Osztrák - Magyar kiegyezés 1867

Az előadások a következő témára: "Osztrák - Magyar kiegyezés 1867"— Előadás másolata:

1 Osztrák - Magyar kiegyezés 1867
Készítette: Tischlér Dóra

2 Előzmények: Osztrák és magyar ellentétek az forradalom, és szabadságharc után: Modern Magyar nemzet 1849 augusztus 13 - Világosi fegyverletétel Neoabszolutizmus Haynau rémuralma Bach korszak

3 Neoabszolutizmus A világosi fegyverletételtől a kiegyezésig tartó időszakot Magyarországon neoabszolutizmusnak nevezzük. Ebben az időben a Habsburgok megpróbáltak az abszolutizmus eszközeivel uralkodni. A neoabszolutizmus tehát, a Habsburg abszolutizmus új, modernizált változata, amelyet az 1848-­as polgári forradalmak után alakítottak ki.

4 Kiegyezés okai: Osztrák részről: Magyar részről: Gazdasági nehézségek
Katonai vereségek 1859 ; 1866 Nemzetegységi probléma Gazdasági nehézségek Nemzetegységi probléma Politikai bizonytalanság

5 Kiegyezés 1867 Osztrák - Magyar Monarchia
Két jogilag egyenrangú állam (dualizmus) Bécs, Budapest Osztrák császár, Magyar király – Ferenc József Közös ügyek - külügy, hadügy, pénzügy Horvátország, Erdély visszacsatolása Magyarországhoz

6 Kiegyezés ellenzői Kossuth Lajos emigráció (külföldi száműzetés, politikai okok miatt) Monarchia több népcsoportja

7 Fontos személyek Ferenc József Sissi

8 Fontos személyek Alexander Bach Haynau tábornok

9 Készítette: Tischlér Dóra 7.B
Források: tel/, vMM4OyabSjtLAL&ved=0EKouCAIoAQ