Levelező oktatás Előadó: dr. Marinovich Endre

Az előadások a következő témára: "Levelező oktatás Előadó: dr. Marinovich Endre"— Előadás másolata:

1 Levelező oktatás Előadó: dr. Marinovich Endre
TRANZITOLÓGIA Levelező oktatás Előadó: dr. Marinovich Endre

2 TANANYAG, KÖVETELMÉNYEK
Kötelező tananyag: Az előadáson elhangzottak, az előadásokon megadott folyóirat és újságcikkek. Marinovich Endre (szerk.): Tranzitológia jegyzet, BGF 2009. Szóbeli kollokvium a szemeszter végén

3 Az oktató elérhetősége
Dr. Marinovich Endre professor emeritus, Külgazdasági és EU intézeti tanszék D. épület II. emelet 22. Fogadóóra: csütörtök 13,30-15,00 Elérhetőségek: Telefon:

4 Terminológia I. Tervgazdaság kontra piacgazdaság
- piaci, bürokratikus, erkölcsi, erőszakos koordináció; A tervgazdaságban a bürokratikus koordináció dominál; szovjet típusú tervgazdaság = tervutasításos rendszer A piacgazdaság elismeri a piac önszabályozó szerepét

5 Terminológia II. A földrajzi – történelmi terület körülhatárolása
- Kelet-Európa, Kelet-középEurópa; - egykori keleti blokk; - KGST (Comecon); - a volt Szovjetunió és csatlós államai Három kultúra határán (nyugati kereszténység, ortodoxia, iszlám)

6 Az országok csoportosítása
Kelet-középEurópa államai: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország. Kelet-Európa államai: Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna, Moldávia, Románia, Bulgária, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia, Albánia. Nyugat-Balkán (az utolsó öt ország + Szlovénia és Horvátország) EU

7 A térség jellemzése I. Történeti szempontból jellegzetes törés- vonal a Német-római Császárság, a Bizánci Császárság, később az Oszmán Birodalom, illetve az Orosz Birodalom között Az itt élő népek kezdetben függetlenek, majd idegen hatalmak uralma Nyugatigenlés – keleti befolyás (tatár-mongol, oszmán-török, szovjet-orosz)

8 A térség jellemzése II. Három kultúra területe (kulturális-történelmi választóvonal: - nyugati kereszténység (Róma központú) - keleti kereszténység (Bizánc, ortodoxia) (Theodosius római császár Kr.u 395-ben felosztotta fiai között a birodalmat) - iszlám (török hódoltság az 1389-es rigómezei csatától az 1878-as berlini kongresszusig)

9 Terminológia III. Átmenet ( az angol transition)
Átalakuló gazdaság, átmeneti gazdaság Felemelkedő Európa (Csaba László) Rendszerváltás, rendszerváltozás, rendszerváltoztatás

10 Módszertan Az összehasonlítás tudományos módszer
Fázisai: 1/ a jelenségek rendszerezése 2/ munkahipotézis felállítása és annak hasonló esetek- kel történő alátámasztása 3/ tényekkel való egybevetés Három lépcsős modellje: 1/ leíró – osztályozó funkció 2/ Heurisztikus – illusztratív funkció 3/ Ellenőrző funkció

11 Az összehasonlítás módszerével vizsgálható
A régió valamennyi országára jellemzően: - a magántulajdon dominanciájának visszatérése; - a gazdaság teljesítményének zsugo- rodása, a növekedés vontatott megin- dulása; - a munkanélküliség megjelenése; - a lakosság erőteljes jövedelmi, vagyoni differenciálódása.

