ÁRUSZÁLLÍTÁS ÉS LOGISZTIKA (TRENDEK ÉS MÍTOSZOK)

Az előadások a következő témára: "ÁRUSZÁLLÍTÁS ÉS LOGISZTIKA (TRENDEK ÉS MÍTOSZOK)"— Előadás másolata:

1 ÁRUSZÁLLÍTÁS ÉS LOGISZTIKA (TRENDEK ÉS MÍTOSZOK)
Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet < ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány; Város, közlekedés, társadalom Budapest, 2017 május 2.

2 A múlt órán: a belvízi közlekedésről. Gazdaságos-e a hajózás?
IGEN Ft/tkm ár olcsó, HA a meder, a kikötő, a hajó, a személyzet, az áru MIND ADOTT Meder: eltérő rajnai és dunai meder-profil a rajnai rendszerhez kellene átigazodni Hajó: eltérő előzmények miatt eltérő flották Áru: tömegáru – a vasútról szedjük le? Személyzet: leépülő oktatás Kikötő: tervek, – a hidak és kikötők összhangja, „Bezzeg Nyugat-Európa” NL 32 % D, B % - a többi csökken, és kicsi (tengerpart, torkolat, XVIII. sz-i csatornák) KözOP: 60% a hajózhatóság („Bezzeg Ny-Eu” %!) => 82% Ennyire tudnánk felnövelni Ki fizetné ? És kit is tenne versenyképesebbé ? Nem a vasút ellenében kellene érvelni, hanem együtt

3 A Duna hajózható !

4 A múlt órán: az Európai Unió Duna Régió Stratégiája - következtetések (1 – 6 / 7)
Az uniós szintű célok túl általánosak és egységesek ahhoz, hogy érdemleges iránymutatásul szolgáljanak. Az unió Duna-régió stratégiája adós maradt a régió uniós szinten releváns problémáinak az érdemi elemzésével, és a stratégiai válaszok kidolgozásával. Az akció inkább régi projekt-álmok összegyűjtésévé vált, ahelyett, hogy a stratégiai célokból levezetett projektek születnének. A ‚makro-régió’, mint a megoldás eszközének a kiválasztása megelőzte a stratégia kialakítását. A fejlettségi lejtő uniós szintű probléma, és az EU nem háríthatja a felelősséget a felzárkózási problémával küzdő régiókra. A “három nem” visszaüt: most nincs megfelelő stratégia, nincs jól kialakított program és nincs valódi perspektíva a régió (és az unió) előtt.

5 A múlt órán: az Európai Unió Duna Régió Stratégiája - következtetések (7 / 7)
A Magyar Elnökségnek nem kellene azért küzdenie, hogy mindenáron átnyomjon egy ilyen stratégiát az elfogadási procedúrán. Ellenkezőleg, a teljes folyamat alapvető felülvizsgálatát kellene inkább kezdeményezni, és az unió valós kérdéseit elemző és megoldó stratégiát készíteni. Zárszó: utóélet, személyes visszavonulás

6 ÁRUSZÁLLÍTÁS ÉS LOGISZTIKA (TRENDEK ÉS MÍTOSZOK)
Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet < ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány; Város, közlekedés, társadalom Budapest, 2017 május 2.

7 Áruszállítás és logisztika
Mi a logisztika? Az anyagmozgatástól és a szállítástól az ellátási láncokig A logisztika trendjei és mítoszai Egy példa: a repülő halak esete A city-logisztikáról Személyszállítás: eltérő szempontok

8

9 Logisztika és kombinált fuvarozás

10 Logisztika és kombinált fuvarozás

11 Logisztika és kombinált fuvarozás

12 Logisztika és kombinált fuvarozás

13 Logisztika és kombinált fuvarozás

14 Logisztika és kombinált fuvarozás

15 Logisztika és kombinált fuvarozás
Logisztika: az üzemen belüli anyagmozgatás + + szállítások Lényege: „ami nincs a fejedben, az a lábadban…” a rendszerváltás okozta átrendeződés Készletezés – (alapanyag helyett késztermék-tárolás) Raktározás – hiánygazdálkodás ellenszeréből / integrálódás a termelési-elosztási folyamatba Logisztika – szervezés, nemcsak „logisztikai központ”

