20. AZ ALAKZATOK STÍLUSHATÁSA

Az előadások a következő témára: "20. AZ ALAKZATOK STÍLUSHATÁSA"— Előadás másolata:

1 20. AZ ALAKZATOK STÍLUSHATÁSA

2 Az alakzat a szokásostól valamilyen célból eltérő, átalakított nyelvi forma, mint a
Hangsor Szókapcsolat Mondat/gondolat Leggyakoribb eset/módszer lehet a: Hozzáadás Elhagyás felcserélés

3

4 Hangalakzatok: - A szöveg zeneiségét a verstani eszközök segítik, ezek közül is elsősorban a ritmus: az ütemek (hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok) vagy a verslábakat alkotó rövid és hosszú szótagok szabályos ismétlődése. - A sorvégi hangzók összecsengése, a rím is fokozza a zeneiséget:valamilyen hangulatot kelt, összekapcsolja a rímelő szavakat jelentésben, ezáltalerősíti (módosítja) a szöveg jelentését.

5 Hangalakzatok: Fokozottan érvényesül a beszédhangok tartalomerősítő szerepe a szó eleji hangok összecsengésében, az alliterációban: „Száll a szikra, fojt a füst, / Fő a fürdő; forr az üst” (Arany János: A bajusz). - Azt a zenei verstani eszközt, amely a sor végén ott töri ketté a szintagmát (a mondatot), ahol ezt a természetes tagolás nem kívánná meg, áthajlásnak vagy enjambement-nak nevezzük.

6 Hangalakzatokra példák:
… oly fenyegetve beszélett. (Vörösmarty) Hozzáadás Köszönöm szépen a kelmed jó ‘karatját. (Petőfi) Elhagyás Sürgő csoport száz szolga hord, / Hogy nézni is tereh. (Arany) Felcserélés

7 Mondatalakzatok – példák a hozzáadáshoz
Ismétlések Hová, hová édes férjem? Milyen csonka ma a Hold, / Az éj milyen sivatag, néma, / Milyen szomorú vagyok én ma, / Milyen csonka ma a Hold. (Ady) Érintette fülét kocsiknak zörgése. / kocsiknak zörgése, hordóknak kongása, (Petőfi)

8 Mondatalakzatok – példák a hozzáadáshoz
Felsorolás És akkor még sok más színű tintát, / bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat. (Kosztolányi) Most tél van és csend és hó és halál. Fokozás Tanulj dalt a zengő zivatarból, / Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl. (Vörösmarty)

9 Figura etimologica Szótőismétlés, amely az ismétléses alakzatokhoz tartozik, és az azonos tövű szavak alkotnak egy nyelvtani, jelentéstani egységet. „Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak” (Ady)

10 Példák a felcseréléshez (inverzió)
De jó messze volt még szép Magyarországtól, / Mert Franciaország esik tőle távol. (Petőfi) A kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő. (Tóth Árpád) Ezüst derűvel ráz a nyír / egy szellőcskét és leng az ég. (József A.)

11 Gondolat-alakzatok Párhuzam Ellentét Áldjon vagy verjen sors keze…
Ismétlés és megfordítás együtt Testvérünk voltál, és lettél apánk. Kérdés Ment-e könyvek által a világ elébb? Érzelmi alakzat (felkiáltás) Ó, irgalom atyja ne hagyj el! Paradoxon (látszólagos képtelenség) Te sem haltál meg, népem nagy halottja Oximoron (abszolút képtelenség) Felszentelt hóhérok

12 A párhuzam Vetettem ibolyát, Várom kikelését, Várom a szeretőm Hozzám jövetelét. Kikelt az ibolya De nem az a teljes, Eljött a szeretőm, De nem az a kedves. (Magyar népdal)

13 Túlzás, gúny, irónia - A túlzás az érzelmi hatás kedvéért felnagyítja (vagy kicsinyíti) a jelenségek mértékét. A túlzással rokon stíluseszköz a gúny és az irónia (lásd: stílusárnyalatok). - A gúny a képtelenségig felnagyítva mutatja meg egy jelenség negatív vonásait. - Az iróniában a látszólagos magasztalás mögött nyilvánvaló elítélés (elmarasztalás) bújik meg, ez a nevetségesség forrása. A dicséret és az elmarasztalás közötti ellentétet a szövegösszefüggés (kontextus) leplezi le: „Puszta a kert, e helyett a / Szántóföld szépen virít, /Termi bőven a pipacsnak / Mindenféle nemeit” (Petőfi Sándor: Pató Pál úr).