Bevezetés a nyelvtudományba

Az előadások a következő témára: "Bevezetés a nyelvtudományba"— Előadás másolata:

1 Bevezetés a nyelvtudományba
A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

2 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története
A görögök Platón: Kratülosz Arisztotelész: De interpretatione A sztoikusok Dionüsziosz Thrax: Techné grammatiké Alapfogalmak: konvencionalizmus, naturalizmus, analógia, anomália, grammatika, paradigma, koiné. 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

3 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története
A rómaiak M. T. Varro: De lingua latina Cicero, Quintilianus: szónoklattanok Aelius Donatus: Ars maior, Ars minor Priscianus: Institutiones grammaticae Alapfogalmak: oratio, „hagyományos” grammatika. 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

4 Egyéb, ókori nyelvészeti vizsgálódások
India: Panini 4000 szútrája Arab nyelvészeti hagyomány Kínai nyelvészeti hagyomány Alapfogalmak: szakrális funkció, deskriptivizmus, sandhi. 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

5 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története
A középkor A modisták (spekulatív skolasztikus filozófia) Az Edda függeléke Arab, héber nyelvészet Alapfogalmak: septem artes liberales (trivium), lexikográfia. 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

6 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története
A reneszánsz Anyanyelvi nyelvtanok (olasz, spanyol, magyar stb.) Könyvnyomtatás (a nyelvtan- és szótárirodalom fellendülése) 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

7 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története
A felvilágosodás Racionalista és empirista megközelítések A Port Royal-i grammatika (1660) Az összehasonlító filológia megjelenése Alapfogalmak: univerzális nyelvtan, nyelvrokonság. Claude Lancelot és Antoine Arnaud 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

8 A nyelvészet hajnala: a XIX. sz.
Összehasonlító történeti nyelvtudomány (F. Bopp, J. Grimm, R. Rask) A klasszikus tipológia (W. Humboldt) Az újgrammatikusok (H. Paul) Amerikai antropológiai nyelvészet (F. Boas, E. Sapir) Saussure 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

9 Saussure munkásságának lényege
A nyelv: struktúra Dichotómiák: Nyelv és beszéd (langue et parole) Szinkrónia és diakrónia (synchronie et diachronie) Jelölő és jelölt (signifiant et signifié) Szintagmatikus és asszociatív tengely 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

10 Főbb irányzatok a XX. század második harmadáig
Európai strukturalizmus Prágai nyelvészkör (R. Jakobson) Koppenhágai iskola (L. Hjelmslev) Amerikai strukturalizmus L. Bloomfield 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

11 A generatív nyelvelmélet megalkotása: Noam Chomsky munkássága
1957: Syntactic Structures Alapfogalmak: generálás, kompetencia, performancia, újraíró szabály, mélyszerkezet, felszíni szerkezet, közvetlen összetevős ábrázolás, transzformációk 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története

12 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története
Alternatívák Nem transzformációs generatív iskolák Szociolingvisztika Korpusznyelvészet Kognitív nyelvészet (…) 3. A nyelv tudományos vizsgálatának rövid története