Felkészítés a közösségi szolgálatra

Az előadások a következő témára: "Felkészítés a közösségi szolgálatra"— Előadás másolata:

1 Felkészítés a közösségi szolgálatra
Almainé Szabó Margit Gabriella Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium, Szolnok

2 ráhangolás érzékenyítés felkészítés
KIT? HOL? MIKOR? HOGYAN? ráhangolás érzékenyítés felkészítés

3 A folyamatban résztvevők mindegyikét!
Szülőket Diákokat Pedagógusokat (koordinátor) Fogadó szervezeteket, fogadó intézményeket (mentorok, szervezésben részt vevő munkatársak) EGYÜTTMŰKÖDÉS

4 Szülők felkészítése A szülő támogató szerepe nemcsak a program indításakor, hanem a teljes folyamatban lényeges. A szülők támogatása, a tanulók szülői segítése a tevékenységi köröket kiválasztó döntésben elengedhetetlen. (jelentkezési lap aláírása) A szülői tájékoztatás kereteit az iskolának kell megteremtenie, lehetőség szerint be kell vonni a szülőket a programba, vagy arról tájékoztatást kell nyújtani. (szülői értekezlet, szülői fórum, projektekbe bevonás) A szülő által javasolt intézmény/fogadó szervezet felvétele a partnerek közé

5 Diákok felkészítése „A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül - szükség szerint a mentorral közösen - legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.” (A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/ (VIII. 31.) EMMI rendelet)

6 Érzékenyítés folyamata
1. Célok megfogalmazása 2. Milyen eszközökkel érhető el a megvalósulása? pl: utazás, támogatás, idő, egyéb eszközök, az egyén készségei,kompetenciái, programok 3. Ellenőrzési, kiértékelési folyamat (Az ellenőrzés, kiértékelés módjának meghatározása a folyamat elején!) pozitív élmények, elköteleződés a tevékenység irányába negatív tapasztalatok, hiedelmek, sztereotípiák Egyéni célok megfogalmazása Megvalósítható, világos, mérhető Céltalanság = eredménytelenség Nincs hozadéka a szolgálatnak!

7 Az érzékenyítés célterületei
Készségek szintje: Hozzáállás szintje: szociális érzékenység pozitív és negatív érzelmek Kommunikáció megfogalmazása nyíltan Empátia (a tevékenység során változhat!) kapcsolatteremtés önismeret önfegyelem kreativitás felelősségvállalás Döntéshozatal……………

8 Az érzékenyítés célterületei
Tevékenységterületek szintje: gyermeksegítés időskor, betegség, veszteség, halál környezetünk védelme, egyéni szerepvállalás fogyatékosság, másság baleset és bűnmegelőzés kultúra, viselkedéskultúra

9 Felkészítés Tevékenység Feldolgozás
Hasznos jelenlét, segítés feltételeinek megteremtése. Várható problémák alapos felmérése és a megoldásukra való részletes felkészítés Iskolai koordinátor (facilitátor) szerepe, elérhetősége Helyi segítő önkéntes, mentor szerepe élmények megosztása, reflexió, értékelés Felkészítés Tevékenység Feldolgozás hármas egysége

10 Több mint maga a tevékenység – tervezés/cselekvés/megfigyelés/reflexió
Tapasztalati tanulás Több mint maga a tevékenység – tervezés/cselekvés/megfigyelés/reflexió

11 Közösségi tevékenységből való tanulás = tapasztalati tanulás egy formája, ami valamilyen önkéntes szolgálat keretei között valósul meg Az ember képes kibontani, kifejleszteni képességeit – rendszert alkot, következtet, összefüggéseket hoz létre Eseményben való részvétel eredménye = tapasztalati tanulás – felhasználva a résztvevő saját tapasztalatait és észrevételeit az adott élményről (reflexió) Az emberek leghatékonyabban a megélt tapasztalatukból tanulnak

12 Tanulási ciklus (David Kolb nyomán)
KONKRÉT TAPASZTALAT TANULTAK KIPRÓBÁLÁSA MEGFIGYELÉS ÉS REFLEXIÓK ABSZTRAKCIÓ ÉS FOGALOMALKOTÁS

13 1. SZAKASZ: KONKRÉT TAPASZTALAT
Egy személy megvalósít egy adott cselekvést és megfigyeli az adott szituációban lévő cselekvés kimenetét 2. SZAKASZ: MEGFIGYELÉS ÉS REFLEXIÓK Az egyén kívülről szemléli az adott cselekvést, majd értékeli a történteket, illetve a tapasztaltakat Fontos a cselekvés hatásainak és kimenetelének megértése egy adott esemény során, hogy számolni tudjunk mindazzal, ami majd egy jövőbeni cselekvés során történhet

14 3. SZAKASZ: ABSZTRAKCIÓ ÉS FOGALOMALKOTÁS
A fogalomalkotás azokat az eseményeket foglalja magába, melyeket észleltünk és annak a kapcsolatrendszernek a felfedezését, amely ezek között létrejött. 4. SZAKASZ: A TANULTAK KIPRÓBÁLÁSA Új körülmények között az egyén valamilyen cselekvés során alkalmazza a tanultakat Előrejelzésekkel számol arra vonatkozóan, hogy valószínűleg mi fog történni, milyen lépéseket kell majd megtennie, hogy a legjobban tudja kezelni az adott problémát a jövőben

15 A TANULÁSI CIKLUS ALAPELVE
Minél gyakrabban kerülünk szembe egy adott helyzettel, annál gyakrabban van lehetőségünk arra, hogy módosítsuk és finomítsuk problémamegoldó készségünket. A folyamat nem önmagába visszatérő körforgás, hanem a megszerzett ismeretek, tapasztalatok révén mindig egy kicsit magasabb szinten tér vissza a kezdetekhez, és újra elindul egy ciklus. Ez a folyamat és gondolkodásmód segíthet abban, hogy a benne résztvevők eljussanak a cselekvésig, a társadalom életében való aktív részvételig.

16 Pedagógusok felkészülése
A közösségi szolgálatot segítő pedagógusok munkacsoportjának létrehozása – együttműködés, csapatmunka A folyamatban érintett pedagógusok, pedagógiai asszisztensek, osztályfőnökök – hagyományostól eltérő – új szerepben - érzékenyítés Pedagógiai kísérés folyama Nyitott tanári attitüd kialakítása Élménypedagógia módszertani eszközrendszerének elsajátítása TOVÁBBKÉPZÉS

17 Fogadó szervezetek, intézmények felkészülése
Jogszabályi keretek tisztázása Megállapodás Mentor (szakmai koordinátor) kijelölése (egészségügyi, bizonyos rendőrségi területen- kötelező, szociális és jótékonysági területen ajánlott) a mentori feladatok ellátásához szükségesek: pedagógiai érzékenység irányító szerepvállalás kommunikációs készségek részt vállalni a felkészítésben és a feldolgozásban figyelemmel kísérni a tevékenység egészét/dokumentálás

18 Köszönöm a figyelmet.