A magyar egészségügy finanszírozásának múltja és jövője

Az előadások a következő témára: "A magyar egészségügy finanszírozásának múltja és jövője"— Előadás másolata:

1 A magyar egészségügy finanszírozásának múltja és jövője
Dr. Kincses Gyula egészségpolitikus

2 Mottó: „Ahhoz, hogy valami változzon, mindennek meg kell változnia.”

3 Agenda Fogalmak A kicsit régmúlt (1990-2010) A közelmúlt/jelen
Forrásoldal Elosztási - megtérítési rendszerek A közelmúlt/jelen Hogyan tovább Forrásoldal – az „alaprendszer” A szolgáltatásfinanszírozás egy lehetséges jövőképe

4 (a primer jövedelem- tulajdonosok teherelosztása, ennek technikái)
A „finanszírozás” Forrásképzés (a primer jövedelem- tulajdonosok teherelosztása, ennek technikái) Elosztás/megtérítés Azok a technikák, amelyek segítségével a szolgáltatók hozzájutnak a működési költségükhöz

5 Az egészségügy finanszírozói (Működési költség)
Finanszírozók Költségvetés és alrendszerei Társadalom-biztosítás - E.Alap Egyéb költség-vetési előirány-zatok háztartások Szervezett magán-finan-szírozás Egészség-pénztár Üzleti egészség-biztosítás Out of Pocket Gazdálkodó szervezetek Kötelező terhek Munkáltatói „járulék”, célzott adó „beteg-szabadság” a táppénz első 15 napja Kötelező gyártói befizetések, visszatérítések Önkéntes K+F (klinikai vizsgálat) Hitelezés, támogatás, donáció, CSR

6 Elosztás/ megtérítés Előirányzat jellegű Teljesítés alapú
Bázis finanszírozás Feladat finanszírozás Teljesítés alapú Normatív teljesítmény finanszírozás HBCs/ABCs Fejkvóta alapú Tevékenység alapú (fee for service)

7 Agenda Fogalmak A kicsit régmúlt (1990-2010) A közelmúlt/jelen
Forrásoldal Elosztási megtérítési rendszerek A közelmúlt/jelen Hogyan tovább Forrásoldal – az „alaprendszer” A szolgáltatásfinanszírozás egy lehetséges jövőképe

8 A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS szerepváltozása
1990 és 1994 között a társadalombiztosítás „aranykora” 1990 január: „forráscsere” (a rendszerváltás előtt!) Önálló egészségbiztosítási ág kialakítása Önkormányzatiság megteremtése, vagyonjuttatás Nem teljeskörűen kötelező! (a nem munkajövedelemből élők kimaradhattak) A teljeskörűen kötelező társadalombiztosítás bevezetése Önkormányzatiság felszámolása, kísérlet a több-biztosítós modell bevezetésre IBR alapú területi biztosítási reform elvetélése (Radnai féle reform) A „potyautas” kérdés kiélezése, jogviszonyok pontosítása (Gyurcsány) A Molnár Lajos féle több-biztosítós reformkísérlet

9 Önkéntes finanszírozási rendszerek 1990-2010
Önkéntes egészségpénztárak Megalapul nagy tervekkel (1993. évi XCVI. pénztári törvény) Közösségi rész.. Elismert pénztár a törvényben… Életmód támogatás (amit a Dechatlon árul, az mind prevenció…) Egyéni számlára való áttérés: dinamikus fejlődés indul, de a funkció termékvásárlásra és wellnesselésre redukálódik Csomagból a „primer prevenció” kizárása a folyamatos csalások miatt A cafeteria rendszer bevezetését túléli Magán egészségbiztosítások Érdemi szerep nincs Főleg összegbiztosítások élet- vagy utazási biztosításhoz kötve

10 A megtérítési rendszer változása
1990 és 1994 között „a nagy ugrás” 2 év alatt átállás a bázisfinanszírozásról teljesítmény-finanszírozásra : Alapellátás: fejkvóta pótlékokkal Járóbeteg-ellátás „német+pontrendszer”, „lebegőpont” Aktív fekvőbeteg-ellátás: HBCs alapú, egyéni súlyszám-forintértékkel Egységesítés a pontértékekben + bizonyos helyeken fix pótlék (progresszivitás) IBR elindítása Praxisjog bevezetése, a „prospektív lebegtetés” bevezetése (fix forint/pont érték) IBR eltörlése TVK bevezetése

11 Agenda Fogalmak A kicsit régmúlt (1990-2010) A közelmúlt/jelen
Forrásoldal Elosztási megtérítési rendszerek A közelmúlt/jelen Hogyan tovább Forrásoldal – az „alaprendszer” A szolgáltatásfinanszírozás egy lehetséges jövőképe

12 2010-2016 Az állam kivonul a finanszírozásból Társadalombiztosítás
A közfinanszírozás aránya érdemben csökkent, 2010 után a kritikus szint alá Társadalombiztosítás Kvázi felszámolva (Vélhetően vissza a szocialista időkbe: marad a munkavállalói járulék a táppénz fedezetére, de az egészségügyi szolgáltatás az állami egészségügyi szolgálattól.) Önkéntes finanszírozási rendszerek A magánnyugdíjpénztár felszámolása megingatta az öngondoskodásba vetett amúgy is gyenge bizalmat. (1, A FIDESZ lenyúlta, 2, a vád: „eltőzsdézték”) Magán egészségbiztosítás: a nagy kedvezmény ellenére lassan éledő piac (kb. 6-8 milliárd) Az egészségpénztárak ellehetetlenítése a cafeteria és Szépkártya rendszerrel A megtérítési rendszer változása Valójában 6 év alatt semmi érdemi nem történt.

