Az észak-amerikai metropolizáció

Az előadások a következő témára: "Az észak-amerikai metropolizáció"— Előadás másolata:

1 Az észak-amerikai metropolizáció
dr. Jeney László egyetemi adjunktus A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Gyors városodás – Chicago népességszámának alakulása, 1831–1930
2

3 Szomszédsági kapcsolatok és a szomszédsági hasonlóság az EU-ban és Észak-Amerikában
3 É-Am: városok a perifériákon, több alhálózat EU: középen sűrűsödő hálózat

4 A nagyváros–vidék kettősség Észak-Amerikában
Városok aránya ország népesség GDP USA (SMA) 38% 49% Kanada (CMA) 45% 54% 4

5 A nemzetközi városhierarchia élén
Világvárosok (John Friedman, 1986) Elsődleges (3): New York, Chicago és Los Angeles Másodlagos (4): Toronto, Miami, Houston, San Francisco Globális város (Saskia Sassen, 1991) (1): New York (később Los Angeles is) 5

6 New York 1626: holland alapítás (Új-Amszterdam), 24$ értékű üveggyöngyért 1664: angoloké (cserébe Suriname hollandoké) Hudson-völgye: összeköti a Nagy-tavakat az Atlanti-óceánnal 1840-es évek: 500 ezer, 2010: 8,5 mió fő NY CMSA (Connecticut, New Yersey is): 20 mió fő BosWas megapolisz 50 mió USA gazdasági életének legfőbb irányító központja, nemzetközi pénzvilág Mekkája Wall Street értéktőzsde (VR1), 10 legnagyobb reklámcég 2000: világ 100 legnagyobb tnc-jéből 36 USA, 13 NY Világpolitikai rang: ENSZ székhelye Egyetemek (Columbia, Yale, Princeton)  szellemi potenciál 6

7 New York – Manhattan 1,5 mió lakos, de 1,8 mió munkahely
Felhőkarcolók: Empire State Building (381m, 1931-től világrekord) World Trade Center (412m, 2001-ig) Jövedelmi polarizáció Átlagjöv országos átlag 2x-e Lakosság 1/5-e szegénységi küszöb alatt (slumok, bűnözés) Kevert lakosság 30% spanyolajkú (Puerto Rico), 27% afroamerikai, 10% ázsiai Zsidók (Izrael után 2. legnagyobb közösség, főként K-Eu-ból) Szegregáció: Little Italy, Chinatown 7

8 Felhőkarcolók: az észak-amerikai metropolitán fejlődés meghatározó elemei
Az épületek magasságát meghatározza a társadalom technikai, építészeti tudása a magas épületek megépítéséhez Ipari forradalommal párhuzamosan végbement tudományos fejlődés Modern nagyvárosok: lehetővé tette a magas épületek tömeges megjelenését 8

9 Felhőkarcolók: az észak-amerikai metropolitán fejlődés meghatározó elemei
A város épített környezetének történelmi öröksége Számos európai város történelmi magja (pl. Budapest, Firenze, Köln, Párizs, Prága vagy Róma) páratlan építészeti örökséggel rendelkezik Az acélüveg felhőkarcolók nem rivalizálhatnak a régi gótika, reneszánsz, barokk vagy éppen romantika stílusú épületekkel Ezért több európai belváros esetében egy adott szintnél magasabb épületekre építési tilalom van érvényben, így a felhőkarcolók legfeljebb a városok perifériáin jöhetnek létre (pl. a kelet-londoni Canary Wharf) Mivel az Újvilág hirtelen kifejlődött nagyvárosaiban gyakorlatilag hiányzott a történelmi városmag a maga többszáz éves építészeti örökségével, nem volt akadálya a felhőkarcolók építésének (pl. Chicago, New York, Sydney vagy Toronto) 9

10 Felhőkarcolók: az észak-amerikai metropolitán fejlődés meghatározó elemei
A földrajzi környezet, az építőanyag minősége Nem lehet mindenhol magas épületeket építeni Manhattan gránitsziklája kifejezetten ideális talapzat a nagy tömegű felhőkarcolók számára, szemben egy vizenyős területtel, ahol megvan a süllyedés veszélye Hasonlóan hátrányosak a földrengésveszélyes területek, igaz San Francisco és Tokió példája rácáfol erre (ezt az ellentétet a következő pont oldja fel) 10

11 Felhőkarcolók: az észak-amerikai metropolitán fejlődés meghatározó elemei
A gazdasági fejlettség, amely finanszírozza a költséges beruházásokat Az impozáns, monumentális épületek az emberiség történelme során az ókori Alexandria világítótornyától, a new york-i Empire State Building-en keresztül a kuala lumpur-i Petronas-ikertornyokig mindig is a gazdasági és politikai erő szimbólumai voltak Éppen ezért válhatnak könnyen a rendszer áldozatává is (new york-i World Trade Center) A magas toronyházak sokáig leginkább az észak-amerikai metropoliszokat jellemezték, mára azonban nem csak a népességszám, de a legmagasabb épületek tekintetében is kiszorítják őket az ázsiai városok 11

