Közjegyző szerepe jogszolgáltató hatósági tevékenységgel járuljanak hozzá a jogviták elkerüléséhez, és ezzel a tevékenységükkel tehermentesítsék a bíróságokat.

Az előadások a következő témára: "Közjegyző szerepe jogszolgáltató hatósági tevékenységgel járuljanak hozzá a jogviták elkerüléséhez, és ezzel a tevékenységükkel tehermentesítsék a bíróságokat."— Előadás másolata:

1 Közjegyző szerepe jogszolgáltató hatósági tevékenységgel járuljanak hozzá a jogviták elkerüléséhez, és ezzel a tevékenységükkel tehermentesítsék a bíróságokat közhitelességgel felruházott közjegyzők a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állítanak ki, és lefolytatják a hatáskörükbe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlőségének biztosításával – kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében [Kjtv. ti évi XLI tv. 1. § (2) bek.]

2 Alapelvek [A közjegyzőkről szóló 1991.évi XLI. tv. ]
közhitelesség, bizalom: tartalom valódi, a másolat az eredetivel azonos, stb. függetlenség: csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható pártatlanság: a közjegyző az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni összeférhetetlenség: a közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Pp. bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint nem járhatna el. Minden más keresőtevékenység tiltott, kivétel művészi, oktatói, tudományos, műszaki alkotói, irodalmi és sporttevékenység. titoktartás: a közjegyzőt az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, a kötelezettsége a közjegyzői tevékenység megszűnése után is fennmarad. A fél jogutódja, és a törvényes képviselői a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. közreműködés megtagadása: köteles megtagadni a közreműködését, ha a kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja, tiltott, vagy tisztességtelen. Aggályos körülmény, felhívni, rögzíteni, azt ellenzi, megtagadni. Az új módosítás a megtagadásnak írásbeli formáját írta elő „a közjegyző közreműködését végzéssel tagadja meg, a végzés írásban kell közölni azzal a közjegyzőt a közreműködésre felkérte. A közreműködést kérő fél a végzés felülvizsgálatát kérheti a közjegyző székhelye szerinti megyei bíróságtól. közreműködési kötelezettség: a közjegyző közreműködését a már említett kivételes körülmények esetét kivéve , más okból nem tagadhatja meg. magasabb erkölcsi követelmény: a közjegyző sem hivatalában, sem hivatalán kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja.

3 A közjegyzővé válás jogszabályi feltételeiről
A közjegyzőt az igazságügyi miniszter nevezi ki határozatlan időre, a kinevezés tartalmazza a közjegyző székhelyét, egy székhelyen több közjegyző is lehet. Közjegyzővé az válhat, akit tehát az igazságügyi miniszter kinevez. Ennek feltételei: magyar állampolgár büntetlen előélet választójoggal rendelkezik egyetemi, jogi végzettséggel rendelkezik jogi szakvizsgát tett legalább 3 évi közjegyzői helyettesi gyakorlat (kiváltható: bíró, ügyész, ügyvéd, jogtanácsos, közjegyző) vagyonnyilatkozatot tett

4 Hagyatéki eljárás Definíció:
A hagyatéki eljárás olyan külön jogszabályban (törvényben) szabályozott nemperes eljárás, melynek célja az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita nélkül történő rendezésének elősegítése, és az örökléssel (ipso iure örökléssel) együtt járó jogi változások realizálása A hagyatéki eljárásban hozott végzés tanúsítja a bekövetkezett öröklést, azaz deklaratív hatályú és anyagi jogerővel nem bír, csupán alaki jogereje van. A hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. tv. [6/1958 (VII.1) IM rendelet]

5 A hagyatéki eljárás megindul
A hagyatéki eljárás hivatalból indul amikor a jegyző halott vizsgálati bizonyítvány, holtnak nyilvánító határozat alapján olyan személy bejelentése alapján, akinek jogi érdeke fűződik értesül a halálról. közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú Illetékesség in. 4. § szigorú sorrend: - örökhagyó utolsó belföldi lakóhely - ennek hiányában-, - örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye - ezek hiányában az elhalálozás helye - ha nem Mo-n -, akkor - a vagyon fekvése - ezek hiányában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara - az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő - kijelölése szerinti közjegyző illetékes. Ha az illetékességet a vagyon fekvése határozza meg, és több közjegyző is eljárhatna, közülük az jár el, akit - az örökösként érdekeltek lakóhelyét és a vagyontárgyak fekvését figyelembe véve - a jegyző választ. A hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző kizárólagos illetékességgel rendelkezik ugyanannak az örökhagyónak a hagyatékára vonatkozó újabb eljárásra (póthagyatéki eljárás, megismételt eljárás). Ha a vagyon fekvése szerint több jegyző illetékes, az eljárás bármelyik előtt megindítható; az lesz illetékes, akinél az eljárást előbb indították meg. 33. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS

6 Hagyatéki eljárásban érdekelt aki az öröklésben érdekelt,
a hagyatéki eljárás lefolytatását azon az alapon kérte, hogy a birtokában van az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog, az örökhagyó hagyatékához tartozó, a halállal az örökösként érdekeltre átszálló jognak vagy követelésnek a hagyatéki eljárásban fellépő kötelezettje, és tulajdonostársak közös öröklési szerződése esetén az örökhagyót túlélő tulajdonostárs. Öröklésben érdekelt az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság Örökösként érdekelt aki az eljárásban örökösként lép fel, ideértve azt is, akit az örökhagyó dologi hagyományban vagy halála esetére szóló ajándékban részesített, valamint az utóörököst és a dologi utóhagyományost is;

7 ideiglenes [85. §] teljes [83. § (1) és (2) bek.]
Hagyatékátadás ideiglenes [85. §] teljes [83. § (1) és (2) bek.] • jóhiszemű birtokosként • nincs törvényes akadály • öröklési jogvitában érintett és a hagyaték [86. § (1) bek.] - csak 1 örökösként érdekelt van vagy - szerződéses örökös - nincs vita - végrendeleti örökös • ha vita van - törvényes örökös teljes hatályúvá válik örökösként másodlagos [88. § (1) és (2) bek.] érdekeltek közt öröklési vita • nem igazolja a mely vagyontárgy hagyatéki per a hagyaték része átadja, ha • bíróság jogerősen [81. § (1) bek.] elutasította/ megszüntette nem vitásat vitásra per hozzájárult letétbe helyezés átdaja

8 Öröklési jogvita/másodlagos öröklés vita rendezése
per közvetítői eljárás perindítási határidőt 30 nappal meghosszabbítja a közjegyző egyezség nincs egyezség jóváhagyása 8 nap teljes perindítás hatályúvá válik

9 Jogorvoslatok megismétlés fellebbezés [105. §] [109. §; 111. §]
[105. §] [109. §; 111. §] • öröklésben érdekelt • öröklésben érdekelt • akire rendelkezést • gyámhatóság • ideiglenes/teljes/ öröklési biz • érdemi befejező • pénzbirságoló • költségviselés • jogerőtől 1 év, • Pp./ halasztó hatály nincs igazolás nincs • új tény, ha kedvezőbb (öröklési rend/jogcím/részesedés aránya)