A modern városfejlődés későbbi szakaszai

Az előadások a következő témára: "A modern városfejlődés későbbi szakaszai"— Előadás másolata:

1 A modern városfejlődés későbbi szakaszai
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2015/2016, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2 2. Szuburbanizáció Angolszászok: exurbanizáció Relatív dekoncentráció
Városlakók kiköltözése Spontán módon Közvetlen elővárosi zónába Agglomeráció Aggl. egészének népessége továbbra is növekszik Aggl. gazdasági-, társadalmi- és településszerkezete átalakul: város népessége csökken, az elővárosi öv növekszik Fázisai Korai fázis: kiköltözők megtartják városi munkahelyüket  ingázás Érett fázis: később munkahelyek (ipari és tercier) száma a központi városban csökken, az elővárosokban növekszik (egyesek ezt már dezurbanizációnak tekintik) 2

3 Lakosság spontán szuburbanizációja
Mozgatórugói Elégtelen lakáskínálat a városban Elégtelen lakókörnyezet a városban Közlekedési infrastruktúra fejlődése  lakóhely – munkahely térbeli különválása Eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (vasút, HÉV): sugaras terjeszkedés, Később személygépkocsi (Ford T-modell sokak számára elérhető): sugarak között is beépülnek a területek Ma: autópályák, zónázó vonatok Fejlett világban 1920-as évektől az 1970-es évekig Kelet-Közép-Európa csak 1970-es évektől (letelepedés korlátozása a városban) Eredménye: város népességszám növekedése lelassul, majd fogy Munkahelyek azért jórészt itt maradnak Elővárosok: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek 3

4 Később: ipar és szolgáltatások szuburbanizációja is
Munkahelyek (ipar, szolgáltatások kitelepülése az elővárosokba) Ipar szuburbanizációjnak módjai Kiköltözés Zöldmezős beruházás Jellmezője: high-tech ipar (just in time) + beszállítók Szolgáltatások szuburbanizációja Nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (pl. kis- és nagykereskedelem) Logisztika Szabadidős tevékenységek (Disneyland) Irodai funkció 4

5 3. Dezurbanizáció Fejlett országok, 1970-es évek: világgazdasági paradigmaváltás Modern városi és ipari régió taszítóbbá váltak: lakosság + vállalatok számára Először USA, később Ny-Eu: kiköltözés egyre nagyobb távolságra Már nem csupán az elővárosi övezetet érinti, hanem a távolabbi vidékeket is Egyes, az urbanizáció által korábban nem érintett falusias térségek gyors növekedése Brian Berry (1976) „counterurbanization” = kontraurbanizásió vagy ellenurbanizáció (Egyesek helytelenül a dezurbanizáció alatt az ipar és szolgáltatások szuburbanizációját értik) Abszolút dekoncentráció Agglomerációk egészének népességszáma és az ottani munkahelyek száma csökken (1970-es évek elejétől) 5

6 A dezurbanizáció okai Nyugat-Európa 1970-es vége, Kelet-Közép-Európa 1990-es évek Világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) A hagyományos ipari termelés válsága (snowbelt ↔ sunbelt) A zsúfolt, szennyezett nagyvárosi agglomerációk népességmegtartó ereje csökken A falusias, érintetlen térségek vonzereje fölerősödik Új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (mobiltelefon, , Internet):  a munkavégzés elszakadhat a városoktól Központi város „slum”-osodása Kelet-Közép-Európa sajátosságai Korábbi időszakban megindult a város „slum”osodása Demográfiai hullámvölgy az egész országban Dezindusztrializáció a mesterségesen felduzzasztott ipar leépülése 6

7 A dezurbanizációban részt vevő kétféle személyiségtípus
Az infokommunikációs eszközöket (internet, wifi, skype, msn, , facebook stb.) használó ember Nem szükséges napi szinten ingázni a városba Ők valójában a virtuális térben a városban maradnak A városi technikától a természetbe „menekülő” ember Saját generátor, passzív ház Mindkét típus nagyon tudatos 7

