2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Az előadások a következő témára: "2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről"— Előadás másolata:

1 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D.

2 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) Könyv Az ember mint jogalany II.
Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. Könyv A jogi személy IV. Könyv Családjog V. Könyv Dologi jog VI. Könyv Kötelmi jog VII. Könyv Öröklési jog VIII. Könyv Záró rendelkezések

3 Az Új Ptk. Bevezető rendelkezései
Mellérendeltség elve egyenjogúság elve értelmezési alapelv (APALTÖRVÉNY, új Ptk) jóhiszeműség és tisztesség elve] Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság A joggal való visszaélés tilalma A bírói út Az Új Ptk. Bevezető rendelkezései

4 AZ EMBER MINT JOGALANY JOGKÉPESSÉG CSELEKVŐKÉPESSÉG

5 JOGKÉPESSÉG ÉLVE SZÜLETÉS (300. nap) Jogok kötelezettségek HALVA SZÜLETÉS

6 fogantatás időpontja 300 nap Magzat
GYÁM Jogképesség feltétele Élve születés halállal szűnik meg a jogképesség Öröklés feltétele Vagyon hagyaték

7 Vagy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik
KizártSemmis a jognyilatkozata 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen Korlátozott maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. Teljes CSELEKVŐKÉPESSÉG

8 gyámhatósági engedély
Kiskorú Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a 14. életévét nem töltötte be. Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen. házasságkötéssel megszerzett nagykorúság gyámhatósági engedély Nagykorú Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. Ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan vagy időszakonként visszatérően csökkent. nagymértékben csökkent

9 korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül
tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;  megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat;  köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; ajándékozhat a szokásos mértékben.

10 Nagykorúság A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt. A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - gondnokság alá helyezése indokolt. Teljes cselekvőképes nagykorú ügyei viteléhez szükséges belátási képessége nem korlátozható és nem kizárt

11 A gyámhatóság jóváhagyásának szükségessége
tartására; öröklési jogviszony alapján őt megillető jogára vagy terhelő kötelezettségére; nem tehermentes ingatlanszerzésére, ingatlana tulajdonjogának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére; gyámhatóságnak átadott vagyonára; a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó értékű vagyontárgyára

12 GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉSI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSEK
zárlat elrendelése és a zárgondnokrendelés ideiglenes gondnokrendelés

13 A gondnokság alá helyezés kezdeményezése a bíróságtól
a nagykorú együtt élő házastársa, nagykorú együtt élő élettársa, a nagykorú egyenes-ági rokona, a nagykorú testvére; a kiskorú törvényes képviselője  a gyám-hatóság; ügyész

14 Nevesített személyiségi jogok
az élet, a testi épség és az egészség megsértése;  a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; a személy hátrányos megkülönböztetése; a becsület és a jó hírnév megsértése;

15 Nevesített személyiségi jogok
a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; a névviseléshez való jog megsértése; a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

16 jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
Személyiségi jogában megsértett követelheti jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását; azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

17 Felróható-ságtól független szankciók
a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;  a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;  azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;  a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;  azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

18 Kártérítési felelősség
Sérelem-díj Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg. Kártérítési felelősség Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.