22.lecke Az állatok légzése

Az előadások a következő témára: "22.lecke Az állatok légzése"— Előadás másolata:

1 22.lecke Az állatok légzése

2 Az állatok légzése a lebontáshoz kapcsolódó gázcsere:
Az állatok sejtjeiben is energiaigényes biokémiai folyamatok mennek végbe. Az energia a lebontó folyamatok során keletkezik a sejtekben. Az állatok légzése a lebontáshoz kapcsolódó gázcsere: O2 felvétel, a szerves vegyületek lebontásához, CO2 leadás, CO2 a lebontás során keletkezett. A gázcsere vékony rétegen, a légzőfelületen keresztül történik. Légzőfelület elhelyezkedése: - a testfelület képezi, vékony kültakarójú állatoknál - a testen belül, a légzőszervben van nagyobb testű, vastagabb kültakarójú állatoknál

3 Légzés folyamata a légzőszerves állatoknál: légcsere vagy vízcsere:
- a környezet és a légzőszerv között zajlik - részfolyamatai: belégzés és a kilégzés külső gázcsere (légzés): - légzőszerv és a testfolyadék közötti belső gázcsere (légzés): - a testfolyadék és a test sejtjei közötti A külső és a belső gázcsere helyszínei között a test- folyadék szállítja a légzési gázokat

4

5 Alacsonyabb rendű állatoknak nincs légzőszerve,
gázcseréjük a testfelületükön zajlik = diffúz légzés (bőrlégzés) szivacsok, csalánozók, férgek (kivétel: kétéltűek) Magasabb rendű állatoknak van légzőszerve Légzőszerv: kültakaró eredetű: ízeltlábúak, puhatestűek tápcsatorna eredetű: gerincesek

6 Kültakaró eredetű légzőszervek:
Légcsőrendszer (trachearendszer): rovaroknál Légcsövek gazdagon elágazó hálózata A légcsövek a kültakaró betüremkedései A szervezet minden részébe, a sejtekig szállítják a légköri oxigént (légcsere, gázcsere) Légzőnyílásuk a potroh szelvények két oldalán van A légzést (légcserét) a potroh mozgása biztosítja Trachea tüdő: pókok, csigatüdő: csigák

7

8

9

10

11 Kültakaró eredetű légzőszervek:
Kopoltyú: vízi puhatestűeknél, rákoknál rákok kopoltyúi: elhelyezkedésük: lábakon vízcserét a lábak mozgatása biztosítja folyami rák kopoltyúja: - elhelyezkedése: a lábak tövén, a fejtor lemeze alatti kopoltyú üregben - felépítése: jellegzetes képződményei a kopoltyú- lemezek és rajtuk a kopoltyúfonalak - gázcsere: a kopoltyúfonalak hámján keresztül

12

13 Tápcsatorna eredetű légzőszervek: Kopoltyú: a halaknál
Elhelyezkedése: a fej két oldalán a kopoltyú üregben Felépítése: kopoltyú ívekhez páros kopoltyúlemezek kapcsolódnak kopoltyúlemezeket kopoltyúlemezkék alkotják kopoltyúlemezkék gazdag hajszálér hálózatúak (vörös) kívülről kopoltyúfedő, védi a lemezeket Működése: a légző mozgásokat a szájnyílás, a száj- garatüreg és a kopoltyúfedő végzi, ez biztosítja a vízáramlást Légzés szakaszai: vízcsere (belégzés, kilégzés) gázcsere (külső gázcsere = külső légzés)

14

15

16

17

18 Tüdő: a szárazföldi gerinceseknél
Páros zsákszerű szerv Elhelyezkedése: mélyen a test belsejében A külső gázcsere a tüdő légtere és a hajszálerek vére között megy végbe A légkör és a tüdőlégtere között a légutak szállítják a levegőt a légcsere (belégzés, kilégzés) során Az evolúció során a testfelülethez viszonyított légzőfelület egyre nagyobb lett A légzőrendszer (légutak, tüdő) működése: Belégzés Külső gázcsere Kilégzés

19 Kétéltűek: Lárva vízben él kopoltyúja van (kopoltyúlégzés)
Kifejlett állatnál tüdő alakul ki A tüdőfal belső felszíne a légzőfelület, a fal szerkezete: a belső oldal felől redőzött (békák) a testfelületnél kisebb diffúz légzés = bőrlégzés, jelentősebb a tüdőlégzésnél

20

21 Hüllők: Kültakarójuk erősen elszarusodott, ezért nincs bőrlégzésük
Tüdejük fala kamrás, redős szerkezetű, belső felszíne, a légzőfelület nagyobb, mint a kétéltűeké

22

23 Emlősök: Tüdejükben nagyon gazdagon elágazó hörgőrend- szer van
a végén fürtszerű léghólyagocskák vannak A léghólyagocskák falának belső felszíne képezi a légzőfelületet, amely nagyon nagy

24

25

26 Madarak: Tüdő felépítése: Öt pár légzsák kapcsolódik a tüdőhöz
szerepük: levegőtárolás, a test fajsúlyának csökkentése a kettős gázcsere segítése A hörgőrendszer a léghajszálcsövekben végződik, ezek nyitott végűek, faluk belső felszíne a légző felület

27

28

29 Repülő életmód miatt nagy az energia- és O2 igény
Az O2 igényt a tüdőlégzés biztosítja A szárazföldi gerinceseknél a legfejlettebb a tüdőlégzésük: - folyamatos a (külső) gázcseréjük, a belégzés és a kilégzés során is végbe megy - a külső gázcsere (kettős gázcsere) elegendő oxigént biztosít az energiatermelés- hez

30

31

32 A szárazföldi gerinceseknél a légzést (légcserét) a légzőizmok működése biztosítja
Kétéltűek: a szájüreg (torok) izmai és a tüdő körüli izmok Hüllők, madarak: a bordaközi izmok Emlősök: a bordaközi izmok és a rekeszizom