Magyarok Etelközben/3 Magyarok az óorosz fejedelemségekben

Az előadások a következő témára: "Magyarok Etelközben/3 Magyarok az óorosz fejedelemségekben"— Előadás másolata:

1 Magyarok Etelközben/3 Magyarok az óorosz fejedelemségekben
A magyar őstörténet régészete 2016/2017, 2. félév

2 9-10. századi magyar vonatkozású régészeti leletek az óorosz fejedelemségek területén
Magyar–szláv kapcsolatok a történeti források tükrében 1. Muszlim források 1.1. A Dzsajháni-hagyomány Ibn Rusztánál 1.2. A Dzsajháni-hagyomány Gardízinál 1.3. Sükrullah török fordítása 2. Szláv források 2.1. Konstantín-legenda 2.2. Orosz őskrónika Felhasznált forrásközlés: A honfoglalás korának írott forrásai. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 7. Szerk. Kristó Gyula, Olajos Teréz és H. Tóth Imre közreműködésével. Szeged, 1995.

3 1.1. A Dzsajháni-hagyomány Ibn Rusztánál
„[Állandóan] legyőzik azokat a szlávokat, akik közel laknak hozzájuk. Súlyos élelmiszer-adókat vetnek ki rájuk, és úgy kezelik őket, mint foglyaikat. A magyarok tűzimádók. Meg-megrohanják a szlávokat, és addig mennek a foglyokkal a parton, amíg a bizánciak országának egy kikötőjéhez nem érnek, amelynek K.r.h a neve.  (Kercs/Pantikapaion?, Herszonesz/Kherszonészosz?) … Amikor a magyarok a foglyokkal K.r.h-be érnek, az elébük menő bizánciakkal vásárt tartanak. Azok [a magyarok] eladják nekik a rabszolgákat és vesznek bizánci brokátot, gyapjúszőnyegeket és más bizánci árukat.”

4 1.2. A Dzsajháni-hagyomány Gardízinál
„Állandóan legyőzik a saqlāb-okat. Súlyos élelmiszer-adókat vetnek ki a saqlāb-okra, és úgy kezelik őket, mint foglyaikat. A magyarok tűzimádók. Meg-megrohanják a saqlāb-okat, és rūs-okat s onnan rabszolgákat hoznak, Rūm-ba viszik és eladják őket.”

5 1.3. Sükrullah török fordítása
„Ezek [a magyarok], a saqlāb-ok és rūs-ok között nyáron és télen állandó háborúk és harcok vannak. De a turkmen m.ht.rqah állandóan legyőzik a saqlāb és rūs népet. Ezeket sorban láncra verve foglyokká teszik. A rajtuk levő dolgokat, ruhákat, cobolyprém öltözetet lehúzzák róluk, s meztelen viszik Rūm-ba, és eladják [őket].”

6 2.1. Konstantin-legenda Aztán visszatért a Filozófus a maga útjára. És midőn az első órában imáját mondta, rátámadtak az ugrok, farkas módra üvöltve, meg akarván őt ölni. Ő azonban nem rettent meg, sem az imáját nem hagyta abba, csak [így] fohászkodott: »Uram irgalmazz!«, mivel éppen befejezte ájtatosságát. Ők pedig, meglátván őt, isteni parancsolatra megszelídültek és hajlongani kezdtek előtte, és hallván ajkának tanító szavait, békében elengedték őt egész kíséretével együtt.”

7 2.2. Az orosz őskrónika (= Régmúlt idők krónikája, Nyesztor-krónika, oroszul Poveszty vremennih let) „Majd azután fehér ugrok jöttek, és örökölték a slovének földjét. Ezek az ugrok pedig Hérakleios császár idejében tűntek fel, akik haddal támadtak Hozdroj perzsa császárra. … Ezek után jöttek a pecsenegek, majd a fekete ugrok vonultak Kijev mellett, aztán pedig Oleg alatt…”

8 A Kijevi Rusz feltételezett határai és főbb központjai

9 Kijevi leletegyüttesek „magyaros” tárgyakkal
1. Sír az egykori Aranykapu közelében (108. sír) 2. Sírok a Tized-templom építése (Kr. u. 989) előtti temetőből (25., 86., 105., 113. sír) 3. Öntőminták a Podolból (Váralja) 4. Sír „Vlagyimir városából”

10 1. Sír az egykori Aranykapu közelében (108. sír)
Publikáció: 1) Гезе, В.: Заметки о некоторых киевских древностах. ЗОРСА т.II. вып 2) Каргер, М. К.: Древний Киев, I. Москва-Ленинград, 1958. Lelőhely: Furman-udvarház Lelőkörülmények: 2 m mélyen, ló is volt (hogyan?), szakember nem volt jelen, egy munkás később Geze régésznek elmesélte, mi hogy volt: ló- és embercsontok együtt, a veretek megzöldült bőrön (szíj?), kard, balta és tőr az elhunyt mellett, aki talán páncélban volt

11 1. Az Aranykapu melletti sír (108.) kardja

12 1. Leletek a kijevi Aranykapu mellett talált sírból/2.