8 4. Reurbanizáció Relatív koncentráció Többen vitatják, hogy létezik
A nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll (1980-as évek közepétől) A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be „Vissza a városba” folyamat zajlik 241 európai agglomerációból (FUR) ismét növekedést találtak a központi városmagban 1975–1981: még csak 22%-nál 1980–1991: 47%-nál 8

9 Reurbanizáció feltételei
Új típusú várospolitika Felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra  saját forrásokat kell föllelni, amelyek a sunbeltben hiányoznak Humántőke lehetőségei Történelmi múlt vonzereje, föld- és épületállomány jelentette értékek és lehetőségek Megjelenik az aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”) Kialakul egy új társadalmi réteg, amely erősen vonzódik a hagyományos nagyvárosi miliőhöz 9

10 Városok növekedésének forrásai
Központi városok újranépesedése „Dzsentrifikáció”: fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional) „Slum”-ok helyett felújított belvárosok Vendégmunkások beáramlása Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben 10

11 Városfelújítás Speciális városfelújító társaságok megjelenése (UK – Urban Development Corporations) Public-private-partnership (3P) vállalkozási forma elterjedése (köz-magán partnerség) A terület megtisztítása A közművek kiépítése A közlekedési hálózat kiépítése A telkek értékesítése, befektetők felhajtása 1. nagy városrehabilitációs projektek Eu-ban, 1980-as évek elején (pl. Londoni Dokk-negyed) Emblematikus város London, de Birmingham, Berlin, Hamburg, Amszterdamban (Waterfront Program), New York (Harlem), Budapest (Középső Ferencváros – Corvin negyed) is 11

12 5. Poszt-szuburbanizáció
Többen vitatják, hogy létezik Egyszerű alvóvárosok helyett központi szerepköröket töltenek be Pl. egyetem, turisztikai események, látnivalók Városrégió alközpontjaivá válnak Pl. Gödöllő a 2011-es magyar EU elnökség: fontos nemzetközi találkozók otthona 12

13 Cedric Price várostipológiai modellcsoportja
Középkor: lágytojás modell Város egyértelmű határokkal rendelkezett (városfal) Ipari forradalom: tükörtojás modell Város szétterült Funkciók körkörösen vagy szektoriálisan, esetleg többmagvúan fogták körül a középkori városcentrumot Posztmodern: rántotta modell Agglomerációs alközpontok 13

14 Agglomeráció szerkezete
Agglomeráció elnevezései Funkcionális városrégió (Functional Urban Region, FUR, FUA) Részei: Város közigazgatási értelemben (városmag, központi város, nem azonos a belvárossal) Elővárosi övezet (szuburbia): jellemzője a folyamatos beépítés, ált. 1 óra ingázási idő (köznyelv helytelenül gyakran csak erre szűkíti le a az agglomeráció fogalmát) Mindkettő terjeszkedhet belülről kifelé A város kiterjedhet az elővárosi övezet egy részére (közigazgatási határ kibővítése): pl. 1950: Nagy-Budapest Elővárosi övezet is kiterjedhet: pl. KSH által lehatárolt Budapesti agglomerációs gyűrű 45 helyett 78 településre terjedt ki 14

15 Városi agglomerációk népességszámának változása
Agglomerálódás Elővárosi övezet 15

16 Városfejlődési szakaszok a népességszám változása alapján
Elővárosi övezet Periféria 1. Agglomerálódás Növekedés Csökkenés 2. Szuburbanizáció Növekedés, csökkenés 3. Dezurbanizáció 4. Reurbanizáció 16

17 Városfejlődés fogalmának változó értelmezése
XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedés Városok társ–gazd-i jólétének javulása (pl. jöv, életminőség, GDP/fő) együtt járt a területi és/vagy népességnövekedésükkel Prosperáló városok nagyobbra nőhettek Népességfogyás általában katasztrófához kötődött (háború, természeti csapás, járvány) Fejlett világ, XX. sz.: városfejlődés ≠ városnövekedés Nagyvárosok elágazó népesedési pályái  egyesek népessége stagnálni, majd csökkenni kezdett Az urbanizáció újabb szakaszai indultak meg A szakaszok lehatárolásának alapja: a város és az elővárosi övezet népességszámának alakulása Valamennyi szakaszon belül: korai (klasszikus) és késői (kifejlett) alszakaszok Városok fejlődése ≈ városok evolúciója (nem feltétlen jelent társ–gazd-i javulást: túlzsúfoltság, elszegényedés stb. a mozgatórúgója) 17

