A Cinquecento építészete és festészete

Az előadások a következő témára: "A Cinquecento építészete és festészete"— Előadás másolata:

1 A Cinquecento építészete és festészete

2 Azon diakockákon, amelyeken a „Ø” jelzés
Figyelem! Azon diakockákon, amelyeken a „Ø” jelzés szerepel, a kép nem képezi a számonkérés részét, csak az emlékanyag teljességét segítik láttatni. A fogalmak azonban, melyek a szöveg-dobozokban szerepelnek, kérdésként felbukkanhatnak!

3 Építészeti anyag: 4 építész 5 Alkotása
Andrea Palladio: Négy könyv az építészetről című traktátusának fedlapja

4 Donato BRAMANTE: Tempietto. Tükörfordításban ‘Templomocska’
A San Pietro in Montorio udvarán /az olasz név nem kell/, emlékkápolnát emelnek azon a helyen, ahol a hagyo- mány szerint Péter apostolt keresztre feszítették. 1502- ben készül el. Lépcsős talapzaton áll egy kripta fölött, belső átmérője mindössze 5 m. Előképe a Vitruvius által is leírt Római Vesta- körtemplom Vasari szerint:„antik és korszerű elemek együtt”  a kupolát és a körbefutó erkélyt érti az utóbbi alatt

5 Ø Róma, a Vesta- szüzek körtemploma Kr. u. I. szd
A Vesta- szüzek eredetileg a házi tűzhely őrzőiből lett papnők

6 Giulio Romano: Mantova, Palazzo del Té
Giulio Romano ben megy Mantovába, a Gonzaga főúri család meghívására, hogy uralkodói nyaralójukat megtervezze és felépítse. Nyitott loggiák, széles udvarok, változatos tagoltságú homlokzat  letisztult, egyszerű, mégis színpadias hatást kelt. Vasari „hóbortos találmányok”- nak nevezte Romano újításait.

7 Ø A Palazzo del Té előudvara a vizesárkon átívelő híd mögül nézve.
A loggia = pillérekre vagy oszlopokra támaszkodó, nyitott árkádos folyosó vagy galéria

8 Giulio Romano: Mantova Palazzo del Te Sala dei Giganti ‘A Gigászok csarnoka’ 1534 A jelenet a mitológia azon történetét ábrázolja, amikor a Gigászok az Olümposz hegyét megostromolják, majd Zeusz visszalöki őket az alvilágba

9 Ø A látszat- architektúra egyik első megjelenése!!

10 Ø Antonio da Sangallo Montepulciano Madonna di San Biaggo
Már a kortársak is kiemelik a környezetébe nagyszerűen illeszkedő alakítását, az antik arány- és formarendszer olyan használatát, aminek célja a természet és az ember alkotásai között minél teljesebb harmónia elérése.

11 Ø Centrális (középpontos) elrendezés, görög kereszt alaprajz

12 Ø Antonio da Sangallo : Poggio da Caiano, Firenze mellett: az újabb villaépítkezési ízlés: körbefutó emeleti terasz, alatta árnyélot adó, árkádíves tornác A kapuzat hangsúlyos kiemelése!

13 Ø Az Antonio da Sangallo által tervezett villa fogadóterme.
Sangallo- nak csak a nevét kell megjegyezni, részt vesz majd a római Szent Péter székesegyház reneszánsz kiépítésének tervezésében Ø

14 Andrea Palladio Velence, San Giorgio Maggiore körül ‘Nagy Szent György’ bazilika  a hosszanti térelrendezés és a középtér kupolával kombinációja az újítás Palladio az észak- itáliai építőmesterek legjelentősebb képviselője 1570- ben adja ki fontos elméleti összefoglaló művét, a „Négy könyv az építészetről” című traktátust. Ebben az antik- görög római formakincset és arányrendszereket dolgozza fel újra, fontos!: a római Vitruvius építész nyomán

15 Ø 1 Palladio: Vincenza, Basilica Ma a közkönyvtár épülete
Az építészről elnevezett Palladio motívumot itt látjuk: háromosztatú nyíláskeret, melynek középső nagyméretű boltívét oldalt egy- egy kis ión oszlop tartja (1) 1 Ø

16 Palladio: Villa Rotonda /Vincenza közelében/
1565. A villaépület mind a négy oldalán az antik görög templomokat idéző kapuzat, középpontos elrendezés, kupolával megfejelve.

17 Ø Palladio felmérései Róma műemlékeiről, jobb oldalt a Panteon metszete A szerkezeti elvek taglalása ugyanolyan fontos, mint a formakincs bemutatása

18 Palladio: Vincenza, Teatro Olimpico, a szkéné előképe az ókor görögségének teátrum- típusa  all’ antica típusú színház Ø

19 Pietro Lombardo: Velence Santa Maria di Miracoli 1490 körül A mértani alapformák harmonikus összeállítása itt egy lenyűgöző szerkezeti tisztaság létrejöttét eredményezi

20 Festészeti ANYAG: 3 FestŐ 4 Alkotása Michelangelo Buonarrotti:
Zakariás próféta alakja a Sixtus- kápolna menyezetén

21 Sixtus-kápolna, Vatikán
Ø

22 A Sixtus- kápolna belső képe a menyezet kifestése előtt. A kápolna még IV. Sixtus pápa ideje alatt épült, benne a festészet történetének egyik legjelentősebb remekművét találjuk A kápolna freskódíszének megrendelése mögötti eszme: az üdvtörténet itt Róma városának felvirá- goztatására is utal  1 Az előkép Augustus császár uralma, mely örök várossá emelte Rómát, ahol most az „új pontifex maximus” (római főpap) uralkodik, az egyháznak a próféták által megjövendölt legfőbb vezetője  ő II. Gyula pápa, aki a menyezetfreskók elkészítésével megbízza Michelangelót Michelangelo ben érkezik Rómába, Giuliano da Sangallo ajánlására hívják.