13 1. Leletek a kijevi Aranykapu mellett talált sírból/3.
Az első közlés képe: Ханенко, Б. – Ханенко, В.: Древности Приднепровья. Вып. V. Kijev, T. XX.

14 2. A Tized-templom építése (989) előtti időben használt temető „magyaros” leletei/113. sír
Publikáció: 1) Tagán Galimdzsán: Honfoglaláskori magyar sír Kievben. FolArch III–IV –313. 2) Каргер, М. К.: Древний Киев, I. Москва-Ленинград, 1958. Lelőhely: A Tized-templom alatt, a középhajó Ny-i részében Lelőkörülmények: A sír a templomépítés során megsérült, ki is rabolták

15 A 113. sír leletei/1.

16 A 113. sír leletei/2. (Мурашева, В. В.: Славяне, варяги и иные «языци» на речных путях Восточной Европы. In.: Меч и златник: К 1150-летию зарождения Древнерусского государства: Каталог выставки. Мockвa 2012: 36–113.)

17 3. Öntőminták Kijev Podol nevű városrészéből
Publikáció: Гупало, К. Н. – Ивакин, Ю. Г.: О ремесленном произ-водстве на киевском Подоле. СА 1980/2, 203–219. Lelőhely: A Podol az iparosok vár alatti települése volt Lelőkörülmények: 10. sz.-i rétegből

18 1. sz. öntőminta

19 2. és 3. sz. öntőminta

20 A kijevi öntőminták felhasználásával készült veretek

21 Sír „Vlagyimir városából”
Publikáció: 1) Movchan, I.: A 10th-century Warrior’s Grave from Kiev. In: Kiev–Cherson–Constantinople. Ed. Aibabin, A. – Ivakin, H. Kiev–Simferopol–Paris, –223. Pl. 19–23. 2) Fodor István: Olmin dvor (Megjegyzés az orosz őskrónika egyik helynevéhez). Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére. Urálisztikai Tanulmányok 18. Bp –208. Lelőhely: Vlagyimir városa Kijev legősibb városrésze (10. századi!) Lelőkörülmények: A kijevi fejedelmi druzsina tagjaira jellemző fakamrás sír

22 A „Vlagyimir városában” talált sír veretes tarsolya

23 A Hojnovszkij-szablya (kijevi szórványlelet) az eredeti publikációban (Хойновский, И. А.: Раскопки великокняжескаго двора древняго града Киева. Kijev, 1893: T. XX.) A palmettaminta rajza Fodor Istvánnál (Őstörténet és honfoglalás. Bp. 2009: 59.)

24 A Hojnovszkij-szablya Muraseva publikációjában (Мурашева 2012: 97.)

25 Kié volt Kijev, Kijé? (És ki volt Kij?)
„…a 8-9. századi Kijev gyatra kis településnek számított. Az Ős-Kijev egy 130 X 180 méteres belterületű, árokkal és paliszád-fallal védett kis erősség volt…” „…a honfoglalás előtt őseink Ős-Kijev kis erősségének kifosztásából bajosan gazdagodhattak volna meg. Lehetséges, hogy a kis erőd lakóinak nem ellenségei, hanem éppenséggel barátai vagy éppen védelmezői voltak…” „Egyáltalán nem lehetetlen hát, hogy az erősségben lakó s előtte temetkező magyar fegyveresek a kazár kagán szolgálatában álltak, de ha nem, akkor is valamilyen formában el kellett ismerniük a kazár kagán fennhatóságát.” Bóna István: A magyarok és Európa a 9‒10. században. Bp ‒22.