16 Logisztika és kombinált fuvarozás
„A logisztika az a tevékenység, amely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek és szolgáltatások a megfelelő helyen és időpontban, a szükségletnek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak.” (Forrás: Középtávú Logisztikai Stratégia (v2.0) Budapest, IFKA--LEF

17 Logisztika és kombinált fuvarozás
Thomas L Friedman (2006) És mégis lapos a Föld. A XXI. század rövid története. HVG könyvek Budapest [Az eredeti angol kiadás 2005] Tíz meghatározó megatrend (informatika: és 9-10) (1) A berlini fal leomlása (azaz a politikai cezura megszűnése) (2) Az internet megjelenése (az információs hardver globálissá válása) (3) A szoftverek kompatibilitásának megteremtése (az együttműködés hátterének szabványosodása) (4) A nyílt forráskódok megjelenése (a szoftverek fejlesztésének társadalmasítása) (9) A keresőmotorok (az információhoz való hozzáférés új alapjai) (10) A mobil kommunikáció kiteljesedése (a vezetékről történő eloldozódás)

18 Logisztika és kombinált fuvarozás
Thomas L Friedman (2006) És mégis lapos a Föld. A XXI. század rövid története. HVG könyvek Budapest [Az eredeti angol kiadás 2005] Tíz meghatározó megatrend folyt. (logisztika: ) (5) A gyártási folyamat kiszervezésének a lehetősége outsourcing (a munkafolyamatok szabványosodása) (6) A fázis-feladatok kiszervezésének a lehetősége (azaz a szolgáltatási tevékenységek munkafolyamat-csomagokra bontása) (7) Az ellátási láncok kialakulása (azaz az üzemek közöttivé vált gyártási folyamat szállítási hátterének megteremtése) (8) Az insourcing (azaz a szállítási láncba beleintegrálódó termelő/szolgáltató tevékenységek kialakulása)

19 Logisztika és kombinált fuvarozás

20 Logisztika és kombinált fuvarozás
BILK

21 Logisztika és kombinált fuvarozás
Megatrendek (ld. fentebb) A termelés helye által meghatározott szállítás helyett kialakult a szállítási lánc által meghatározott termelési fázisok sora Előképek üzemen belül szállítószalag, konyha Előképek általánosabban városi közlekedés: az autóközlekedés kívánalmaihoz igazított város (!) Változás a termékek hozzáadott érték tartalmában: megnőtt a szolgáltatás részaránya, megnőtt a tevékenységek szállítási hányada. Átfogó logisztikai szemlélet szükségessége (a szállítás együtt kezelése az előidéző folyamatokkal és a hatásokkal) – vs. teljes szállítási láncok szervezésére vonatkozó gyakorlat. Szorosan kapcsolt szállítási lánc, virtuális vállalat, méretgazdaságosság De össze kell-e egy helyre gyűjteni az árut? (Pályafüggőség)

22 Logisztika és kombinált fuvarozás
Fleischer T (2007) Logisztika – trendek és mítoszok. Közlekedéstudományi Szemle 57. évf. 2. szám pp (ill. a kurzus honlapján) A központi fekvés mítosza A tranzit mítosza A megállított áru mítosza A magunkhoz ragadható folyosó mítosza Intermodalitás – egy szlogen mítosza A logisztikára épülő térségfejlesztés mítosza A 13+1 nyerő intermodális logisztikai központ mítosza Fleischer T (2007) Logisztika – trendek és mítoszok. Közlekedéstudományi Szemle 57. évf. 2. szám pp.51-61

23 Logisztika és kombinált fuvarozás A központi fekvés mítosza
„Magyarország fordítókorong” „Híd kelet és nyugat között” „A Balkán kapuja” „Magyarország logisztikai központ” Ezek a szlogenek a kormányzattal az ország fekvésének egyediségét akarják elfogadtatni, és erre hivatkozva állami pénzekből támogattatni logisztikai beruházások megépítését Egyrészt helyzetünk nem egyedülálló, másrészt, ha így lenne, akkor is kérdéses, vajon a 21. században éppen ezt a pozíciót kellene-e eladni, erre alapozni a jövőt. Fleischer T (2007) Logisztika – trendek és mítoszok. Közlekedéstudományi Szemle 57. évf. 2. szám pp.51-61

24 Logisztika és kombinált fuvarozás A tranzit mítosza
„Ha erre jön, majdcsak lepottyan valami a számunkra” A tranzitforgalomról a valódi döntéshozatal máshol történik: nyilván a valamelyik végponton. A tranzitáló szakasz szerepe mindig kiszolgáltatott és esetleges marad. Éppen fordítva, a logisztikának a hazai kiindulású és a hazai célpontú forgalomra kellene alapvetően épülnie. A kedvező fekvés nem azért előnyös, mert sok áru „úgyis” áthalad rajtunk, hanem azért, mert ide tud jönni az, amit az itteni fejlődés igényel. Új-Zéland, Finnország, Svédország – egész jól elvannak... Fleischer T (2007) Logisztika – trendek és mítoszok. Közlekedéstudományi Szemle 57. évf. 2. szám pp.51-61

25 Logisztika és kombinált fuvarozás A megállított áru mítosza
„A várhatóan még tartósan külső uniós határokon” való jelenlét – „mert ott megállításra kerül az áru” Éppen a felszívódó belső határokon át nő meg az együttműködés. (A – H; H – RO stb.) A kölcsönös haszonnal járó együttműködésre kellene hosszú távon a stratégiát építeni, nem pedig a kényszermegállításból eredő lehetőségre. Természetesen egy-egy vállalkozás (üdítőárus, kocsimosó, büffé, fogadó stb.) jól teszi, ha rugalmasan épít a torlódásra, tömegre. Léptéktévesztés azonban országos stratégiát ilyesmire próbálni alapozni. Fleischer T (2007) Logisztika – trendek és mítoszok. Közlekedéstudományi Szemle 57. évf. 2. szám pp.51-61

26 Logisztika és kombinált fuvarozás A magunkhoz ragadható folyosó mítosza
Sandaság, protekcionista diplomácia elképzelése – (pl. szlovák, osztrák érdekeltek kihagyása) A valóság: vannak földrajzi adottságok Pl. FÁK – Európa forgalom fele Lengyelországon át, 20% Szlovákián át, 24% Magyarországon át. Természetesen egy előbb kiépített kapcsolat átmenetileg meg tudja változtatni az arányokat, de naivitás azt hinni, hogy hosszabb távon nem áll be a földrajzi adottságoknak megfelelő arány. Kulturált, valódi együttműködés éppen a kialakult arányok kölcsönös elfogadására, munkamegosztás, specializáció, stabil arányok megalapozására épülhet Fleischer T (2007) Logisztika – trendek és mítoszok. Közlekedéstudományi Szemle 57. évf. 2. szám pp.51-61

27 Logisztika és kombinált fuvarozás Intermodalitás – egy szlogen mítosza
Intermodalitás, co-modalitás: különböző közlekedési alágazatok (modes) együttműködése. (Itt közút-vasút-hajózás, cargo; - de egyébként P+R, átszállás, vasút-busz stb. is) Vajon a logisztikai központok mennyire segítik elő az áruforgalomnak a vasútra terelését, illetve mennyiben éppen átveszik a hagyományos vasúti rendező-pályaudvarok szerepét és azokat váltják fel közúti rendező-pályaudvari funkciókkal, de ezzel éppen elősegítve az áruszállítás további közút felé áramlását? A soproni terminál esete – és a csatlakozás utáni helyzet Fleischer T (2007) Logisztika – trendek és mítoszok. Közlekedéstudományi Szemle 57. évf. 2. szám pp.51-61

28 Logisztika és kombinált fuvarozás Intermodalitás – egy szlogen mítosza
Fleischer T (2007) Logisztika – trendek és mítoszok. Közlekedéstudományi Szemle 57. évf. 2. szám pp.51-61 Qui prodest?