12 A Föld legmagasabb városai (a 10 legmagasabb épületükre átlagmagassága alapján)
Sorrend Nagyváros 2001 Láb Nagyváros 2011 1. New York 1010.4 Dubai 1176.1 2. Chicago 995.1 Hong Kong 1080.9 3. Kuala Lumpur 852.1 1036.5 4. 839.6 Shanghai 1010.3 5. Houston 809.8 Guangzhou 945.7 6. Toronto 776.3 940.8 7. Szingapúr 772.3 Shenzhen 907.1 8. Los Angeles 767.1 897.7 9. Tokió 754.3 835.8 10. 747.1 Pusan 834.5 12

13 Városökológiai modellek
Eu: feudális városok szigorú belső térbeli rendje (etnikai, vallási, foglalkozási, vagyoni) Felső rétegek lakóhelye: hagyományosan a városközpont É-Am: látszólagos káosz, de itt is nagyfokú szabályszerűség a városok belsejében Magasabb státuszú csoportok: mindig a város peremén Alacsonyabb státuszúak: belső városrészek Városökológia (humán-, vagy szociálökológia): Az amerikai városszociológián belül a XX. század elején létrejött irányzat Az ökológiától átveszik annak módszertanát és fogalomtárát 13

14 A „chicagói iskola” 1892-ben itt nyílik meg a világ első szociológiai tanszéke Chicago kiváló terepasztalt nyújt etnikai tarkasága révén a szociálökológiai kutatások számára Az 1920-as népszámlálástól kezdve részletes adatok állnak rendelkezésre a 70, (1930-ban már 75) városrészre Vezető személyiségek: Burgess (1886–1966), Park (1864–1944) Városökológiai modellek sorát dolgozzák ki 14

15 Concentric zones of urban land use (Burgess & Park 1925)
Különböző időben érkezett bevándorlók erős nemzetiségi és társadalmi elkülönülése (szegregációja) A város koncentrikus övezetre bontható 15

16 A Burgess-Park modell CBD (Loop) Átmeneti övezet
„L” tracks CBD (Loop) Magasvasutak hurokvágánya, felhőkarcolók, turizmus Átmeneti övezet Erős leromlás, XIX. közepe: belül ipari öv, kívül lakó Ipari munkásság lakóöve XIX. vége: kétlakásos bérház Felsőbb osztályok lakóterülete Családi és társas ház, középosztály Ingázótelepülések Elővárosok (szubu.) Mezőgazdasági övezet: ellátóöv Metropolis hátországa: Vonzáskörzet Városrészeket a körutak határolják el egymástól Szukcesszió: minden városrész lakói kifelé törekednek 16

17 Hoyt-féle szektorális modell (1939)
Kérdés: hol élnek a magas státuszúak? Burgess modelljéből indult ki, de 64 amerikai városra, 3 időpontra Eredmények Koncentrikus körök mellett szektorok is Szektorokat a kivezető sugárutak határolják el egymástól A szektorok az idők folyamán a város pereme felé tolódtak el (szuburbanizáció) Városrészek/szektorok: City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede 17

18 Harris és Ullman többmagvú modellje (1945)
Városrészek City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede Nehézipar Külvárosi központok Elővárosok Központ mellett vannak külső központok, elővárosok is 18

19 A három klasszikus modell
19

20 Regionális politikák Polgárháború után: szegénység Délen
Dél-Appalache: dombsági farmok kis eróziós földterületen  különösen szegények Világválság  1933: Tennessee Valley Authority (TVA) Gazdasági növekedés erősítésére hátrányos régiókban De: meghatározó USA-politikák: ellene vannak a kormányzat által támogatott regionális segélynek Gazdasági és népesség-növekedés, de gazdasági leromlás 1960-as évek: Appalache-i régió: legszegényebb 1965: Appalachian Regional Commission (ARC): pénzügyi segélycsomagok 1980-as évek: Ronald Reagan csökkentette az ARC-alapot és a hatékonyságát Vidéki problémák Metropoliszok: növekvő dominancia a gazdasági és társadalmi életben 20

21 Kanada Természeti erőforrások: fa, gyémánt, vasérc és egyéb ásványok
Követi az USA-t, de késéssel Iparosítás a II. világháború után Import helyettesítő iparágak: alumínium, járművek, fogyasztási cikkek előállítása Hamilton: acélgyártó központ Montréal, Toronto, Vancouver: pénzügyi szolgáltatások, kereskedelmi vállalkozások GNI ≈ EU-tagok, de nem azonos az USA-éval NAFTA: megnövekedett USA-befektetések 21

22 Toronto Ontario-tó partján (Ontario állam székhelye)
XIX. sz.: „kanadai Chicago”: ny-i terjeszkedés kiindulópontja + gazdasági centrum (húsipar) 5 mió (Kanada legnépesebb városa) Világ egyik legmultikulturálisabb városa (100 náció) Világ legélhetőbb városa (Economist, 1994) Ipar, keresk., pénzügyi élet vezető metropolisza Ipar: fémfeldolgozás (mg-i gépek, repülőgépek, elektromos berendezések, atomerőművi fűtőelemek), uránvegyészeti üzem, autóipar Világ első elektronikusan vezérelt tőzsdéje (Bay Street) Jelképe: CN Tower (553 m) 22