Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest

Az előadások a következő témára: "Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest"— Előadás másolata:

1 Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 EU gazdasági dinamizmusa nem kielégítő
GDP-növekedés 1950-es, 1960-as évek: gazdasági csodák 1970-es évektől: USA-nál, Japánnál lassúbb, erősen ingadozó GDP-növekedés: 2,8% (ezredforduló után) Vendégmunkások tömege 1960-as években duzzadt fel É-Afr, Töröko., volt Jugoszl később a többi volt szoc. országokból is) – beilleszkedés kulturális és jogi akadályai Számottevő regionális különbségek (GDP/fő, GDP-növ) Újonnan csatlakozók: elmaradott gazd  újabb kihívások 2

3 Korábban: negatív közösségi struktúrapolitika
Támogatások: versenyképtelen válságágazatok (mg, szénbányászat, kohászat, hajógyártás, textilipar) 1970-es évektől ipari szerkezet átalakítás lassabb mint USA-ban, Japánban 1980-as évek szerkezetváltás  munkanélküliség magas aránya Azóta sem sikerült ezen úrrá lenni, EU: 8,7% (ezredforduló után) USA: 5,1%, Kína: 4,6%, Japán: 4,4% DE: EU megőrizte pozícióit CAP  Élelmiszer-feldolgozás Több gépgyártási ágak (pl. autóipar) Gyógyszeripar 3

4 Később: új programok a gazdasági szerkezet korszerűsítésére
Tudomány, csúcstechnológia: lemaradás, nem került közelebb az USA-hoz Csúcstechnológiai termékek (számítógép, félvezetők, robotok, szórakoztatóelektronikai termékek) előállítás és világpiaci értékesítése Korszerű információs technológiák alkalmazása Sikeres együttműködések Atomenergetikai ipar Repülőgépgyártás (Airbus) Nem katonai célú hordozórakéták fejlesztése (Ariane) EEO: műszaki K+F közösségi politika Eu-i Kutatás Koordináló Szervezet (Eureka): élenjáró technológiát képviselő iparágak versenyképességének szolgálata 4

5 Külföldi működő tőkebefektetések és nagyvállalatok
Eleinte egyoldalú tőkeáramlás az USA-ból Amerikai tőke beáramlása (de műszaki modernizáció) Majd japán ipar hídfőállásainak kiépítése 1970-es évektől Eu-i tnc-k jöttek létre – beruházások az USA-ban 1980-as évektől jelentősen megnőtt EU súlya Világon befektetett összes FDI inward stock 45%-a Világ 100 legnagyobb vállalata 2005: 48 Eu, 33 USA, 13 Japán Világ 500 legnagyobb árbevételű multija (Fortune): 182 Eu 5

6 Vámunió hatása Tagállamok közötti munkamegosztás elmélyítése
 függés, összefonódás Belső kereskedelem csak a recessziós periódusokban torpant meg (1974–1975, 1980–1983, 1992–1994) Áruk, szolgáltatások 2/3-a egymás között Legjelentősebb külkereskedelmi súlyú a tagállamok közül: Németország (EU-n belül és a világpiacon is) Legszorosabb kötődés az EU-hoz: kis tagállamok Legnagyobb mértékű irányváltások az EU felé GB: Nemzetközösség felől  EU  Brexit ( újra a Nemzetközösség felé?) Mediterrán országok: jelentős felzárkózás, nyitás Volt szocialista országok: keleti piac helyett 6

7 Szorosodó gazdasági kapcsolatok EU és a posztszocialista országok között
Dinamikus integráció a nyugat-európai piacokra EU lett az 1. számú gazdasági partner (60–70%) EU: nagyobb haszon, nagyobb piacszerzés K-Köz-Eu: szerkezetváltás miatt export árualap drasztikusan visszaesett Sokáig passzív kereskedelmi mérleg (kivéve H 1998-ban) 7