29 Logisztika és kombinált fuvarozás A logisztikára épülő térségfejlesztés mítosza
„olcsóbb inputok beszerzése” „olcsóbb exportálási lehetőség” „megnő a helyi termelő piaci rádiusza”. Ez mind igaz, de nem csak a helyi termelő, hanem más termelők költségei is hasonlóan csökkennek, - sőt egy magyarországi áruközpont segítségével éppen a távoli termelő tudja az áruját a mi piacaink közelében tartani. Ez nem tilos, - csak az a kérdés, hogy olyan érdekről van-e szó, amit a magyar adófizetők pénzéből kellene megtámogatni? Fleischer T (2007) Logisztika – trendek és mítoszok. Közlekedéstudományi Szemle 57. évf. 2. szám pp.51-61

30 Logisztika és kombinált fuvarozás A logisztikára épülő térségfejlesztés mítosza
Fleischer T (2007) Logisztika – trendek és mítoszok. Közlekedéstudományi Szemle 57. évf. 2. szám pp.51-61 Logisztika és kombinált fuvarozás

31 Logisztika és kombinált fuvarozás A logisztikára épülő térségfejlesztés mítosza
Fleischer T (2007) Logisztika – trendek és mítoszok. Közlekedéstudományi Szemle 57. évf. 2. szám pp.51-61

32 Logisztika és kombinált fuvarozás A logisztikára épülő térségfejlesztés mítosza
A hazai logisztikai kapacitások ráépülnek arra a hibás, egyközpontú rendszerre, amit a főútvonalak ma kijelölnek, és amit a jelenlegi fejlesztések tovább fokoznak. Ezzel a fővárosba koncentrálunk olyan kapacitásokat, melyek részben inkább a nyugati és a keleti országrész központjában (pl. Székesfehérvár ill. Szolnok térségében) fejthetne ki hasznos térségfejlesztő hatást. ( ld. a boríték-modell.. >-< ) Fleischer T (2007) Logisztika – trendek és mítoszok. Közlekedéstudományi Szemle 57. évf. 2. szám pp.51-61

33 Logisztika és kombinált fuvarozás A 13+1 nyerő intermodális logisztikai központ mítosza
Fleischer T (2007) Logisztika – trendek és mítoszok. Közlekedéstudományi Szemle 57. évf. 2. szám pp.51-61 Tizenegy krumpli tervezete

34 Logisztika és kombinált fuvarozás A 13+1 nyerő intermodális logisztikai központ mítosza
Németország: 22 LKP 80 millió lakos (Hu: 3 LKP) Franciaország: 9 LKP 50 millió lakos (Hu: 2 LKP) Hollandia: 3 LKP 15 millió lakos (Hu: 2 LKP) Spanyolország: 20 LKP 40 millió lakos (Hu: 5 LKP) Olaszország: 15 LKP 50 millió lakos (Hu: 3 LKP) Portugália: 1 LKP 10 millió lakos (Hu: 1 LKP) Görögország: 10 LKP (terv) 10 millió lakos Forrás: Szegedi Zoltán – Prezenszki József: (2003) Logisztika menedzsment. Tankönyv. 10. kiegészítő fejezet. Letöltve a honlapról. Fleischer T (2007) Logisztika – trendek és mítoszok. Közlekedéstudományi Szemle 57. évf. 2. szám pp.51-61

35 Logisztika és kombinált fuvarozás A 13+1 nyerő intermodális logisztikai központ mítosza
Fleischer T (2007) Logisztika – trendek és mítoszok. Közlekedéstudományi Szemle 57. évf. 2. szám pp.51-61 A krumplik és a makaróni nincs összehangolva