12 ÁTMENET VAGY SPONTÁN RENDETLENSÉG
A szovjet típusú tervutasításos rendszer végelgyengülése A tervgazdálkodás versenyképtelensége a piacgazdaságokkal szemben A hanyatló szovjet gazdaság nem tudta elviselni a bipoláris rendszerből következően növekvő katonai terheket, a fegyverkezési versenyben alul maradt

13 A TERVGAZDASÁGI MODELL TORZULÁSAI I.
Politikusok és hivatalnokok döntenek a fontos beruházásokról és fejlesztésekről, a természeti és gazdasági adottságok figyelembe vétele nélkül; A nehézipar területére koncentrálnak szinte valamennyi erőforrást; Az emberi erőforrásból származó komparatív előnyök elhanyagolása (egyenlősdi, középszerűség, lefelé nivellálás);

14 A TERVGAZDASÁGI MODELL TORZULÁSAI II.
Az infrastruktúra (úthálózat, távközlés) teljes lepusztulása; A környezet védelmének teljes elhanyagolása (levegő,- talaj,- és vízszennyezés, nem létező hulladékgazdálkodás); A szolgáltatások színvonalának a kritikus szint alá csökkenése. A szolgáltató vállalatok „hatósági” magatartása.

15 A piacgazdaság alapintézményeinek létrehozása
Privatizáció; Teljes körű liberalizáció (árak, bérek, tőkemoz- gás, kamatok, kereskedelem, vállalatalapítás); Szabályzórendszer átalakítása (adózás, pénz- ügyi rendszer, versenyjog) és működésének ellenőrzése; Az államon belüli autonómiák, egyben ellen súlyok (önkormányzatok, társadalombiztosítás, központi bank) létrehozása.

16 SLIP STABILIZÁCIÓ (a hiánygazdaság, az áruhiány és az infláció felszámolása), LIBERALIZÁCIÓ ( nem a liberális eszmerendszer bevezetése, dereguláció); INTÉZMÉNYÉPÍTÉS PRIVATIZÁCIÓ Egyedi, egyidejű és egyirányú folyamatok.

17 Nemzetközi eseménytörténet I.
Kelet-középEurópa felosztása a II. Világháború után (1944. X. Moszkva, 1945.II. Jalta) Vasfüggöny (Churchill 1946.III. Fulton) Osztrák államszerződés 1955 Gorbacsov színrelépése 1985, 1988-ban bejelenti a szovjet fegyveres erők félmilliós csökkentését, valamint a részleges csapatkivonást ; 1989. VI. Gorbacsov és Kohl Bonnban Gorbacsov és id. Bush Málta partjainál. Szabad út a közép- és kelet-európai átalakulásnak

18 Nemzetközi eseménytörténet II.
Lengyelország: a hadiállapot vége, VIII. kerekasztal tárgyalások a kormány és a ko- rábban betiltott Szolidaritás között, 1989.I az állampárt elfogadja a pluralizmust, 1989.VI. korlátozottan szabad választások a Szolidaritás győzelmével, 1989.IX. kormányalakítás párton-kívüliekkel (Mazowiecki, Balcerowicz), államelnökké választják Walesat.

19 HAZAI ESEMÉNYTÖRTÉNET I.
1985.VI. Ellenzéki értelmiségi találkozó Monoron (urbánusok, nép-nemzetiek, stb) 1987.IX. Az I. Lakitelki találkozó 1988.III. Megalakul a FIDESZ 1988.V. Megalakul a Szabad Kezdeményezések Hálózata (későbbi SzDSz) 1988.IX. II. Lakitelki találkozó (MDF) 1989. I.Pozsgay nyilatkozat 1956-ról 1989. VI. Nagy Imre újjátemetése, Nemzeti Kerekasztal tárgyalások kezdete.

20 HAZAI ESEMÉNYTÖRTÉNET II.
1989. IX. Lezárulnak a kerek asztal tárgyalások, a parlament jóváhagyja a sarkalatos trv.eket; 1989. X. MSzMP megszűnése, helyette MSzP; 1989.X.23. A köztársaság kikiáltása 1989. XI. Négyigenes népszavazás 1990.I.1. Megkezdi működését az Alk.bíróság 1990. III.-IV. Országgyűlési választások: MDF(165), SzDSz(91), Kisgazdapárt(44), MSzP(33), Fidesz(21), KDNP(21).

