Az amerikai félperiféria fejlődéstörténeti szakaszai

Az előadások a következő témára: "Az amerikai félperiféria fejlődéstörténeti szakaszai"— Előadás másolata:

1 Az amerikai félperiféria fejlődéstörténeti szakaszai
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Hasonlóságok és különbségek a félperifériákon
szempontok Latin-Amerika Iszlám Világ Délkelet-Ázsia kiterjedés Hosszúkás, nagy távolságra elnyúló kis területű É–D (Rio Grande–Tűzföld) Ny–K (Atlanti-óc.–Közép-Ázsia) ókor, középkor fejlett centrumok indián birodalmak: inka, maja, azték Egyiptom, Mezop, Perzsia (Róma) Angkor–Khmer Királyság gyarmatosító viszonylag homogén heterogén spanyol, portugál török (európai) ma félperifériák, de eltérő közeli centrumok vonzásában centrum: É–Am centrum: Európa centrum: K-Ázsia nyelv arab, iráni, türk vallás homogén katolikus iszlám ágazat egytermék export CH vagy semmi eltérő szintek 2

3 Latin-Amerika fogalma
Névadó: III. Napóleon (francia érdekeknek megfelelően) Mexikót akarta elfoglalni Újlatin nyelveket beszélő Latin-Európa mintájára Terület az újlatinoké  portugálok, spanyolok mellett a franciáké is (nem az angolszászoké) Igazi társadalomföldrajzi kategória, közös örökség: Történelmi Nyelvi Kulturális 3

4 Latin-Amerika lehatárolása
K, D, Ny: egyértelmű Északi határa: Történelem: USA-n belül: hagyományos mexikói–USA határ (gyarmatosítástól 1849-ig) Társadalomföldrajz: mai mexikói–USA határ (Rio Grande) Természetföldrajz: Tehuantepeci-földszoros (216 km) Mexikón belül Külgazdaság: Mexikó déli határa: NAFTA, OECD 20,5 mó km2 (V14%) 600 mó fő (V9%) 4

5 Latin-Amerika belső tagolódása
Észak-Amerika (Angol-Amerika) Latin-Amerika Közép-Amerika Middle Am. Mexikó Földhíd - Central Am. Karib-térség Dél-Amerika Latin-Amerika részei Dél-Amerika Közép-Amerika (Földhíd + Mexikó + Karib-térség) Közép-Amerika = „Middle-America” ≠ „Central-America” 5

6 Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai
6

7 Hasonló történelmi múlt
3-as osztatú történelem Prekolumbián időszak Gyarmati korszak (XVI- sz-tól) Függetlenedés (XIX. sz-tól) Kuba speciális helyzete (1959-től) 7

8 Társadalomtörténet 1. Prekolumbián időszak
Mexikó, Guatemala, Andok: fejlett indián civilizációk Legsűrűbben lakott terület: Mexikói-magasföld (mint ma) Városaik világviszonylatban óriásiak voltak Azték Birodalom: központja Tenochtitlán (Mexikóváros elődje) Teotihuacan Maja-tolték kultúra (Yucatán-félszigetre költöztek) Inka Birodalom: Andok országai Hatásuk ma is meghatározó: mesztic többség, nyelv, vallás, konyha Karib térség, Amazónia: kevésbé fejlett indián civilizációk 8

9 Társadalomtörténet 2. Spanyol gyarmati uralom
Korai gyarmatosítás Közép-Amerika: Új-Spanyolország Alkirályság Kuba, 1492: Kolumbusz (Fontos „logisztikai központ”  kései függetlenedés) Mexikó, 1519: Hernán Cortés Nem azonos a mai Mexikóval: Mexikó + USA déli államai + Földhíd egy része (Guatemalai Főkormányzóság) Panama nem volt része: Kolumbia része Fontos terület: „spanyol korona ékköve”: világ ezüstkivitelének 2/3-a Függetlenedés: 1821 Dél-Amerika: Perui Alkirályság XVIII. sz.: kivált belőle Új-Granadai és La Platai Főkormányzóság Portugál területek (Tordesillas-i szerződés, 1498: Ny. h. 46°) 9