13 Az állami kiadások aránya az egészségügyi kiadásokban
EU források

14 A közvetlen lakossági fizetés (OoP) aránya az egészségügyi kiadásokban

15 Agenda Fogalmak A kicsit régmúlt (1990-2010) A közelmúlt/jelen
Forrásoldal Elosztási megtérítési rendszerek A közelmúlt/jelen Hogyan tovább Forrásoldal – az „alaprendszer” A szolgáltatásfinanszírozás egy lehetséges jövőképe

16 Mottó 2: „A jóslás nehéz dolog, különösen a jövőt illetően” (W.A.)

17 Modell szint: A jövő nagy kérdése
Az egészségügy hagyományos/ 2010 előtti rendszere (biomedikális elvű gyógyítás + kényszerszolidaritás alapú, korlátozás nélkül mindenkire érvényes hozzáférés) nem lesz fenntartható. A térségben a spontán folyamatok az egészségügy kettészakadását hozzák: ellátási hiánnyal küzdő ingyenes „szegényegészségügy”, + spontán fejlődő, szabályozatlan, nem teljes lefedést biztosító magánegészségügy. A jövőhöz: Egységes rendszer helyett az egyes rétegek, csoportok aktivitását, saját erőforrásait, egészség-erőfeszítéseit kihasználó, támogató, az erre nem képeseket célzottan segítő rendszer kell (a szubszidiaritás és a szolidaritás egyforma súlyú). A kérdés: hogyan tudunk olyan rendszert kialakítani, amelyik támogatja az egyéni képességeket, erőfeszítéseket, de nem zárja ki a szükséges ellátásból az öngondoskodásra képteleneket.

18 A társadalombiztosítás + hálapénz rendszer lehetséges alternatívái
Jól definiált alapcsomag + önkéntes kiegészítő biztosítás (ekkor tud valóban kiegészítő biztosítás lenni). Elvben jó, de inkább elvben. A köz- és magánfinanszírozás összekapcsolása: az ellátás a kijelölt szolgáltatónál ingyenes, de minden más szolgáltató (ideértve magánszolgáltatókat) megkapja az OEP ár 70%-át szabadon kérhető kiegészítő díj mellett. Erre épülhet kiegészítő biztosítás/egészségszámla. Cenzus: a gazdagabbak egy szolidaritási adó megfizetése mellett kiszállhatnak a társadalombiztosításból. (Nálunk nem túl jó modell) Kétszintű kötelező biztosítás I. szint: a nagyértékű, nagykockázatú ellátások. Nemzeti kockázatközösség, egységesen a kötelező társadalombiztosítás része. II. szint: a „rutinellátások”: választható, hogy valaki az állami csomagban marad az eddigi járulékszintért, vagy csökkentett járulék mellett kilép piaci biztosításba, illetve MSA-ból fedezi a rutinellátásokat.

19 A feladat: segítség az egyéni képességek függvényében, nem pedig azonos segítség mindenkinek.

20 Szolgáltatás-finanszírozás: térség ellátás-szervezési társaságok
A több, mint 20 éve bevezetett finanszírozási rendszer „lejátszott”, korrekció, karbantartás már nem elég. Egy lehetséges alternatíva: Térségi ellátás-szervezési társaság az egy súlyponti kórházhoz tartozó ellátási területen: kapacitás-optimalizálási és szolgáltatásvásárlási jogosítványokkal rendelkezik a teljes vertikumra (járóbeteg-szakellátás és alapellátás is), gazdálkodik az ellátási területre leosztott forrásokból, fizet a területen kívülről igénybevett szolgáltatásokért, az ellátási területen a hivatalos teljesítmény-elszámolási szabályoktól eltérő belső-elszámolási/megtérítési rendet is alkalmazhat, a „nyereséget” a dolgozók ösztönzésére és prevenciós programok finanszírozására használhatja. A rendszer kialakításában fel kell használni az IBR tapasztalatait. (Az előnyök és hibák egyaránt elemzendők.)

21 Összegzés Az egészségügyi rendszer újabb érdemi, globális átalakításra érett. Visszatérési pont nincs: a 2010 előtti (akkor is csak névleg betartott ígéretű) rendszerhez a technológiai fejlődés és a demográfiai folyamatok miatt nem lehet visszatérni. Az igazságosságot, esélyegyenlőséget mint célt nem szabad feladni, de ma már nem az egyen-megoldások biztosítják az egyenletes hozzáférést, hanem a nagyon eltérő kooperációs képességű lakossági csoportok számára differenciált eszközöket kell nyújtani a jobb globális egészségnyereség érdekében. Mindehhez a gyógyítási teret a beteg felé kell kitágítani, és az egészségügyi rendszer aktív szereplőjévé kell tenni.

22 Rájuk figyeljetek