36 Logisztika és kombinált fuvarozás A 13+1 nyerő intermodális logisztikai központ mítosza
„2005. november 24-én elindult Magyarország egyik legnagyobb logisztikai központjának építése Herceghalom mellett. A közel 120 hektáron megvalósuló, 200 millió euro értékű zöldmezős beruházás alapkövét Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter helyezte el. A kereskedelmi központtal és ipari parkkal is kiegészülő fejlesztés célkitűzése, hogy a közép-kelet európai régió meghatározó logisztikai centrumává váljon.” ( TRANSIT dec. 2) Fleischer T (2007) Logisztika – trendek és mítoszok. Közlekedéstudományi Szemle 57. évf. 2. szám pp.51-61

37 Logisztika és kombinált fuvarozás
A repülő halak esete Tina Petersen – Lise Drewes Nielsen (2004) Fresh salmon from Norway to Japan – a case study of a global supply chain. World Transport Policy and Practice, Vol. 40, No. 3, pp FLUX – Centre for Transport Research, Roskilde University, Denmark

38 Logisztika és kombinált fuvarozás
Tina Petersen –Lise Drewes Nielsen (2004) Fresh salmon from Norway to Japan – a case study of a global supply chain. World Transport Policy and Practice, Vol. 40, No. 3, pp

39 Logisztika és kombinált fuvarozás
Tina Petersen –Lise Drewes Nielsen (2004) Fresh salmon from Norway to Japan – a case study of a global supply chain. World Transport Policy and Practice, Vol. 40, No. 3, pp

40 Logisztika és kombinált fuvarozás
Tina Petersen –Lise Drewes Nielsen (2004) Fresh salmon from Norway to Japan – a case study of a global supply chain. World Transport Policy and Practice, Vol. 40, No. 3, pp

41 CITY-LOGISZTIKA ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány; Város, közlekedés, társadalom Budapest, 2017 május 2.

42 City-logisztika Mi a probléma?
Uniós lecke: városi áruszállítás és logisztika Áruelosztó központok és fuvar-falvak (logisztikai parkok) Személyközlekedés: miben más? Közlekedésfejlesztési rendszerterv 2001 és 2008, Teherforgalmi stratégia… Összefoglalás

43 City-logisztika Környezetbarát, az életminőségre figyelemmel lévő, fenntartható, szervezett városi ellátási rendszer Az alapprobléma: mind a szállítás végpontjai, mind a lakosság, mind a forgalom a városokban koncentrálódnak. Melyik szempontja előbbrevaló? A helyi szennyező hatás csökkentése: módszerek A „magas kémény elve” – a szennyezés hatását tartja távol „Távfűtés” – a szennyező tevékenységet viszi a város peremére „Napelem” – technológiai megoldás kisebb(?) szennyezésre „Okos mérő” – az igények oldalán próbál csökkenteni (‘szoftver’) „Szigetelés” – az igények oldalán próbál csökkenteni (‘hardver’)

44 A probléma EGYÉNI TÖMEGES ÁRU SZEMÉLY

45 A probléma EGYÉNI TÖMEGES ÁRU SZEMÉLY egyéni közlekedés
tömegközle-kedés

46 A probléma EGYÉNI TÖMEGES ÁRU SZEMÉLY
szétaprózott szállítások, ‘last mile’ szervezett áruszállítás SZEMÉLY egyéni közlekedés tömegközle-kedés

47 A probléma EGYÉNI TÖMEGES ÁRU SZEMÉLY
egyedi termék egyedi kultúra egyedi igény tömegtermék tömegkultúra tömegigény EGYÉNI TÖMEGES ÁRU szétaprózott szállítások, ‘last mile’ szervezett áruszállítás SZEMÉLY egyéni közlekedés tömegközle-kedés