10 Világgazdasági szerep a gyarmatosítás idején
Merkantilizmus: Világkereskedelem „nagy háromszöge”: inkább csak kizsákmányolás: nemesfémek kirablása Világkereskedelem „kis háromszöge”: egyre több európai telepes (kreolok): afrikai rabszolgáért nemesfémek és gyarmatárú Európába Ipari kapitalizmus kora Alacsony fejlettségű társadalmi-gazdasági struktúra Anyaországi spanyolok érdeke: iparcikkek piacainak vámvédelme Helyi földbirtokos oligarchia érdeke: terményeik akadálytalan növelése, jobb, minőségű, olcsóbb iparcikkek behozatala  szabadkereskedelmi politika  korai függetlenségi törekvések, szabadságharcok Ipari fejlődéshez szükséges tőkét kivonása centrumba  alig megindult eredeti tőkefelhalmozás megrekedt 10

11 Társadalomtörténet 3.: Függetlenség, de USA befolyása
Korai függetlenedés, eleinte nagyobb államok Argentína: 1811 Mexikó, Közép-amerikai Államok Szövetsége (5 állam): 1821 Nagy-Kolumbia (Panama, Kolumbia, Ecuador) Nem latin államok: késői függetlenedés (pl. Belize: brit ter ig) 11

12 Társadalomtörténet 3.: Függetlenség, de USA befolyása
Zűrzavaros időszak Mexikó: USA-háború, polgárháború, intervenció Katonai diktatúrák puccsal (Mexikó Porfirio Díaz, Kuba Fulgencio Batista, Chile Augusto Pinochet): USA-barát rezsimek, gazdasági liberalizmus, jó markogazdasági teljesítmény, de szociális érzéketlenség  társadalmi polarizáció Forradalom (Mexikó 1911–1921, Kuba: 1959), USA-ellenes felkelések (Nicaragua, El Salvador, Honduras): baloldali rezsimek, földreform, államosítás Ma Mexikó: erőteljes USA-befolyás (NAFTA 1994) 12

13 A latin-amerikai kultúrrégió népesedési szakaszai
13

14 Mexikó népességszámának hosszú távú alakulása
Spanyol gyarmatból a legnépesebb spanyolul beszélő ország 14

15 Latin-Amerika benépesülésének szakaszai a XX. század közepéig
I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig) Magas születési és halálozási ráta Felfedezéskor: Mexikó 8 mió, Földhíd 5-6 mió vagy 1 mió Harcok, járványok, agrárkrízis, kényszermunka  indiánok fokozott pusztulása Népességfogyás: D-Am > Közép-Am I/B) Demográfiai konszolidáció (XIX. sz. közepéig) Már lassú népességnövekedés, de járványok még mindig II) Mérsékelt népességnövekedés (XX. sz. közepéig) Demográfiai olló kinyílása, védőoltások Népességnövekedés: D-Am (de rövidebb) > Közép-Am (már 1820-tól kezdődik) 15

16 III) Népességrobbanás (kb. az 1970-es évek végéig)
Latin-Amerika: 1970-es évek végéig a világ leggyorsabban népesedő térsége XIX. sz.: 5X, XX. sz.: 6X népnöv. Ma: 600 millió (V9%) Tetőpont: 1950–1960-as évek Centruma: Földhíd (1940–1970: 7  16,3 mó, Costa Rica: biológiai maximum) Ok: természetes szaporodás (migráció kevésbé fontos) Egészségügyi állapotok javulása  halálozási ráta (főleg csecsemőhalandóság) jelentős csökkenése  születéskor várható élettartam növekedése Magas termékenységi arányszám Területi különbségek: migráció fontos (falu  város) Hivatalosan nem korlátozták Katolicizmus + Mexikó, Brazília: nagy ország ideája + ritka benépesültség + nagy család, mint termelési egység 16

17 Népességszám évi átlagos növekedési üteme a 3
Népességszám évi átlagos növekedési üteme a 3. világ nagytérségeiben 1950–2000 Adatforrás: WUP 2004, 17

18 IV) A népességrobbanásból való kilábalás
Ma már népesedési ciklus utolsó szakasza felé átmenet Migráció ma is alárendelt Születési ráta gyors csökkenése Ok: hagyományos értékrend lassú elmozdulása  főleg természetes szaporodás 28‰-ről 15 ‰ Lassan megy végbe, népességgyarapodása még mindig jelentős Demográfiai robbanás következményei ma: Fiatalos korszerkezet Alacsony nőtöbblet 18