21 HAZAI ESEMÉNYTÖRTÉNET III.
1990.V. Megalakul az Országgyűlés és az MDF vez. koalíciós kormány, min.eln: Antall József 1990. X. Taxisblokád 1991. VI. Az utolsó szovjet katona elhagyja Magyarországot 1991. VI. Megszűnik a KGST 1991. VII. Megszűnik a Varsói Szerződés 1991. XII. Társulási megállapodás az EK-val

22 Nemzetközi eseménytörténet III.
1989. = Annus mirabilis (a csodák éve) Csehszlovákia: 1989.II. Tüntetéssorozat szervezéséért börtönre ítélik V. Havelt; XI. mindennapos tüntetések (bársonyos forradalom), lemond a pártvezetés, XII.28. közt. Elnök Vaclav Havel; 1991.V. a megszálló szovjet csapatok elhagyják az országot. Bulgária: 1989.XI.10. Eltávolítják az állampárt és a pártállam éléről T .Zsivkovot (1954. óta)

23 Nemzetközi eseménytörténet IV.
NDK (Német Demokratikus Köztársaság) 1989. V. a magyar-osztrák határon megkezdődik a műszaki zár bontása, szept. 11. Mo. megnyitja nyugati határát a hazatérésüket megtagadó keletnémetek előtt. 1989.X. Tömegtüntetések Lipcsében majd Berlinben, nov.9: lemond a párt- és állami vezetés, az új vezetés megnyitja a határokat, ledől az 1961-ben felhúzott berlini fal. 1989.XI.28. Kohl NSZK kancellár meghirdeti az újraegyesítési programot, 1990.VII.1. valutaunió, X.3. létrejön az egységes Németország.

24 Nemzetközi eseménytörténet V.
Románia: 1989.XII. diktatúra ellenes megmoz- dulások, a rendszer megbukik, kivégzik Ceausescu párt- és állami vezetőt és feleségét.s Jugoszlávia: I. A szlovén és a horvát kül- döttek kivonulnak az állampárt kongresszusáról Baltikum: III.-V. kikiáltják a Litván, a Lett és az Észt Köztársaságot. Albánia: X. engedélyezik a politikai pártok szabad alakulását és működését

25 Nemzetközi eseménytörténet VI.
A VÉGKIFEJLET: 1991. december 25-ÉN LEMOND GORBACSOV SZOVJET ELNÖK, MEGSZŰNIK A SZOVJETUNIÓ.

26 Az intézmények jellege a pártállami struktúrában
Szovjet minta KKE valamennyi országában Formális működés, a tartalmi kérdések másodlagosak 1. sz. példa: a párt és az állam összefonódása a hatalmi ágak működtetésében 2. sz. példa: hogyan zajlottak le az országgyűlési választások

27 Államforma Népköztársaság: a népi demokrácia államformája, a népfelség demonstrálása Parlamentáris demokrácia – alkotmányos mo-narchia, köztársaság Prezidenciális (elnöki rendszer) (Oroszország) Félprezidenciális (Lengyelország, Románia) Parlamentáris köztársaság) (Csehország, Szlovénia - kancellári típusú vezetés (Magyarország)

28 Államszerkezet és alkotmány
Föderális (szövetségi) Oroszország Unitárius (egységes) Alkotmány (újat kellett alkotni) Mindenkire kötelező alaptörvény dokumen tumba foglalása (az állami berendezkedés legfontosabb kérdései, alapvető emberi jogok) Jóváhagyás: népszavazás, alkotmányozó nemzetgyű- lés,vagy a parlament által

29 A parlament összetétele, működése
Legfelsőbb népképviseleti szerv, meghatározó szerep az állam életében, Törvényhozó testület, a politikai viták színtere, Felépítése: - egykamarás, kétkamarás Az alsóház (képviselőház) a törvényekről szóló részletes vita helyszíne, a kormányoldal és az ellenzék küzdelmének színtere A parlamenti küszöb fogalma

30 Alkotmánybíróság, ombudsman
Az alkotmánybíróságok a rendszerváltozással egyidejűleg jöttek létre; Független jogállású speciális bíróság, általános érvényű döntéseket hoz arról, hogy a törvé- nyek és más jogszabályok alkotmányosak-e; Létszáma országonként változó. Az ombudsmant (parlamenti biztost) az alkot- mányos jogok védelmében a parlament választja meg és csak neki tartozik felelőséggel Feladatkör: emberi jogok, kisebbségi és nemzetiségi jogok védelme, adatvédelem, környezetvédelem

31 Választási rendszerek, népszavazás
VÁLASZTÁSOK: Egyéni, listás és vegyes rendszer NÉPSZAVAZÁS: Felülről, vagy alulról indított; Országos vagy helyi; Véleménynyilvánító vagy ügydöntő; Egyes témakörök népszavazásának tilalma.