23 Perugino: Kulcsátadás
1482. Botticelli: Krisztus megkísértése 1482. Az as évek /Quattrocento/ jeles festői a kápolna oldalfalát ekkorra már kifestették, két jelenetet mutatunk ebből. Perugino és Botticelli nevét kell csak megjegyezni itt, mint az előd- alkotókét. Perugino képének elhelyezkedése az előző diakockán: (1)- el jelölve

24 A kápolna összképe az oltár felé
Michelangelo ben mutatja be az első freskószakaszt, a középen lévő, oltár fölötti Utolsó Ítélet jelenettel csak ben készül el

25 1 A kápolna összképe a keleti oldali bejárat felé, (1)- el jelölve Botticelli oldalfreskója

26 A mennyezetfreskó teljes ikonográfiai programja:

27

28 Amit a Sixtus- kápolna Michelangelo- féle freskóiról tudni kell:
A középponti, legnagyobb méretű, téglalap alakú képmezőkben az ószövetségi Teremtés (Genezis) könyvének jeleneteit látjuk: a világ teremtésétől az ember teremtésén és a bűnbeesésen át az özönvíz és Noé történetéig. Ez a 3 fő egység. A nagyméretű, oldalsó képmezőket egészében kitöltő alakok: a hét próféta és az öt szibilla (ókori jós, akik megjövendölték Krisztus eljöttét). Michelangelo a nőalakokat is férfimodellek alapján mintázta meg! Az alakok a bejárattól (nyugati oldal) a keleti oldal (oltárkép) felé haladva egyre nagyobb méretűek. A fényes (ablakokhoz közelebb eső) és árnyékos pontok elosztása tudatos el- rendezésen alapult, az egyes jeleneteket szándékosan helyezte pl. a fénytele-nebb sarkokba. Michelangelo a hatalmas kifestendő felülethez építészként és szobrászként is viszonyult: itt említhetjük az oltár Utolsó Ítéletének a határoló- vonalát, mely a két Mózes- féle törvénytáblára emlékeztet  Megjelennek ugyanakkor az ókor mítoszai is: erre utalnak a nagyméretű, mezítelen ifjak alakjai (ignudi, elhelyezésüket ld. 25. dk.), valamint Khárón, az alvilág határfolyójának révésze (feje kinagyítva ld. 33. diakocka)

29 Sixtus- kápolna, jelenetek a középmezőből: A bűnbeesés és a kiűzetés

30 A Sixtus kápolna menyezetfreskói: oldalsó nagy alakok: a szibillák és a próféták:
A delphoi- i szibilla (baloldalt) és Jeremiás próféta

31 Ugyanott. medallion- jelenet: Antiokhosz Epiphanesz kizuhan a szekeréből és az ignudi 
Ø

32 Az Utolsó Ítélet „a testek hatalmas tengerében félelmetes vihar tombol”, ír róla Goethe A hatalmas, tagolatlan képfelülettel zseniálisan bírkózik meg Mich. Azt a pillanatot látjuk, midőn az igazak a Mennybe emelkednek, a kárhozottak pedig aláhullnak a pokolra. Mich. gondolati koncepciójának középpontjában: a Dies Irae, avagy a Harag Napja tragédiájának bemutatása.

33 A Michelangelo- féle Utolsó- Ítélet Krisztus- képe: az apollói szépségeszmény jegyében fogant Krisztus- portré. (szakálltalan ifjú) Mozdulatában, gesztusában viszont a haragvó istenkép megnyilvánulását látjuk,melytől Mária is hátrahőköl

34 Részlet az Utolsó Ítéletből: a Pokol

35 Kháron ladikja Ø

36 Giorgione dal Castelfranco: A három filozófus. 1509.

37 Giorgione A vihar 1505.

38 Angelo Bronzino: Vénusz és Ámor 1545. Mitológiai szimbolika!

39 Ø Bronzino: Toledói Eleonóra 1545.
Kristálytiszta, hideg színekben pompázó portré az Aragóniai- ház hercegnőjéről Ø

40 Bronzino: Andrea Doria, a velencei hajóhad tehetséges vezérének portréja Megjelenítés, mint Neptunusz, a tenger istene! 1555.

41 Művészeti Szakgimnázium 2016.
Szerkesztette: Vasuta Zsolt Hang- Szín- Tér Művészeti Szakgimnázium 2016. A diakockákon felhasznált képanyag egy része A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Művészettörténet Tanszékének oktatási segédanyagából származik. A jogtulajdonos: Jernyei Kiss János és Wehli Tünde professzorok.