22. Magyar gazdaságpolitika

Az előadások a következő témára: "22. Magyar gazdaságpolitika"— Előadás másolata:

1 22. Magyar gazdaságpolitika

2 0. Az alapprobléma között megháromszorozódó GDP, 28%-kal növekvő nettó reálbér, 1,5 millió megszűnő munkahely 1970: 1,5 mllió nettó állami vagyon/fő, 2010: ugyanennyi adósság/fő

3 Viszonylagos egyensúlyörző növekedés 1974-ig Olajárrobbanás: Dilemma 1974-es hitelfevétel és következményei, a külső tartozás megugrása (20%-ról 60%-ra, majd a 80-as évek végére 80%-ra), elmaradó strukturális átalakulás

4 Éllovas a sereghajtóvá válásban (alternatív) vagy éllovas az átalakulásban (mainstream)? Reformok, dereguláció: A piacgazdaság intézményrendszere + külföldi befektetők védelme gyorsan kiépül, de talán túlságosan gyorsan és szigorú követelményeket szabva Liberalizáció: 1992-ig 90%-ban, de reálfelértékelődés, alacsony vámok, világpiaci termelői árak Privatizáció: óvatos becslés szerint 40-50%-on, kevésbé óvatos szerint 28%-on értékesítés + oligopóliumok, monopóliumok külföldi tulajdonba adása + termelési potenciál veszni hagyása Duális adó és gazdaságszerkezet Szociális ellátórendszer reformja elmarad 2002-től elszálló költségvetés, 2003-tól elszálló lakossági devizahitelezés Belső egyensúlyi probléma + külső egyensúlyi probléma

5 2008: hagyományos (ortodox) válságkezelés bérbefagyasztás, költségvetési kiadáscsökkentés a bérből élők terhére 2010: unortodox válságkezelés válság terheinek megosztása a foglalkoztatottak, a foglalkoztatók és az állam között Kihívások: Finanszírozási/adósság válság (magas külső tartozás: áll. + váll + lak.) Költségvetési válság: 2004 óta túlzottdeficit eljárás alatt Nagy elosztórendszerek válsága Foglalkoztatás Társadalmi felzárkózás Hazai tulajdon helyzetbehozása + innováció

6 23. Kelet-ázsiai társadalmak gazdaságfilozófiája

7 A vasháromszög működése (politika, bürokrácia/állam, keiretsuk)
1. Japán A government-business viszony Japánban A vasháromszög működése (politika, bürokrácia/állam, keiretsuk)

8 2. Kína A kínai gazdaságfejlesztő modell sajátos vonásai
FDI eleinte kínai befektetőkön keresztül A külföldi befektetőknek igazolniuk kell, hogy nem sértik Kína nemzeti érdekeit “Kirajzani” állami támogatással Erőforrásallokáció a SEZ-eken keresztül (Különleges Gazdasági Övezetek) 
(E.g. Airbus A320, Tianjin) Stratégiai szektorok állami tulajdonban Merkantilista (kereskedelem- és) árfolyampolitika

9 3. Szingapúr A gazdaságpolitikai stratégia pillérei
FDI bevonzása három peremfeltétellel (Stratégiai szektorok állami kézben, oktatáspolitika: a szingapúri munkaerő fejlesztése, iparpolitika: clusterek) A fejlesztések forrása: társadalombiztosítási rendszer A társadalombiztosítási rendszer bemutatása