A közigazgatási eljárás I.

Az előadások a következő témára: "A közigazgatási eljárás I."— Előadás másolata:

1 A közigazgatási eljárás I.
2016. október 10.

2 Ismétlés - mi a közigazgatás?
Közhatalom gyakorlása Állami kényszer alkalmazásának lehetősége Önálló hatalmi ágként A hatalmi ágak rendszerében Tevékenység és szervezetrendszer Cél: a jogállamiság érvényesítése

3 Közhatalom birtokában végzett tevékenységek
jogalkotás Hatósági jogalkalmazás Szakmai és szolgáltató tevékenység Hatósági felügyelet

4 Ismétlés - jogállamiság
Jogilag meghatározott tartalmú döntés eljárásrend Hatáskör, illetékesség

5 Jogállamiság/1 – jogszabályban meghatározott szerv
Joghatóság, illetékesség Hatáskör A feladatok megosztása területi alapon Joghatóság: nemzetközi Illetékesség: az állam területén belül A feladatok megosztása tartalmi alapon a) különböző közigazgatási szervek egymás között b) fórumrendszer (elsőfokú eljárás, felülvizsgálat stb.)

6 Jogállamiság/2 – jogilag meghatározott tartalommal
Jogilag szigorúan kötött Mérlegelés Diszkrecionális kiadásának feltételeit, tartalmát a jogalkotó előre meghatározta kiszámítható merev méltányosság! Jogilag szintén kötött több egyformán jogszerű lehetőség mérlegelési szempontok összekapcsolódhat a méltányossággal Jogilag kötetlen általános értéktartalmak által vezérelt szabad belátás (államérdek)

7 Jogállamiság/3 – jogszabályban rögzített eljárásrendben
Elsődleges forrás: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény Különös eljárások külön törvény alapján Javaslat: T/12233 az általános közigazgatási rendtartásról

8 Előkérdés: hatósági jogalkalmazás
közig hatósági eljárás Szabálysértés? büntető eljárás polgári eljárás

9 Különbségek a jogági felelősség szempontjából/1
Btk. - Közúti veszélyeztetés: 234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Szándékosság/gondatlanság (cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik/előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja).

10 Különbségek a jogági felelősség szempontjából/2
Szabálysértés 178. Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése 224. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM– BM együttes rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) meghatározott közúti közlekedés szabályait megszegi, ha a 217–222. §-a szerinti szabálysértés nem valósul meg, szabálysértést követ el.  Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti.

11 Különbségek a jogági felelősség szempontjából/3
A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban k) a közúti közlekedési szabályok közül ka) a megengedett legnagyobb sebességre („gyorshajtás”), kb) a biztonsági öv használatára, kc) a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire, kd) a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”) ke) a vasúti átjárón való áthaladásra, kf)169 kg) a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra kh) az autópálya leálló sávjának igénybevételére vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.

12 Különbségek a jogági felelősség szempontjából/3
Tv.21. (1) A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel a) a megengedett legnagyobb sebességre, […] vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – egyes előírások betartásra kerüljenek. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyes előírásokat megszegik, az üzemben tartóval, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben forinttól forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét a Kormány rendeletben határozza meg. Amennyiben egy cselekménnyel több előírást szegnek meg és azt egy eljárásban bírálják el, a kiszabandó bírság összegét az egyes szabályszegésekhez rendelt bírságösszegek összegeként kell megállapítani.

13 Előkérdés: hatósági jogalkalmazás
Bírósági Hatósági jogalakítás hatóság-ügyfél közfeladat megoldása kontradiktórius igazságszolgáltatás

14 Előkérdés: hatósági jogalkalmazás
Bírósági Hatósági Döntés hatálya Ex tunc Ex nunc Aktus Deklaratív Konstitutív Funkció Jogvédő Jogalakító Határterületek Cégeljárás, nemperes Birtokvédelem, szabálysértés Eljárás megindulása Kérelemre Hivatalból/kérelemre

15 Bíróság vagy hatóság? Különös példák
EBH szubszidiárius polgári (személyiségi) jog NAIH kezdeményezés GVH (panasz, bejelentés) panaszos, bejelentő jogállása polgári (gazdasági) jog