48 A probléma EGYÉNI TÖMEGES INTELLIGENS ÁRU SZEMÉLY
egyedi termék egyedi kultúra egyedi igény tömegtermék tömegkultúra tömegigény racionálisan szervezett, egyedi igényeket kielégíteni képes szolgáltatás EGYÉNI TÖMEGES INTELLIGENS ÁRU szétaprózott szállítások, ‘last mile’ szervezett áruszállítás SZEMÉLY egyéni közlekedés tömegközle-kedés egyéni igényeket figyelembe vevő társas közlekedés

49 A probléma EGYÉNI TÖMEGES INTELLIGENS ÁRU SZEMÉLY
egyedi termék egyedi kultúra egyedi igény tömegtermék tömegkultúra tömegigény racionálisan szervezett, egyedi igényeket kielégíteni képes szolgáltatás EGYÉNI TÖMEGES INTELLIGENS ÁRU szétaprózott szállítások, ‘last mile’ szervezett áruszállítás posta egyedi igényeknek megfelelő szerve-zett áruszállítás SZEMÉLY egyéni közlekedés tömegközle-kedés egyéni igényeket figyelembe vevő társas közlekedés

50 VÁROSI ÁRUSZÁLLÍTÁS ÉS LOGISZTIKA
Fóliák 2003 EU által támogatott kutatási eredmények a városi közlekedés területén KÖZLEKEDÉSI OKTATÁSI SEGÉDANYAG Urban freight transport and city logistics

51 Városi áruszállítás és logisztika
„Ezt az anyagot “Városon belüli teherszállítás és city logisztika” címmel Ulrich Schäffeler and Jost Wichser IVT-ETH, (Institute for Transport Planning and Systems, Swiss Federal Institute of Technology) állította össze 2001-ben, majd egy előadásokat is tartalmazó workshop folyamán került átformálásra 2002-ben.” Meta-anyag: 11 elkészült uniós kutatás összegzése Urban freight transport and city logistics LEAN BESTUFS IDIOMA COST SOFTICE FV FREYA INFREDAT REFORM COST DIRECT LEAN - Integration of LEAN LOGISTICS in urban multimodal transport BESTUFS – Thematic Network "Harmonisation of strategies and highlighting best practice to determine optimum URBAN FREIGHT SOLUTIONS" IDIOMA – Innovative distribution with intermodal freight operation in metropolitan areas REFORM – Research on freight platforms and freight organisation DIRECT – Data Integration Requirements of European Cities for Transport Urban freight transport and city logistics

52 Urban freight transport and city logistics http://www. eu-portal

53 Urban freight transport and city logistics http://www. eu-portal

54 Urban freight transport and city logistics http://www. eu-portal

55 Urban freight transport and city logistics http://www. eu-portal

56 Urban freight transport and city logistics http://www. eu-portal

57 Városi áruszállítás és logisztika
„A városközpontokban a forgalom optimalizálása gyakran nem összeegyeztethető a résztvevő felek érdekeivel. Hajlandóak ugyan optimalizálni a saját forgalmukat a saját érdekeik függvényében, ami azonban nem felel meg egy általános optimalizáció elvárásainak.” „Ennek következtében az áruelosztó központok a legtöbb esetben sikertelenek voltak.” „Az áruforgalmi központok kialakítása terén vannak elért eredmények. Ezen központok célja a jelentős teherforgalmi teljesítményű vállalkozások koncentrációja a jól megközelíthető ipari területeken. Az ilyen jellegű teherforgalmi központok intermodális terminálokká történő fejlesztése támogatandó.” „A közlekedés klasszikus szemlélete, amely korábban a főszabály volt (és a személyszállításban még ma is az), mindössze úgy határozza meg önmagát, mint a két pont közötti megteendő távolságot. Napjainkban a szállítást a logisztikai folyamat részeként értelmezzük.” Urban freight transport and city logistics