32 PRIVATIZÁCIÓ ÉS RENDSZERVÁLTOZTATÁS
1948-tól totális államosítás KKE országaiban Vagyontól történő megfosztás (Ideológiai érv: a magántulajdon újjá szüli a kapitalizmust) A privatizáció a SLIP negyedik eleme

33 ELMÉLETI ÉRVEK A PRIVATIZÁCIÓ MELLETT
HATÉKONYSÁGI REDISZTRIBÚCIÓ BEFOLYÁSOLÁSA ÁHT-BEVÉTEL SZOCIÁLIS SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE DECENTRALIZÁCIÓ SZAKSZERVEZETEK EREJÉNEK CSÖKKENÉSE

34 PRIVATIZÁCIÓS MÓDSZEREK, TECHNIKÁK
ÁLLAMI VÁLLALATOK FELSZÁMOLÁSA REORGANIZÁCIÓ MŰKÖDTETÉSI SZERZŐDÉS, BÉRLETI JOG PRIVATIZÁCIÓS LÍZING INGYENES VAGYONÁTADÁS KEDVEZMÉNYES PRIVATIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEK PIACI ÉRTÉKESÍTÉS

35 PRIVATIZÁCIÓS MÓDSZEREK, TECHNIKÁK RENDSZERVÁLTOZTATÓ ORSZÁGOK
REPRIVATIZÁCIÓ KIS (ELŐ)PRIVATIZÁCIÓ DECENTRALIZÁLT (SPONTÁN) PRIVATIZÁCIÓ KUPONOS PRIVATIZÁCIÓ CENTRALIZÁLT, PIACI ALAPÚ PRIVATIZÁCIÓ

36 PRIVATIZÁCIÓ A GYAKORLATBAN: LENGYELORSZÁG
Vállalatok három csoportba osztása Piaci alapon történő értékesítés Nincs reprivatizáció Szigorú törvény, külföldi tulajdonszerzés korlátozása 1993-as sikertelen népszavazás, a privatizáció felgyorsul Földek 60 százaléka magántulajdonban

37 PRIVATIZÁCIÓ A GYAKORLATBAN: CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA
Csehszlovákia ( ): reprivatizáció + kuponos technika Csehország (1993-): A kuponos technika miatt a nagyvállalatok állami tulajdonban Szigorú szabályok a külföldi tulajdonszerzésre 1998: Csődtörvény, a külföldi tulajdonszerzés könnyítése Szlovákia (1993-): Közvetlen értékesítés előtérbe helyezése (Mečiar) – korrupció gyanús ügyek

38 PRIVATIZÁCIÓ A GYAKORLATBAN: SZLOVÉNIA
Jugoszláv időkben: munkás-önigazgatás, csoporttulajdon Lassan induló privatizáció Közvetlen értékesítés technikája Nincs explicit korlátozás a külföldi tőke behozatalára Kárpótlási jegyek Még mindig elmaradások

39 PRIVATIZÁCIÓ A GYAKORLATBAN: MAGYARORSZÁG
Előzmények: Új Gazdasági Mechanizmus, (V)GMK-k 1987: elő- és spontán privatizáció 1990: Első, Második Privatizációs Program, Állami Vagyonügynökség, kárpótlás. Technika: közvetlen értékesítés (kiv.: föld, egyházi épületek) 1995: ÁPV Rt. létrehozása, privatizáció gyorsítása (villamosenergia-ipar, gázszolgáltatások) 2007: Vagyontörvény, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