26 Csernyihiv (or. Csernyigov): leletegyüttesek „magyaros” tárgyakkal
1. „Fekete Sír” sz.-i temető a Sztrizseny partján

27 Fekete-sír Az ivókürtök publikációja: D. Szamokvaszov a III. oroszországi régészeti konferencián számolt be ásatásairól Lelőkörülmények: 125 m átmérőjű, m magas kurgán Leletek: három fejedelmi személy volt a kurgánban, a krónikákban nem maradt fönn, hogy akkor ki uralkodott Csernyihivben datálás: bizánci solidus alapján 945–959 közt 2 db bölényszarvból készült, ezüstveretekkel borított ivókürt, az egyiken valami mitológiai jelenet, a másik szájánál végtelen palmettaháló, a háttér nem poncolt, de a levelek bekarcoltak

28 A csernyihivi „Fekete Sír” kisebb ivókürtje

29 A kijevi kard és a csernyihivi kürt lemezén egyformán keresztirányban bekarcoltak a palmettalevelek

30 Magyar jellegű leletek a csernyihivi druzsinatemetőből
Publikáció: 1) D. I. Bliefeld: Arheologija ) Fodor István: Altungarn, Bulgarotürken und Ostslawen in Südrussland. (Archäologische Beiträge.) Acta Ant. et Arch. XX. Szeged, Lelőhely: Csernyihiv NY-i szélén, a Sztrizseny partján, a Berjozki nevű partszakaszon 1908-ban találtak egy 10. sz.-i szláv temetőt ben D. I. Blifeld kijevi régész újabb 18 kurgánt tárt fel.

31 Veretes tarsoly a csernyihivi 15. kurgánból

32 Sesztovicja (or. Sesztovica)
(Ukrajna, Csernyigovi terület, a Gyeszna mellett, 18 km-re Csernyigovtól) Lelőkörülmények: 147 kurgán a Gyeszna jobb partján, főleg hamvasztásos sírokkal (A magyar jellegű leleteket tartalmazó kurgánok számozása a magyar szakirodalomban nem egységes!) 61. kurgán/4. sír: négyzet alakú tarsolyzáró veret 42. kurgán: veretes tarsoly (Мурашева 2012: 100.)

33 Ljubecs (Ukrajna, Csernyihivi terület, Ripki járás)
A ljubecsi régészeti lelőhelyek körébe egy erőd, több váralja-település és két kurgántemető tartozik. Az egyik temető 2. kurgánjából faragott csont oldalpálcás vas zabla, 3. kurgánjából palmettás veret került elő. (Erdélyi István: Scythia Hungarica. A honfoglalás előtti magyarság régészeti emlékei. Budapest 2008: 100.)

34 Egyéb magyar jellegű leletek a Kijevi Rusz területéről
Gnyozdovo – részben hamvasztásos, nagyon vegyes anyagú (szláv, skandináv, keleti), több mint 3000 síros temető, egyes sírokban magyar jellegű veretek Berjozki – Erdélyi István (2008) szerint a 16. kurgánból kisméretű niellós szíjvég, palmettahálós szügyelő-csörgőkkel, ugyaninnen legalább 2 db veretes tarsoly ismert. Berjozki azonos a fentebb bemutatott Csernyihiv lelőhellyel! Tabajovka – nagyméretű druzsinatemető – szív alakú csörgős szügyelődísz palmettákkal, egy másik sírból 12 db csörgős szügyelődísz palmettákkal, palmettás tarsoly-függesztő

35 Irodalomjegyzék Arne, T. J. 1914: La Suède et l’Orient. Uppsala
Fettich Nándor 1937: A honfoglaló magyarság fémművessége. ArchHung XXI. Budapest Fodor István 1977: Altungarn, Bulgarotürken und Ostslawen in Südrussland. (Archäologische Beiträge.) Szeged. (Acta Ant. et Arch. XX.) Fodor István – Diószegi György – Legeza László 1996: Őseink nyomában. Budapest Fodor István: Olmin dvor. (Megjegyzés az orosz őskrónika egyik helynevéhez.) Ünnepi könyv Havas Ferenc tiszteletére. Urálisztikai tanulmányok 18. Bp Geze, M. B.: Zapiszki o nyekotorih Kijevszkih drevnosztyah, 1, Mecs, najgyennij v Kijev bliz Zolotih vorot. Zap. Russzk. Arheol. obscs. VII:1, 1905.) Jáky András: Kijev és környékének magyaros leletei   Каргер, М. К. 1958: Древний Киев, I. Москва–Ленинград  Спицын, А. А. 1914: Венгерские вещи X века в России. Известия Императорской Археологической Комиссии, вып –110. Tagán Galimdzsán 1941: Honfoglaláskori magyar sír Kijevben. FolArch III–IV, 311–313. Zágorhidi Czigány Bertalan: Történeti és régészeti adatok a Kárpát-medence századi északkelet-európai kapcsolatrendszeréhez. A lengyel és Rusz kapcsolatok. Budapest, 2016.