18 Városnövekedési szakaszok tanulságai
Egyre kevesebb tömegeket mozgat meg Agglomerálódás: sokmillió, reurbanizáció: néhány ezer, posztszuburnaizáció: nincs jelentős mozgás Vezető, mértékadó kontinens Befelé tartó mozgások szakaszai (agglomerálódás, reurbanizáció): először Európában Kifelé tartó mozgások szakaszai (szub-, és dezurbanizáció): először Észak-Amerikában Folyamat dinamikája: Először agglomerálódás Utána szuburbanizáció Utnána dez-, re és posztszuburbanizáció is lehet Városokban egyszerre több is lehet párhuzamosan Be lehet kategorizálni városokat, melyik a mértékadó (eredő vektor) (Sokszor helytelenül országokat is bekategorizálnak) 18

19 Térségspecifikus jegyek az európai nagyvárosok elmúlt néhány évtizedes népesedésében

20 Fogalmak, információs és módszertani kérdések
Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése Vizsgált térség: csak EU (nem egész Európa) Vizsgált időszak: XX. század közepétől (ekkortól ágaznak el a növekedési pályák) napjainkig Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: Népességszám alapján (500 ezer fő felett) Elővárosok nélkül Ha valaha elérte ezt a népességszámot 20

21 Felhasznált nagyvárosi népességadatok forrása
Történeti népességszám (lehetőleg népszámlálások vagy évtizedfordulók idején): Populstat honlapja Tagállamok hivatalos statisztikái (nem saját becsült adatok) Ha időközben kibővítették a nagyvárosok határát: mai területükre vonatkozó adatok a múltban is Jelenkori (2007-es) becsült/továbbszámított népességszám: World Gazetteer honlapja (megszűnt) 21

22 A nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása 1950-től évtizedenként
1950-es évek: gyorsabb növekedés 1970-es, 1980-as, 1990-es évek: fogyó népesség Ezredforduló után: újra növekedés 22 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

23 1950–1960 Szinte mindenhol növekedés Csökkenés csak a Brit-szigeteken
Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 23

24 1960–1970 A fogyás kiterjed Nyugat-Közép-Európára is (Hollandia, Németország, Ausztria) Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 24

25 1970–1980 A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Fra-ra É-Olo-ra, É-Eu-ra
Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek Írország, Mediterráneum, szocialista országok Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 25

26 1980–1990 Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnöv-ben
Tőkés Eu: csökkenés (kiv. É-Eu: országon belül É–D-i migráció) Szoc. Eu: növ. (kiv. Bp): korlátozottabb mobilitás, motorizáció, autópályák hiánya Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 26

27 1990–2000 Alapvetően megfordul a kép
Kelet-Közép-Európa csökken: szuburbanizáció mellett nemzetközi vándorlás is (pl. Riga, Vilnius) Fejlett Európában néhol újra növekedés (főleg London): reurbanizáió + vendégmunkások Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 27

28 2000–2007 Fejlett Európa: alig van csökkenés
Kelet-Közép-Európa: alig van növekedés Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 28

29 A nagyvárosok 1950-2007 közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei
elemszám nagyvárosok 1 17 Amszterdam, Bécs, Berlin, Birmingham, Brüsszel, Drezda, Glasgow, Hága, Leeds, Lipcse, Lisszabon, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, Sheffield 2 13 Bréma, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Göteborg, Hamburg, Hannover, Helsinki, Párizs, Stockholm, Stuttgart 3 Dublin, Valencia 4 Szófia, Vilnius, Zaragoza 5 Budapest, Bukarest, Köln, Krakkó, Lódz, Málaga, Palermo, Poznan, Prága, Riga, Sevilla, Varsó, Wroclaw 6 11 Athén, Barcelona, Genova, Koppenhága, Madrid, Marseille, Milánó, München, Nápoly, Róma, Torino 29 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

30 A klaszterek átlagos évi népességszám-változása
30 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

31 A klasztereik földrajzi elhelyezkedése
31 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások