pár) Ondóhólyag : benne vannak a herék és az ondóvezetékek kezdeti szakaszai Ondóvezetékek: kijuttatják az ondót a szervezetből női ivarrendszer Petefészek (1 pár) Petevezetékek: a testüregbe került petesejtek kijuttatása Ondótartó (2 pár): idegen hímivarsejtek tárolása nyereg: megvastagodott, több szelvényből álló, mirigyekben gazdag terület a test elülső részében Váladéka: párosodáskor sűrű váladék peterakáskor nyálkás váladék Megtermékenyítés: külső

13

14

15 Csigák: - szaporodásuk: - a hazai szárazföldi csigák hímnősek,
de vannak váltivarú fajai is - nemi szervrendszerük bonyolult felépítésű - megtermékenyítésük kölcsönös

16

17 Ízeltlábúak (rovarok):
Többségük váltivarú Páros ivarmirigyek, páros ivarvezetékek, ondótartó, járulékos mirigy, párzószervek Belső megtermékenyítés Gyakori az ivari kétalakúság

18

19 Gerincesek: Váltivarúak, az ivari kétalakúság jellemző rájuk
Ivarmirigyek, ivarjáratok, párzószervek, járulékos mirigyek Külső megtermékenyítés: halak, kétéltűek belső megtermékenyítés: hüllők, madarak, emlősök Halak: ikra, haltej, (elevenszülők: csikóhal, guppi)

20

21 Kétéltűek: kocsonyás burkú petesejtek
(pl. petezsinórt képeznek)

22

23 Hüllők: tojás: zigóta,fehérje burok, lágy héj (kv. krokodilok)
napmelege költi ki (mert testhőmérsék- letük változó) (kivétel az eleven tojók pl. viperák) Madarak: tojás: zigóta, szikanyag, fehérje burok, lágy illetve meszes héj, testük melegével költenek

24

25 Emlősök: méhük: kétüregű, részben két üregű, illetve együregű párzó szerveik: a hüvely, illetve a hímvessző

26

27

28 (Egyedfejlődés főszakaszai:
Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés

29 A megtermékenyítéstől a petéből való kibújásig,
Embrionális fejlődés A megtermékenyítéstől a petéből való kibújásig, a tojásból való kikelésig vagy a megszületésig tartó folyamat Szakaszai: 1. Barázdálódás: A zigótából kiinduló sorozatos osztódás Az utódsejtek egyre kisebbek, nincs növekedés Együtt maradnak a közös peteburokban Kialakul a szedercsíra (állapot) A szedercsíra belső sejtjei elfolyósodnak (elhalnak), kialakul a hólyagcsíra (állapot)

30

31 2. Csíralemezek kialakulása:
A hólyagcsíra fala egy ponton betüremkedik a a hólyagcsíra üregébe és kialakul a bélcsíra Bélcsíra fajtái: két csíralemezes bélcsíra testüreg nélkül: részei: külső csíralemez (ektoderma) belső csíralemez (entoderma) ősbélüreg ősszáj az álszövetesekre (szivacsokra), a szivacsok: csíralemezek sejtjei specializálódnak és kialakulnak a végleges sejtek

32

33

34 két csíralemezes bélcsíra elsődleges testüreggel
(áltestüreggel) részei: külső- és belső csíralemez, áltestüreg töltelék szövettel, ősbélüreg, ősszáj áltestüreg a külső és a belső csíralemez között alakult ki a belső csíralemezből az áltestüregbe került sejtek kitöltik a testüreget a kétoldali szimmetriások közül a laposférgekre jellemző

35

36 (másodlagos testüreggel):
Három csíralemezes bélcsíra valódi testüreggel (másodlagos testüreggel): Részei: külső-, belső- és középső csíralemez, valódi testüreg, ősbélcsatorna, ősszáj, új kivezető nyílás az elsődleges testüregbe bevándorolt sejtekből képződik a középső csíralemez (mezoderma) a középső csíralemez által határolt üreg a másodlagos testüreg az ősszájjal szemben az ősbélüregnek kialakul egy másik nyílása is, így az ősbélüreg ősbélcsatornává alakul A kétoldali szimmetriások közül ez jellemző a puhatestűekre és az ízeltlábúakra

37

38 Három csíralemezes bélcsíra hármas testüreggel
Részei: a háromféle csíralemez, a hármas testüreg, a két nyílású ősbélcsatorna A hármas testüreget a középső csíralemez veszi körül három része van: a szívburok ürege, a mellhártyák ürege a hasüreg Az ősbélcsatornának a bevezető nyílása az új nyílás, az ősszáj a kivető nyílás vagy elzáródik és egy másik kivezető nyílás alakul ki A kétoldali szimmetriások közül a gerincesekre jellemző

39

40 3. Szövetek, szervtelepek, szervek kialakulása
A csíralemezek sejtjeiből a különböző szövetek sejtjei alakulnak ki Külső csíralemezből: hámszövet, idegszövet Belső csíralemezből: hámszövet Középső csíralemezből: hámszövet, izomszövet és kötő- és támasztószövet A különböző szöveti sejtekből szervtelepek (szervkezdemények) A szervtelepekből szervek, szervrendszerek jönnek létre A gerinceseknél: külső csíralemezből: kültakaró hámrétege, idegrendszer belső csíralemezből: táplálkozási- és légzési rendszer hámja középső csíralemezből: a többi szervrendszer

41 Posztembrionális fejlődés
Az embrionális fejlődés utáni szakasz, az állat elpusztulásáig tart

42

43

44 Érzékelés: A külvilág és a szervezet állapotának változásai az élőlények szá- mára az ingerek. Az ingerek felfogására a receptorsejtek szakosodtak. A külvilág ingereit a külső receptorok, a belső ingereket a belső roceptorok fogják fel A receptorsejtek elhelyezkedhetnek egyesével vagy csoporto- sulhatnak és így érzékszervet alkotnak Minden receptornak megvan a neki megfelelő ingere, az adek- vált ingere, ezzel szemben a legalacsonyabb a receptor inger- küszöbe A receptorok fajtái az adekvált inger alapján: mechanikai-, hő-, kémiai és fényérző receptorok Az érzékelés folyamata: a receptorban az inger hatására ingerület (elektromos jel) képződik, ami az idegrendszer köz- pontjába szállítódik és itt létrehozza az érzetet

45 Mechanikai érzékelés:
Gerincteleneknél: Tapintásérző receptorok a kültakarójukban vannak, a rovaroknál a lábakon és a csápokon, a kitinszőrök (ta- pintószőrök) segítik a működésüket Hallószerv, amely a levegő rezgéseit érzékeli csak egyes rovarokban alakult ki felépítése: - kitinhártya: a hanghullámoktól jön rezgésbe - receptorsejtek: a kitinhártya alatt sáskáknál a potrohon, a szöcskéknél az első pár lábon

46

47

48 Mechanikai érzékelés:
Gerinceseknél: Szabad idegvégződések és idegvégtestek: a bőrben vég- ződnek a tapintás és a nyomás érzékelést végzik Oldalvonalszerv: a halaknál a vízáramlás változását érzékeli

49

50 izomorsó: (harántcsíkolt izomrost a rátekeredő idegsejt
nyúlvánnyal) az izom megnyúlását érzékeli nyomásérző receptorok: a vérerek és más belső szervek falában

51

52 Hallószerv: felépítése: külső fül: fülkagyló és külső hallójárat középfül: dobhártya és hallócsontocskák belső fül: csiga a hallósejtekkel (+ helyzetérzékelés szerve) működése: a levegő rezgéseit a dobhártya és a halló- csontocskák vezetik a hallósejtekhez, ame- lyekben létrejön az ingerület halak: csak belső fülük van, rossz a hallásuk kététűek: nincs külső fülük hüllők, madaraknak: nincs fülkagylójuk

53

54 Helyzetérző szerv: felépítése általánosan: üreges szerv, az üregében szilárd ásványkris- tájok vannak a test elmozdulásakor ezek is elmozdulnak és ingerületbe hozzák az üreg falában levő receptorokat a gerincesek helyzetérzékelő szerve a belső fülben levő labirintus szerv: a tömlőcske és a zsákocska mozdulatlan test és a fej tér- beli helyzetét érzékeli a három félkörös ívjárat a mozgásban levő test és a fej mozgás irányát érzékeli

55

56 Kémiai érzékelés: Szaglás Gerinctelenek:
Szaglás: gázok, vagy magukból gázokat kibocsátó anyagok érzékelése Ízlelés: folyadékok, vagy a folyadékokban oldott anyagok érzékelése Szaglás Gerinctelenek: Az ízeltlábúak kivételével a szaglás és az ízlelés nem kü- löníthető el A szivacsok kemoreceptorai a kültakarójukban vannak A férgek kémiai érzékszervei a feji végen találhatók A csigák rövidebb tapogatói a kémiai érzékszervek Az ízeltlábúak szaglószervei a csápokon tömörülnek, a legérzékenyebbek az egész állatvilágban

57 Ízlelés Gerinctelenek:
A gerincesek szagló receptorai az orrüreg szaglóhám-jában tömörülnek halak: orrürege nincs kapcsolatban a garattal szárazföldi gerincesek: kapcsolat a garattal madarak: nagyon gyenge szaglás Ízlelés Gerinctelenek: A rovarok ízlelőreceptorai a szájszerveken helyezkednek el

58

59

60 Ízlelés Gerincesek: Halak: ízlelőreceptorok a bajússzon, az ajkakon
és a szájüreg nyálkahártyáján vannak Szárazföldi gerincesek: a nyelv az ízérzőszerv, a receptorsejtek az ízlelőszemölcsök ízlelőbimbóiban vannak

61

62 Fényérzékelés Gerinctelenek: Szivacsok, gyűrűsférgek: nincs szemük
a fotoreceptoraik a kültakarójukban vannak és a fény jelenlétét érzékelik Laposférgek: kehelyszem, ez a legegyszerűbb látószerv, már a fény irányát is érzékeli

63

64 Csigák: a hosszabb tapogatóik végén
ülnek a fény irányát érzékelő hólyagszemek, Rovarok: egyszerű (vagy pont) szem, illetve összetett (vagy mozaik) szem a mozaik szem sok egyszerű szemből épül fel, alak és színlátó, a kép sok mozaikból áll össze

65

66 Gerincesek: Az emberhez hasonló fejlett, képlátó hólyagszem
Halak: erősen domború szemlencse, közellátók

67

68 Madarak: legfejlettebb a látásuk az állatvilágon belül,
legélesebb szeme a ragadozó madaraknak van

69

70

71 Az állatok testfelépítésének a típusai:
Álszövetesek: szivacsok Szövetesek: - vannak szerveik: - elsődleges testüregesek (őstestüregesek): laposférgek - másodlagos testüregesek (valódi tü.): gyűrűsférgek, csigák, rovarok - hármas testüregesek: gerincesek (ősszájúak: laposf., gyűrűsf., csigák, rovarok újszájúak: gerincesek)