Izomszövet: felépítés, feladat, működés, csoportosítás, eredetük

Az előadások a következő témára: "Izomszövet: felépítés, feladat, működés, csoportosítás, eredetük"— Előadás másolata:

1 Izomszövet: felépítés, feladat, működés, csoportosítás, eredetük
Felépítésük: Hosszú megnyúlt sejtek alkotják. Bennük izomfonalak: miozinból és az aktinból állnak. Feladatuk: Nagyfokú összehúzódásra képes. A mozgás aktív szervrendszere (vázizomszövet). A szervezeten belüli szállítás : táplálkozási, légzési, keringési, húgyutakban, pete és ondóvezeték. Működése: Csúszó filamentum modell lépései: A miozin molekula összekapcsolódik az aktinnal kalcium-ion és ATP jelenlétében. Így az aktin molekulák a miozinok közé csúsznak az izom megrövidül. Csoportosításuk: Simaizomszövet Vázizomszövet Szívizomszövet Eredetük: Középső csíralemez eredetű minden izomszövettípus, az embrionális kötőszövetből keletkeznek.

2 Izomszövet: simaizomszövet
Előfordulása: Zsigeri szervek fala: erek, bél, gyomor, ondóvezeték, petevezeték, méh stb. Az üreges szervek falában körkörös, illetve hosszanti lefutású simaizomfonatok találhatók. Felépítése: Orsó alakú, hosszú megnyúlt sejtek, központi sejtmaggal. Működése: Összehúzódása hosszú ideig tart, lassan reagál. 

3 Izomszövet: simaizomszövet
Nyelőcső Bélfal Ondóvezeték Aortafal

4 Izomszövet: vázizomszövet
Előfordulása: A vázizomzatban. Felépítése: Sok sejtmagot tartalmazó sejtek az izomrostok. A sejtszervecskék perifériálisak Harántcsíkolat (magyarázat) Hosszúsága: a mm-es cm-es nagyságrendet. Minden izomrostot laza rostos kötőszövet burkol be. Működése: Gyors, nagy erejű összehúzódás, rövid reakcióidővel. A tartós izomösszehúzódás (tetanizáció) kiváltható.

5 Izomszövet: szívizomszövet
Előfordulása: Szívizomban. Felépítése: A szívizomrostok elágazóak, központi helyzetű sejtmaggal. Működése: Gyors, nagy erejű, rövid reakcióidejű nem fáradó izomszövet. Nem képes tetanizációra. Fokozatmentesen húzódik  össze. Ingerelhetősége: Önálló ingerképző központokkal rendelkezik: szinusz csomó, pitvar kamrai csomó.

6