58 A logisztikai szemlélet csapdája
Intermodális központ, áruelosztó stb. Érvényesítendők-e ugyanezek az elvek a személyforgalomban? COM(2007) 551 végleges ZÖLD KÖNYV A városi mobilitás új kultúrája felé. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, Brüsszel, (előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2007) 1209}

59 Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve
BKRFT S-Bahn BKRFT A közgyűlés által 2001-ben elfogadott BKRFT a kilencvenes évek folyamán alakult ki, hosszas előkészületekkel, széleskörű konzultációkkal. A közösségi közlekedési filozófiájának központi és szent eleme volt a 4-es metró, és az összes utas-áramlási elvet ez a szempont határozta meg. A közösségi közlekedés technokrata merevséggel másolta az áruelosztó központok logisztikai elvét, kényszeres átszállásra késztető nagy intermodális csomópontokat alakítva ki a metróvégállomásokon. (Korábbi minta az Örs vezér tér, vagy a Köki) „Nagyforgalmú átszálló kapcsolatok fejlesztése” Gyakorlatilag a metró vonalakra történő ráhordást, az utasfeltöltést biztosító tervezés. Az utas számára nem az a kedvező, ha egy „mindent tudó” óriási csomóponton választhat 22 továbbvezető irányból, -- hanem az átszállásmentes, vagy kevés, de egyszerű átszállással megoldható utazás. COM(2007) 551 végleges ZÖLD KÖNYV A városi mobilitás új kultúrája felé. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, Brüsszel, (előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2007) 1209}

60 Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve
Ács Balázs - István György: Átjárhatóság és intermodalitás a 4-es metró tervének tükrében „az átjárhatóság az átszállások számának csökkentésére való törekvést jelenti, az intermodalitás pedig az átszállások kényelmetlenségének csökkentését.” Rámutatnak, hogy a BKRFT intermodális csomópontokon elsősorban az egyéni közlekedésről a metróra való átszállást (funkciójában P + R parkolókat) propagál, és háttérbe szorul a kollektív közlekedési eszközök közötti kényelmes átszállás kifejlesztése, a különböző eszközök átjárhatósága (interoperabilitás) pedig igazán fel sem merül. Itt a logisztikai elvek követése a közösségi közlekedésben kifejezetten hibás irányt alapoz meg. S-Bahn koncepció. A 11 elővárosi vasútvonal bekapcsolása a főváros belső közlekedésébe, átjárhatóság földrajzi értelemben. COM(2007) 551 végleges ZÖLD KÖNYV A városi mobilitás új kultúrája felé. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, Brüsszel, (előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2007) 1209}

61 A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó

62 A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó

63 A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó

64 A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium október hó

65 A city-logisztikáról – Összefoglaló
A probléma: szervezetten megoldani a diszperz városi szállításokat Uniós city-logisztika tanulmányok városkörnyéki áruelosztó központok majd az intermodális teherforgalmi központok (parkok) kialakítását javasolják A valóságban ritkán vált be a séma: nincsenek típus-megoldások: a tapasztalatokból lehet (kell) tanulni, de minden város egyedi megoldásokat igényel. Teherfuvarozási logisztikáról szóló cselekvési terv 2007 (1/6 akció a városi teherforgalom); ill. A városi mobilitás új kultúrája felé 2007 (integrációk) Budapest 2001-es közlekedési rendszerfejlesztésének terve átvette az elosztó központok elvét, és a közösségi közlekedésben hasonló intermodális csomópontokra (kényszerátszállást jelentő végállomásokra) alapozta a struktúráját. Fordulat: S-Bahn Budapest közlekedési rendszerének évi fejlesztési terve, bár tartalmazza a S-Bahn koncepciót, az új logisztikai elvet nem tette struktúrája alapjává „Teherforgalmi stratégia” elv- és távlathiányos

66 ÁRUSZÁLLÍTÁS ÉS LOGISZTIKA (TRENDEK ÉS MÍTOSZOK)
Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Intézet KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány; Város, közlekedés, társadalom Budapest, május 2.