40 A GDP-ről általában A gazdaság összteljesítményét jelző mutató
A tervutasításos rendszerben: naturáliák (mennyiségi szemlélet, nehézipar elsődleges- sége az életszínvonal javulásával szemben, „rossz minőségű” növekedés) Kiválóan alkalmas az összehasonlításra: - Időszakonként(növekedés,csökkenés,stagnálás) Országonként Egy főre jutó GDP

41 A GDP visszaesése a kilencvenes évek elején
A gazdaság zsugorodásának hat oka Kornai János szerint: a tulajdonviszonyok átalakulása az eladók piaca vevők piacává alakul a gazdaság ágazati- és termékszerkezetének átalakulása a KGST összeomlása a vállalati méretstruktúra változása az inputkészletek mérséklődésével a kereslet csökkenése.

42 A visszaesés további okai
Egyes termékek versenyképtelensége, eladhatatlansága Az exportpiacok összeomlása Munkanélküliség megjelenése = belső fogyasz- tás visszaesése A vállalati és állami beruházások visszafogása Vállalatok megszűnése, kisebb cégekre történő szétesése

43 MINDEN ORSZÁGRA JELLEMZŐ
A GAZDASÁGI VISSZAESÉS MINDEN RENDSZERVÁLTOZTATÓ ORSZÁGBAN BEKÖVETKEZETT, VISZONT MÉRTÉKÉBEN, IDŐTARTAMÁBAN ORSZÁGONKÉNT, ORSZÁGCSOPORTONKÉNT KÜLÖNBÖZÖTT. 1989-es teljesítményüket nagyon lassan érték el

44 A kilencvenes évek első felében I.
1. csop: Cseho. Lengyelo. Magyaro. Szlovénia GDP -20 %, az időtartam rövid, után javuló teljesítmény; 2. csop: Bulgária, Románia, Szlovákia GDP %, 1993 után lassú javulás; 3. csop: Balti Államok GDP folyamatos romlása 1995-ben – 40%, ez a mélypont, stagnálás, majd lassú növekedés

45 A kilencvenes évek első felében II.
4 csop: európai FÁK országok a romlás mértéke túllépi a 40 %-ot, a süllyedés után is folytatódott, a mélypontot csak az ezredforduló táján érték el.

46 A kilencvenes évek második felében I.
1. csop: Lengyelo, Magyaro, Szlovákia, Szlovénia a GDP törésmentesen nő, eléri az 1989-es szintet; 2. csop: Bulgária, Cseho. Románia A már megindult növekedés után második hullámú visszaesés. Az ok: a nemzetgazdaság strukturális átalakításának következetlensége.

47 A kilencvenes évek második felében II.
3. csop: Balti államok ban dinamikus növekedés, amit megszakít az aug-i orosz válság 4. csop: európai FÁK országok Nem indult meg a növekedés, Oroszo. teljesít- ménye az évi 60 %, Ukrajnáé 40 % alatt maradt.

48 Az ezredforduló és a válság között
.Egyre szorosabb kapcsolódás a világgazdaság legfejlettebb térségeihez (2001-ig konjunktúra, 2003-ig visszaesés, 2004-től ismét növekedés) Legdinamikusabbak a balti országok és Lengyelo., Cseho.-ban a válság elhúzódik, Magyaro. leszakad, Szlovákia, Bulgária és Románia jelentős fejlődésnek indul A FÁK tagországokban megindul a növekedés

49 Az egy főre jutó GDP A vásárlóerő paritáson mért GDP minden országban csökkent, az EU átlagtól történő leszakadás növekedett EU 27 átlaghoz legközelebb Szlovénia (1997-ben 78 %, 2007-ben 89,2 %) A legszegényebbek: Bulgária és Románia, a évi adat is jóval az uniós átlag alatt

50 Szerkezeti átalakulások az egyes nemzetgazdaságban
Az ipar megváltozott szerepe A mezőgazdaság átalakulása (átrendeződés a tulajdoni viszonyokban, technológiai változások, a növénytermesztés kisebb, az állattenyésztés nagyobb visszaesése) A szolgáltatások térnyerése (50-55 %-tól kétharmadig) kiskereskedelem, közlekedés és szállítás, turizmus